Fóti Tamás Trambulinról a világpolitikába – Annalena Baerbock, a Zöldek kancellárjelöltje

Annalena Baerbockot (40), a német Zöldek társelnökét is meglepte, hogy a pártvezetés nem a tapasztaltabb elnöktársát, Robert Habecket javasolta kancellárjelöltnek. Ezt formálisan még meg kell erősítenie a június 11-13-án összeülő közgyűlésnek.

Baerbock mondhatni az anyatejjel szívta magába a zöld politikát. Egy az értelmiségi szülei által rendbe hozott tanyán nőtt fel, és már kiskorában részt vett a leszerelést és az atomenergia nélküli világot követelő, élőlánc-demonstrációkon. Természetes volt, ha egyszer a politika közelébe kerül, az csakis zöld lesz. Ideálisnak tűnhet: ő már az új nemzedéket képviseli, és bár hannoveri születésű, politikai pályája és lakása is Kelet-Németországhoz köti, vagyis ismeri az ország még mindig felzárkóztatásra váró keleti részének problémáit. Középiskolásként egy évet Floridában töltött, majd hamburgi diplomáját brit egyetemi képzéssel is kiegészítette, London után következett Brüsszel és Strasbourg: belekóstolt az európai politikába. Talán mentoraként is funkcionált Elisabeth Schröder, a Zöldek tekintélyes európai parlamenti képviselője, akinek asszisztenseként, majd irodavezetőjeként dolgozott pár évig. Baerbock férje Daniel Holefleisch politikai szakértő és PR-manager, a Német Posta munkatársa. Egy tízéves és egy hatéves kislányuk van, Potsdamban laknak. A politikusasszony magát „nem vallásosnak” mondja, de gyakran jár evangélikus felekezete templomába, mert „az együttlét eszméje rendkívül fontos számára.”

A társelnök, Habeck számított egyetlen komoly riválisának. Ő azonban látványosan lábon lőtte magát. A bajor választások eredményét a Twitteren azzal kommentálta, „végre ismét van demokrácia Bajorországban” – a magyarázkodás nem is maradt el, „természetesen nem gondolja azt, hogy eddig nem volt demokratikus Bajorország”. Az emberek tanulnak hibáikból – Habeck nem… Ugyanezt megismételte egy türingiai videóban: „mindent megteszünk azért, hogy Türingia nyitott, szabad, liberális, demokratikus tartomány legyen”. Az üzenet azt sugallta, hogy most se nem szabad, se nem nyitott, nem liberális vagy demokrata. Ráadásul úgy, hogy a Zöldek részesei voltak a tartományt irányító baloldali koalíciónak. Habeck most már levonta a tanulságot: teljesen visszavonult a közösségi médiától, ami egy mai zöld politikusnak csak hátrányára válik, különösen, ha kulcsfontosságú választás előtt áll a pártja. Ezek a botlások növelték Baerbock esélyeit, hiszen éppen azt az érvet súlytalanították, hogy zöldfülű lenne, híján politikai tapasztalatoknak – lám, Habeck mire ment azzal, hogy már kóstolót kapott a „nagy politikából”, Schleswig-Holstein miniszterelnök-helyetteseként.

A kancellárjelölt programjának középpontjában áll a környezetvédelem: a szénerőműveket leállítaná 2030-ig, legkésőbb 2030-tól már csak a zöld autók kaphatnának forgalmi engedélyt, a mezőgazdasági szubvencióknak a közjót kell figyelembe venniük, nem területalapúak lennének, azaz például a környezetvédelemért extra juttatásban részesülnének a gazdák; az állatállományt – és így a húsfeldolgozást – jelentősen csökkentené. A párizsi klímaegyezmény szellemében járna el a német ipar pozícióinak megőrzésében, nem engedné, hogy szembekerüljön a gazdaság a klímapolitikával. Arra törekszik, hogy 2035-ig a vasút fejlesztésével fölöslegessé váljon a belső légiforgalom.

Célja a klímasemleges európai acélipar megteremtése – ebben Németországnak vezető szerepet szán. El akarja kerülni, hogy Kína acéltermékeivel ismét elárassza az európai piacot, mert annak a nagyvállalatok isszák meg a levét. Menekültpolitikája liberális és baloldali jegyeket visel magán: az EU külső határain befogadó állomásokat állítana fel, ahol a menekültek gyorsított eljárásban esnének át a regisztráción, biztonsági adategyeztetésen, hogy aztán mihamarabb szétteríthessék őket az uniós tagállamokban, és megindulhasson a menedékkérelmük elbírálása. Kül- és biztonságpolitikája is ambiciózus. Úgy véli, miután Donald Trump hátat fordított a nemzetközi válságoknak, olyan autoriter államok, mint Oroszország, Törökország és Kína igyekszenek betölteni ezt a nagyhatalmi űrt. Ezért Európának ismét kézbe kell vennie például a békekezdeményezéseket. Szorgalmazza, hogy kezdődjenek tárgyalások az amerikai atomfegyverek Európából történő kivonásáról is.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

Az egy éves születésnapját ünneplő Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A Jelen újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók segítségével maradhat fent.

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének munkájához. Az előfizetésért cserébe színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!