Tamás Ervin A krónikus Kásler-szimptóma

A báb megy, a bábjátékos marad.

Akció

Lehetetlen felmérni, hogy Kásler Miklós négyéves minisztersége mekkora károkat okozott – kiváltképp az egészségügyben, de az oktatásban is. A sportot azért jobb kihagyni, mert azt magasabb polcról felügyelték. Hatásos politikai fogás ténykedését az elvesztett életek adataival érzékeltetni, de a korrelációt azért nehéz így megbecsülni, még kevésbé számszerűsíteni.

Maradjunk hát a szürkébb megállapításnál: a csapnivaló személyi döntések, a szubjektív szervezeti csapkodások, a sértődöttség és az önteltség különösen veszélyes elegye a járvánnyal megfejelve olyan állapotokat teremtett az amúgy is kivéreztetett egészségügyben, amelyek naponta igazolták miniszteri alkalmatlanságát. Orbán Viktor szavaival élve: pont a legélesebb ütközetek közepette, a frontvonalon. Hogy e négyéves működést mennyire sínylette meg anyagi, fizikai és szellemi értelemben az ágazat, s hogy a csúcsokon tobzódó kontraszelekció miként teremtett lejjebb keserűséget, lázadást, igazodást, netán passzivitást, de legfőképp félelmet, nos, annak végképp nincsenek mérőszámai.

Mondják, hogy szegény Kásler tulajdonképpen báb volt, rögtönzéseinek, a titkolódzó, ugyanakkor már-már infantilis kommunikációjának java része, ahogyan a fürkészek buzgó bevásárlása, semmi más nem volt, mint politika – a felszíni, gyakran rögtönzött kármentésbe pedig annyi beleszólása volt, mint a fekete mosogatónak a séf főztjébe. Különben is, a professzor urat mintha jobban érdekelték volna a múlt csontvázai, mint az élő emberi test. Totális kudarca azonban messze nem csupán privát fiaskó, és ez – bizonyára a Covid miatt is – nagyon hamar nyilvánvalóvá vált.

A kormányfő azonban hozzá sem nyúlt, sőt kitartóan dicsérte áldozatos munkáját, bár faarca ilyenkor sok mindent elárult, nem beszélve a tárcavezető hatáskörének folyamatos nyesegetéséről, amit embere, úgy tűnik, nem tartott megalázónak.

Orbán az új kormány megalakításakor sem volt hajlandó megszabadulni alapkoncepciójától, amelynek ortopéd következménye, hogy az egészségügy és az oktatás nagy része a belügyminiszter reszortja. Pintér munkamán, határozott, jó szervező, s azon kevesek közé tartozik, aki előbb egyeztet, utána lép – de egyértelmű, hogy Orbán a „csak a baj van velük” szektorokat szétdobta a szélrózsa minden irányába, ami jelzi: ő nem tévedhet.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!