Magyarország, 1944: A nettó szégyen

Valuch Tibor | 2022.02.10. 14:59

Olvasási idő kb. 6 perc

Mindig van választási lehetőség, a politikában a politikusnak és a vezetőnek éppen úgy, mint a hétköznapi életben az „átlagembernek.” 1944 Magyarországán, a nettó szégyen tavaszán és nyarán is volt. Amikor 1944 március 19-én a náci Németország hadserege megszállta Magyarországot, az ország felelős vezetői a fegyveres ellenállás meghirdetése vagy az arról való lemondás, a megszállókkal való kollaboráció vagy annak elutasítása között választhattak. Tudjuk, mit választottak, döntésük emberéletek százezreibe került.

A kor „átlagpolgára” számára a háború túlélésének rettentő kényszerhelyzetében is volt lehetősége arra, hogy döntsön. Alattvalóként viselkedik, vagy megőrizve valamit személyiségének autonómiájából, egyénileg és tömegesen is felmondja az alattvalói létet, kiáll önmagáért és vállalja a szolidaritást az üldözöttekkel az elviselhetetlenül embertelenné váló hétköznapi viszonyok között. Hiszen az átlagember szomszédját fosztották meg a zsidótörvényekkel a jogaitól és tették marginalizált, pária társadalmi csoport tagjává. Jogfosztottá tették a falusi szatócsot, aki ha tehette, a kontós könyvvel segítette a nálánál is szegényebbet, aztán a korcsmárost, a csizmadia mestert, a falusi tanítót, a kisvárosi orvost és ügyvédet, akik a gyógyítással vagy az élet ügyes-bajos dolgainak elintézésében segítették az „átlagpolgárt.” De nem az történt, hogy vállalták volna a szolidaritást. Pontosabban csak elvétve történt meg, hogy a nem zsidó többségi társadalom tagjai segítették az üldözötté vált szomszédot, falubelit, távolabbi vagy közelebbi ismerőst.

Az előző évek megbélyegzése és jogfosztása után, 1944 áprilisától megkezdődött a magyar zsidóság szisztematikus üldözése, a stigmatizált kisebbségi csoport tagjait a többségi társadalom vétkes cinkosságot jelentő passzivitása mellett a magyar hatóságok 1944 áprilisa és júliusa között előbb hiperaktív módon gettósították, majd erőltetett menetben a megsemmisítő lágerekbe deportálták. A magyar falvakból, kisvárosokból és a Budapesten kívüli nagyvárosokból olyan csoport tűnt el, amelyik akkor már több mint száz éve a magyar vidéki társadalomnak is a szerves részét alkotta, amelyiknek a nagyobbik része már erősen asszimilálódott, kettős kötődésű magyar és zsidó, zsidó és magyar volt, amelyik a kulturális és a felekezeti identitása révén különült el valamennyire a többségtől.

A kiállítás, amit a Holocaust Dokumentációs Központ munkatársai összeállítottak, pontosan, hitelesen és elgondolkodtató erővel dokumentálja a vidéki magyar zsidóság gettósításának folyamatát, ami a többségük fizikai megsemmisítését okozó KZ-lágerekbe történő deportáláshoz vezetett.

1944 a magyar történelem egyik permanens mélypontja, ítéletidő, az érzéketlen embertelenség ideje, a kegyetlenség ideje, a magyar társadalom öncsonkításának ideje, a nettó szégyen hetei, hónapjai, negyedévei, a csőd és a bukás, a morális megsemmisülés időszaka. Hiszen mit is lehetne hozzáfűzni ahhoz, hogy a gettósított és a koncentrációs táborokba deportált magyar zsidók lakásainak a tűzhelyei még ki sem hűltek, máris ezrével érkeztek a helyi hatóságokhoz az elhagyott ingóságok és ingatlanok kiutalásáért folyamodó alázatos kérelmek. S megérkeztek a fosztogatók is, akikkel szemben az akkori magyar államigazgatás rendfenntartói már jóval kisebb szigorral és hatékonysággal léptek fel, mint a gettósítás és a deportálás során a védtelen magyar zsidó csecsemőkkel, gyerekekkel, asszonyokkal és öregekkel szemben.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Fizess elő a Jelen online cikkeire,
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában

Kormos Lili

Hiába trükközik a KSH, az emberek 100 százalékos inflációt érzékelnek

Csak a kenyér több, mint 60 százalékkal drágult

Szabó Brigitta

Láng Zsuzsa

Cser-Palkovics András: Kulcskérdés, hogy megjöjjenek az EU-s pénzek

Energiacsúcs összehívását és a fűtési szezon végéig ársapka bevezetését kérik a kormánytól az önkormányzatok.

Tóth Ákos

Ónody-Molnár Dóra

Kvótát a magyar cigányságnak!

A faj szó átírását kezdeményezik a magyar joganyagban az Ámbédkar Technikum vezetői

Ónody-Molnár Dóra

Paul a pult mögött

McCartney, 3, 2, 1.

Benedek Szabolcs

Árnyékkormány angol és magyar módra

Őfelsége leghűségesebb ellenzéke

Szabó Barnabás

Mindenki hazaárulója

Eckhardt Tibor (1888-1972)

Révész Sándor

Vásárhelyi Mária

Ipsos: A magyarok tartanak a legjobban az áremelkedéstől

Többen hibáztatják a háborút, mint a kormányt

Lakner Zoltán

Lakner Zoltán

Tamás Ervin 

Folytatódik Iványi Gáborék zaklatása

A BM-ben nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb

Ónody-Molnár Dóra

Baljós tanévkezdés

Csak irracionális racionalizálás képzelhető el

Ónody-Molnár Dóra

Keresés