Szabó Brigitta A tettek össze-vissza beszélnek

Ne arra figyeljenek, amit mondok, hanem arra, amit csinálok - mondta Orbán Viktor diplomatáknak korábban. A jelenlegi teljes elszigetelődéséhez az vezetett, hogy a tettei és a szavai egyformán kiverték a biztosítékot Lengyelországtól az Egyesült Államokig.

Akció

Ha nem Magyarországon élnék, és éppen nem egy pár nap alatt megírt és elfogadott, év közbeni váratlan adóváltoztatás miatt lennének tüntetések az országban, azt mondanám: milyen karakán és felelős a magyar pénzügyi kormányzat. Történt ugyanis, hogy az Egyesült Államok, illetve az OECD által kezdeményezett, úgynevezett globális minimumadóhoz kapcsolódó európai uniós irányelvet megvétózta Varga Mihály. A Pénzügyminisztérium szerint ugyanis a bonyolult szabályrendszer megtárgyalására megfelelő időt kell biztosítani, mint ahogyan arra is idő kell, hogy a bevezetésére felkészüljön az államigazgatás és – figyelem! – az adózók.

Persze ezek az indokok éppen úgy nem valósak, mint ahogyan az sem, hogy a magyar kormány szerint háborús időkben nem szabad olyan döntéseket hozni, amelyeknek súlyos gazdasági következményei vannak. Mert ha valóban ezt gondolná, nem hozott volna ilyeneket és nem állna Magyarország üres államkasszával a válság közepén. Szóval, ahogyan megszokhattuk, másról van szó, mint amit a kormányzati kommunikációból hallunk.

A 15 százalékos globális minimumadó, vagy jobban érthetően, a társasági adó egyrészt a nagy multinacionális vállalatok adóelkerülési gyakorlatát akarja gátolni, másrészt a jelenlegi amerikai kormányzat azt reméli tőle, hogy ha más országokban nem kiugróan alacsony a társasági adó, akkor az amerikai cégeknek nem lesz rá okuk, hogy kivigyék a profitot, hanem majd otthon fogják befizetni az adót. Az intézkedés elsődleges célpontjai a többi között a Google, az Amazon, a Facebook, a Meta, vagyis azok a technológiai óriások, amelyek adóparadicsomokban mutatják ki a nyereségüket, ám azokban az államokban, amelyekben ténylegesen működnek és bevételt termelnek, nem fizetnek adót.

Hogy pontosan miről is van szó, arról az amerikai ­Berkeley és a Koppenhágai Egyetem kutatói készítettek egy tanulmányt. Úgy becsülik, hogy a multinacionális profitok közel 40 százaléka minden évben adóparadicsomokba kerül, ami 10 százalékkal csökkenti a globális társaságiadó-bevételeket. A profitkiesés az Európai Unió országaiban a legmagasabb, a globális profitátcsoportosítás fő nyertesei pedig az amerikai nagyvállalatok és persze az adóparadicsomok.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!