
Ónody Gomperz Tamás ugyanerről, de más nézőpontból: Potyautasok kutyaszorítóban
Kísérletet se teszek felrajzolni, milyen bonyolult frontvonalakat alakított ki az előválasztás. Annyit biztos: a Momentumnak a nyakára léptek, a svungos DK-nak belsősök árulják a szoci indulókat, a Jobbik dubajozásban van, az LMP és a P meg trükkösen két külön pártként tárgyal, így több mandátumra esélyesen, úgy téve, mintha a választás után is külön maradnának…, stb.
Mindezek helyett egyetlen dologról szeretnék beszélni – a visszalépésekről.
Az összefogott ellenzék eredeti ajánlata egyszerű volt. Engedjük el a cizellált programot és a megújulást, cserébe kapunk egy bombabiztos politikai innovációt. Ne kérdezgessük, mit csinálnának, és ne akarjuk a jelöléseket kinyitni. Az volt a deal, hogy az előválasztáson mi választjuk ki a közös egyéni jelölteket, nem az obligát füstös szobák, meg azok mélye.
Hát aztán meg de. Mindez pedig nem csak azért problémás, mert kiskorúsítja az ellenzéki szavazót, pont úgy, mint Orbán az övéit. Nem is csak azért, mert előbb leszűkítették a politikai munkájukat az előválasztásra, az önmagukról való terméketlen kommunikációra (miközben Orbán számokat és határidőket sorol), majd ezt is megtizedelik a visszalépésekkel. Hanem azért is, mert
Mondok pár példát.
Kezdve azzal, hogy a visszaléptetés végleg elriasztja a civileket. Képzeljük el, hogy egy pártonkívüli, helyben népszerű középiskolai matektanár szeretne indulni az előválasztáson. Tudja, hogy számíthat a munkaközösségre, az egykori diákokra, a városban több generációt vitt már el az érettségiig, szép eredmények a tanulmányi versenyeken…, de önjogon nem indulhat, párthoz kell csatlakoznia. Egye fene, megállapodik a Jobbikkal, akiknek helyben nincs jelöltjük. És most képzeljük el, hogy miután vállalta a konfliktust a Fidesz által kinevezett igazgatóval, elkezdte szervezni a kampányt, szólt a szülőknek, hirtelen a Jobbik lábon lövi, eladja. Eleve nem „belső” jelölt volt, könnyen dobják, ő meg marad a szégyenben. El sem indulhat. Na, ezek után ő vajon támogatja-e az „udvari” jelöltet? Hát azok, akik rá akartak szavazni? Illetve így, hogy eleve tudni, az semmit nem jelent, ha egy párt a „nevére veszi”, mert kidobható, cserealku része lehet, próbálkozik egyáltalán?
Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!
Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.
Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
vagy
Fizessen elő a Jelen összes cikkére,
csak havi 1790 Ft!