Alibi keresztények

Vásárhelyi Mária | 2021.05.06. 07:45

Olvasási idő kb. 5 perc

Magyarországon 2017 óta létezik egy államtitkárság, amelynek feladata az üldözött keresztények segítése. Az elmúlt években 11 milliárd forintot költött el erre a célra az állam. A kormány az egyházak és vallások nemzetközi helyzetével foglalkozó vitákban előszeretettel hozakodik elő azzal az amerikai alt-right-ban népszerűvé vált mondással, amely szerint a világon a legüldözöttebb vallás a kereszténység, a világ keresztényei szorulnak a legtöbb segítségre. Ebben van igazság; az afrikai és közel-keleti diktatúrákban gyakran a fizikai erőszakig vagy akár a tömeggyilkosságokig is eljut a keresztényekkel szembeni agresszió. Gondoljunk csak a nigériai Boko Haram által elkövetett gyilkosságokra vagy a myanmari rezsim rohingyákkal szembeni erőszakos akcióira.

Azt most ne feszegessük, hogy ha a kormány ennyire aggasztónak találja a keresztények helyzetét a világban, akkor miért bánik ilyen szűkmarkúan a támogatásukkal és arról sem, hogy ha valóban éjt-nappallá téve könnyeket hullatnak üldözött hitsorsosaikért, akkor miért zártak szögesdrótok közé és éheztettek Afrikából menekülő keresztényeket a határnál hónapokon át. És most ne térjünk ki részletesen arra sem, hogy maga az állam hogyan üldözi azokat a keresztény kisegyházakat, amelyek nem árulják, hanem szolgálják hitüket.

De ha keresztényüldözésről van szó, akkor az elsők között kell említenünk Kínát, ahol – szakértői becslések szerint – a legtöbb keresztény egyház elleni erőszakos cselekmény történt a világon az elmúlt években.

Csak 2019-ben több mint 5 ezer 500 keresztény egyházi intézményt zaklattak a hatóságok, korlátozták és betiltották a működésüket, lerombolták az általuk állított kereszteket és a templomaikat. A keresztény egyház püspökeit és papjait rendszeresen zaklatják, őrizetbe veszik, kihallgatják és rendeletben tiltották meg új templomok építését. Kínában mindössze 4-5 százalékra teszik a keresztény vallásúak arányát, ám a létszámuk gyorsan gyarapodik, és ez a hatalmat nyugtalanítja. Ezért lépnek fel egyre agresszívabban a közösség vezetői ellen és próbálják a keresztény hitükhöz ragaszkodókat minden módon ellehetetleníteni.

Közismert, hogy Kínában a keresztényeknél is sokkal kíméletlenebbül üldözik a muszlim vallású ujgurokat. Tőlük nemcsak a hitüket akarják elvenni, hanem a nemzeti identitásukat, a nyelvüket, a lakóhelyüket és gyakran az életüket is. Börtönbe zárják, munkatáborokba küldik őket, ahol válogatott megaláztatásokkal és kínzásokkal próbálják kínaivá nevelni őket. Azt az önállóságáért évszázadok óta küzdő, a türk népcsaládhoz tartozó ujgur népet üldözik, amely egyetlen más népcsoportot tart rokonának – a magyarokét.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen összes cikkére,
csak havi 1790 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

A válság felértékelte a zuglói modellt

Lakner Zoltán

Szakmai és civil siker, hogy Zugló önkormányzata egyelőre nem foglalkozik a helyi szociális modell elvetéséről szóló javaslattal. Scharle Ágota közgazdásszal, a Budapest Intézet vezetőjével, a modell egyik kidolgozójával Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője arról is beszélgetett, hogy a Zuglóban kialakult vita alkalmat teremthet akár egy a szociálpolitika valódi szerepét tisztázni hivatott párbeszédre. A beszélgetés az Új egyenlőség podcast-sorozatának része.

Elolvasom

Az árpádsáv színei és az MLSZ

Krajczár Gyula

Érdekes vitát folytatott le önmagával a Magyar Labdarúgó Szövetség a közelmúltban arról, hogy vajon nagy-Magyarország kontúrja és az árpádsávos zászló – vagy hogy őket idézzük: „az árpádsáv színei” – rasszistának, kirekesztőnek minősülnek-e, netán hordoznak-e politikai üzenetet.

Elolvasom

Rékassy Balázs: Az orvosi kamara úgy érezte, mintha pofon vágták volna

Tóth Ákos

A Magyar Orvosi Kamara mindvégig egyetértett nemcsak az egészségügy átalakításának szükségességével, hanem az irányával is, ahogy azzal is, hogy a háziorvosi ügyeleti rendszert modernizálni kell – derült ki az Új Egyenlőség legújabb, a Jelen oldalán is meghallgatható podcast-adásából, amelyben az Új Egyenlőség szerkesztője, Kiss Ambrus Rékassy Balázs szakközgazdásszal, egészségügyi menedzserrel beszélgetett a kormány és a MOK közötti konfliktusról, amelyet a kormány a maga részéről azzal oldott föl, hogy brutálisan, egyik napról a másikra megszüntette a kötelező orvoskamarai tagságot.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Élettérképek – honnan jöttünk, hol tartunk, merre megyünk?

Kormos Lili

Egy ideje az okostelefonok már azt is számon tartják, mikor és merre jár a tulajdonosuk, hogy melyik boltba, kávézóba, színházba, kocsmába tért be, és mindezt hányszor ismételte. Hóvégén készül a precíz összegzés, amikor aztán mindenki rácsodálkozik, hogy januárban is többet támasztotta a Gyalogbéka Eszpresszó pultját, mint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár olvasótermének asztalait. Viccet félretéve, ez egyfelől elég ijesztő, mert ugyan, ki akarná, hogy minden átkozott lépésének nyoma legyen? Másfelől viszont el is gondolkodtatott. Az járt az eszemben, hogy vajon hányszor és milyen paraméterek mentén rajzolódott már át az életem térképe? Merre járok most? Milyenek voltak az útvonalaim tíz éve? És ami ennél is fontosabb: pusztán helyrajzi kérdésről van szó, vagy mélyebb összefüggések után is érdemes kutakodni?

Elolvasom
Keresés