Álközvélemény álkutatása

Vásárhelyi Mária | 2020.06.24. 09:17

Olvasási idő kb. 6 perc

Ránk köszöntött a kormány legújabb, nemzeti konzultációnak csúfolt Direct Mail akciója, amely címe szerint a járványról és a gazdaság újraindításáról, valójában azonban a propagandagépezet üzeneteinek postai úton történő sulykolásáról szól. Hogy ne csak a médiából, az óriásplakátokról, a sajtótájékoztatókról zúduljon ránk feltartóztathatatlanul a propagandaáradat, hanem a postaládánkat kinyitva is ott lapuljon a kormány üzenete.

Hogy mit gondol a kormány a konzultációról, a párbeszédről, azt ezek az egyoldalú, álkérdésekbe burkolt, szakmailag botrányos minőségű, fake newsoktól hemzsegő propagandaakciók ékesen bizonyítják.

A most elindított álkonzultáció azonban a korábbiaknál is abszurdabb.

A járványra vonatkozó álkérdések többsége olyan dologról kéri ki az emberek véleményét, amelyek kifejezetten járványügyi, szakmai kérdések, és teljesen indifferens, hogy mit gondol erről a lakosság. Hiszen nem teljesen mindegy, hogy a lakosság a járvány újabb fázisában támogatja-e a maszkhordást, a távolságtartást, az iskolabezárást, a rendezvények betiltását vagy a határok lezárását? Hogy milyen védekező intézkedések szükségesek és melyek feleslegesek, arról a Föld minden táján a járványügyi szakemberek döntenek, és amikor a kormány azt a látszatot próbálja kelteni, hogy a döntésben a népakarat is szerephez jut, akkor egyrészt félrevezeti a lakosságot, másrészt leleplezi, hogy mit jelent számára a népakarat. Ugyanez vonatkozik a második kérdésre is, hiszen azt, hogy a járványügyi készültséget meddig kell fenntartani, nyilvánvalóan nem az fogja eldönteni, hogy a nép mit gondol helyesnek, hanem hogy fennáll-e járványveszély.

A harmadik kérdés minden kétséget kizáróan azért került a kérdőívbe, hogy a Pesti úti idősotthon tragédiáját – amelyet a fővárosi önkormányzat nyakába szeretnének varrni – napirenden tartsák. Hiszen miután kiderült, hogy a koronavírus szerte a világban a legtöbb áldozatot az idősotthonokban szedte, gondolom nem sok olyan gonosz ember van, aki ne támogatná, hogy erősítsék ezen intézmények járványügyi védelmét.

Nyilvánvalóan abban sem kompetens a lakosság, hogy itthon vagy külföldön célszerűbb, gazdaságosabb-e előállítani a járványelleni védekezéshez szükséges eszközöket, ám ha a kérdésben benne foglaltatik, hogy az itthoni előállítás csökkenti a kiszolgáltatottságunkat, akkor mindenki a hazai gyártásra fog szavazni.

Az egyetlen releváns kérdés a kérdőívben afelől érdeklődik, hogy az állampolgárok egyetértenének-e azzal, hogy egy újabb járvány idején az iskolás gyermekek családjai számára az állam ingyenes internet hozzáférést biztosítson. Ebben a vonatkozásban már csak azt nem tudjuk, hogy ez miért nem történt így már a járvány első szakaszában is, és ami ennél is fontosabb, hogy az állam miért nem segített azokon a mélyszegénységben élő diákokon, akik semmiféle eszközzel nem rendelkeznek az online oktatáshoz? Nincsenek kevesen; az iskoláskorú gyerekek 20 százaléka ez alatt a három hónap alatt teljesen kiszorult a közoktatásból, és jóvátehetetlenül leszakadt társaitól. Az állam segítséget nem nyújtott, viszont azonnal kidolgozta azoknak a szankcióknak a sorát, amellyel az online oktatásban részt nem vevő diákokat sújtani kell.

Talán a legabszurdabb az a kérdés, amely arról kérdezi a magyar állampolgárokat, hogy szerintük a járvány elmúltával is fenn kell-e tartani a járványügyi figyelőszolgálatot. Ez nagyjából annyira értelmes kérdés, mint hogy szép időben is működtetni kell-e a meteorológiai figyelőszolgálatot.

Ami a gazdaság újraindításával összefüggő kérdéseket illeti, azok vagy olyan intézkedésekről kérdezik az embereket, amelyekkel nehéz nem egyetérteni, vagy amelyekről az átlagembernek fogalma sem lehet. Viszont minden kérdésben jól elhelyezve ott bújik meg egy-egy szó, kifejezés, amely a „helyes” irányba tereli a válaszokat.

A kérdőív utolsó harmada pedig a már évek óta sulykolt, és eddig jól bevált Brüsszel, Soros és bevándorlás ellenes mantra. Méghozzá a lehető leginkorrektebb módon. Brüsszel ellen ugyanis azzal az orbitális hazugsággal hergelik a címzetteket, hogy az EU az alkotmány megváltoztatására akarja kötelezni Magyarországot, holott ebből egy szó sem igaz, Soros ellen pedig egy olyan terv felemlegetésével, amely már réges-régen lekerült a napirendről. Ezeknek a kérdéseknek már semmi közük a járványhoz, a gazdaság újraindításához, egyetlen funkciójuk a félelem és a gyűlölet ébren tartása.

Hogy feldolgozzák-e a visszaérkező kérdőíveket, azzal kapcsolatban komoly kétségeink lehetnek, sőt abban sem lehetünk biztosak, hogy egyáltalán kinyitják-e a válaszokat tartalmazó borítékokat. Hiszen az eredményt enélkül is tudják, éppenúgy, mint a diktatúra országgyűlési választásai során, amikor szabadon lehetett választani a Hazafias Népfront és a Hazafias Népfront jelöltjei közül.

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés