Ónody-Molnár Dóra Győzelmi jelentés, de a NER fennállásának egyik legtragikusabb mondata

Azt hittem, elég edzett vagyok már így, a NER 11. évében, de nem: az, amit a múlt héten Pölöskei Gáborné mondott, mélyen megrázott. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára büszkén tette ugyanis közhírré: a nyolcadikosok 41 százaléka a szakképzésben, azaz technikumokban tanul tovább. Vagyis az Iparkamara „reformjai” beértek. 3-4 éve a nyolcadikosok 41 százaléka még gimnáziumba jelentkezett, most technikumokba. A gimnáziumokat mindössze a diákok 34 százaléka választotta. Ráadásul Pölöskei Gáborné szerint messze még az áhított cél, de – tette hozzá – „előremutató az arányok megváltozása”.

Ez a NER fennállásának egyik legtragikusabb mondata,

amelynek mélységét a 16 évre csökkentett tankötelezettség, az iskolai lemorzsolódás drámai növekedése, a szegregáció mélyülése adja meg. A következmény: a felsőoktatás felé vezető utak szűkülése, az induló társadalmi helyzet tovább öröklődése. A NER oktatáspolitikája lassan megtörte a szülőket, akik korábban azért részesítették előnyben a gimnáziumot, mert tisztában voltak azzal, hogy az alapkompetenciák elmélyítésére ott sokkal több esélye van a gyereküknek, mint a zsákutcás szakképzésben.

Az oktatási rendszereikben sikeres országokban azt látjuk, hogy hosszabban tart az alapozó szakasz, a konkrét pályaválasztás kitolódik. Az iskolarendszer teljes egésze számos korrekciós lehetőséget kínál, ha valaki menet közben irányt szeretne váltani.

Magyarországon a kormányon és az Iparkamarán kívül már alig akad olyan szakember, aki vitatná, hogy a közoktatás egyik legfontosabb feladata minél több diák eljuttatása a sikeres érettségihez. Csapó Benő neveléstudományi kutató néhány éve arról beszélt, hogy a tanulók 95 százalékát el lehetne juttatni a középszintű érettségiig – csak akarni kellene.

Orbán Viktor azonban ezt nem akarja.

Szerinte az a jó, ha csökken az általános képzést nyújtó gimnáziumokba jelentkezők száma. Az indok: a technikummal piacképes szakmájuk és érettségijük is lesz a fiataloknak, nem kell mindenkinek egyetemre mennie. Ott van Ausztria, nyugati szomszédunk nemcsak a járvány kezelésében jelent mintát, hanem a szakképzésben is. Első pillanatra akár örülhetnénk is, hogy a technikummal visszatérünk a startmezőre, és a korábban működő szakközépiskola újra vonzóvá válik.

Csakhogy

a szakképzést az elmúlt években pontosan annyira elrontotta a magyar kormány, mint amennyire a járvány kezelésével tette.

Tisztelt Olvasónk, a cikknek még nincs vége!

Az egy éves születésnapját ünneplő Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A Jelen újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. A szabad média ma veszélyben van Magyarországon, a független sajtó kizárólag az olvasók segítségével maradhat fent.

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor ezzel hozzájárul a Jelen független szerkesztőségének munkájához. Az előfizetésért cserébe színvonalas, sokszínű, kritikus tartalmat kínálunk.

Amennyiben egyetért a céljainkkal, kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Jelentkezzen be, ha már regisztrált előfizető.

Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!