Jeszenszky 80

Jeszenszky Géza történész, az Antall-kormány külügyminisztere, volt washingtoni és oslói nagykövet a mai napon, november 10-én ünnepli 80. születésnapját. E jeles évfordulón érdemes áttekinteni a rendszerváltás külügyminiszterének, a magyar külpolitikai szakma doyenjének és a magyar diplomáciatörténeti szakma jelentős alakjának életpályáját és életművét.

Apai részről családja a felvidéki Turóc vármegyei Jeszenből származó középnemesi família. Édesapja az 1930-as években bankvezetőként dolgozott, a kommunista hatalomátvétel azonban megroppantja karrierjét. Szintén apai ágon Jeszenszky nagyanyja az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc honvédezredesének a lánya. Történelmi érdeklődésének, a határon túli magyarság iránti elkötelezettségének, antikommunista meggyőződésének, polgári konzervatív-liberális nézeteinek gyökerei jelentős részben családi örökségéhez nyúlnak vissza.

De csak részben, ugyanis életére és pályájára legalább ekkora hatással lehetett Antall Józseffel való sok évtizedes barátságuk. Antallt az 1956-os forradalomban játszott szerepéért a hatóságok meghurcolták, majd az Eötvös Gimnáziumból fegyelmi eljárással a Toldy Gimnáziumba helyezték. Jeszenszky – aki részt vett a forradalomban – ekkor itt tanult és Antallt kapta osztályfőnökéül, aki osztályával „néma tüntetéssel” emlékezett meg a forradalom évfordulójáról. Antall ellen kiújultak a politikai támadások, s végleg eltiltották a pedagógusi pályától, Jeszenszky osztályát pedig az érettségi után két évre eltanácsolták az egyetemi felvételitől.

Jeszenszkynek segédmunkásként kellett dolgoznia, aztán az eltiltás leteltével felvételizett az ELTE-re, ahol 1966-ban történelem-angol szakos tanárként végzett. Ő maga is tanárként dolgozott, majd az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársa lett. Elindult történészi pályája, diplomáciatörténeti kutatásaiban eleinte hangsúlyosan foglalkozott az első világháborúval, a párizsi békekonferenciával, a trianoni döntéssel. 1976-tól külpolitika- és diplomáciatörténetet oktatott a Közgazdasági Egyetemen. Az 1970-es évek elejétől egyre komolyabban foglalkoztatta a brit külpolitika, de figyelme ezen belül is egyre inkább a Nagy-Britannia és a Monarchia közötti kapcsolatok és kiemelten Magyarország brit megítélése felé fordult.

Ezekből a kutatásokból nő ki aztán Jeszenszky fő műve, Az elveszett presztízs, amelyet kandidátusi értekezésként 1980-ban védett meg, majd 1986-ban könyv formájában is megjelent.

E kötet azt a folyamatot járja körbe, amelynek során a forradalom, majd a kiegyezés nyomán Nyugaton kialakult kedvező magyarságkép szétporladt, a nemzeti kisebbségek igényeit egyre határozottabban elutasító magyar és az egyre inkább bipolárissá váló nemzetközi politika révén Magyarország ellenséggé vált Nagy-Britanniában. Az elmúlt évtized külpolitikai ámokfutása és a rendszerváltás idején szerzett presztízs újabb elvesztése inspirálta a szerzőt, hogy a kötetet 2020-ban bővített formában újra kiadja.

A történész Jeszenszky Antallal való barátsága és családi kapcsolata révén hamar bekapcsolódott a rendszerváltoztatás eseménysorozatába. 1987-ben már ott találjuk a lakitelki sátorban, majd 1988-ban alapító tagja a Magyar Demokrata Fórumnak, a külügyi bizottság vezetője, az elnökség tagja lesz. Az MDF 1990. áprilisi győzelmét követően a miniszterelnökké választott Antall József régi barátját külügyminiszternek kéri fel.

Jeszenszky külügyminisztersége őt történelmi személyiséggé avatja. Fontos öröksége az Antall-Jeszenszky-féle külpolitikának Magyarország nemzetközi szerepvállalása hármas célrendszerének megalapozása: euroatlanti integráció – jó kapcsolatok a szomszédokkal – a határon túl magyarság érdekeinek képviselete.

Külügyminiszterként jelentős szerepe van Magyarországnak a Nyugatba történő újraintegrációjában, hiszen a későbbi EU- és NATO-tagság alapjait az Antall-Jeszenszky-féle külpolitika rakta le. Nagy szerepük volt a szovjet csapatok kivonásában, valamint a KGST és a Varsói Szerződés megszüntetésében is.

1994-től négy évig ellenzéki képviselőként dolgozik, majd aktívan támogatja az immár a Fidesz vezetésével létrejövő polgári jobbközép pólust, amely 1998-ban kormányra kerül. Jeszenszky az Orbán-kormány nagykövete lesz Washingtonban, amely pályájának egy újabb csúcsát jelenti. Az Egyesült Államokkal ápolt kapcsolatok tovább mélyülnek, Orbán meghívást kap Clintontól a Fehér Házba, Jeszenszky pedig minden korábbinál szorosabb kapcsolatot épít ki az amerikai magyarsággal. 2001-ben a viszony felívelése megbicsaklik: a Gripen-szerződés, a szeptember 11-i eseményeket követő Csurka-felszólalásnak a kormány részéről való visszhangtalansága, majd Nancy Brinker amerikai nagykövet figyelmeztetése a magyar politikában megjelent antiszemitizmus veszélyeire hűvössé teszik a kétoldalú kapcsolatokat. Jeszenszkynek az otthoni hibák megnehezítik a dolgát, de sikeres nagyköveti terminust zár 2002-ben, és kitart Orbánék mellett.

A szocialista-liberális kormányzás idején ismét oktat, örökmozgó habitusának megfelelően ír, publikál, nyilatkozik, követi a magyar külpolitika eredményeit és bírálja hibáit. A 2010-ben megalakult Orbán-kormány részéről Martonyi János külügyminiszter Jeszenszkynek Lánchíd-díjat adományoz, majd 2011-ben Oslóba küldi nagykövetnek.

Jeszenszky élvezi Norvégiában és Izlandon végzett munkáját, de növekvő aggodalommal figyeli a külpolitika növekvő oroszbarátságát, az egyre konfliktusosabb kapcsolatokat a Nyugattal, a mélyülő korrupciót. A kormánynak a Norvég Alap elleni támadása elleni tiltakozásul 2014 októberében beadja lemondását.

Jeszenszky az elmúlt hét évben élhette volna a nyugdíjas professzorok csendes életét, de ehelyett aktív kormánykritikus közéleti szerepet vállalt. Nyíltan elmondta, az Orbán-kormány politikájának mely aspektusai miatt választotta a lemondást. Bírálatai egyre közelebb hozták őt az ellenzék egyes személyiségeihez, szervezeteihez. Ez vezette őt az éppen szárnyát bontogató Momentum melletti kiálláshoz, de az elmúlt években több, változást akaró civil, illetve polgári-konzervatív kezdeményezés mellett is feltűnt. A Pálinkás József által megalapított új konzervatív-liberális pártot, az Új Világ Néppártot pedig 2020. októberi megalakulása óta segíti. Márki-Zay Péter iránti szimpátiáját már a magyar politikába történt 2018-as berobbanása után kifejezte, de idén tevőlegesen is segítette a jobbközép politikus miniszterelnök-jelölti kampányát. Aktív szerepvállalásának célja, hogy jövőre az ellenzék választást nyerjen és megvalósítsa a kormány- és rendszerváltást, amelynek nyomán helyreállíthatjuk majd „az elveszett presztízst”.

Jeszenszky Géza közéleti pályája az elmúlt több mint 30 évben kacskaringós utat járt be és ellentmondásoktól sem volt mentes. Azt azonban kritikusai és korábbi vagy jelenlegi ellenfelei is elismerik: az e héten 80 éves diplomata-tudós életét és munkásságát a hazaszeretet, a szolgálat és a végtelen tisztesség jellemzi. Jeszenszkyt továbbra is azok a célok és ideák mozgatják, mint az elmúlt évtizedek során mindig: demokrácia, emberi jogok, szabad verseny, egy nyugatos Magyarország, a határon túli magyarok érdekeinek képviselete, jószomszédi viszonyok.

A rendszerváltás külügyminisztere ma az újabb rendszerváltásért harcol. Isten éltesse sokáig Jeszenszky Gézát egészségben, jó erőben! És hozza el neki és nekünk jövőre a rendszerváltást.

 

Szerző: Fehér Zoltán diplomata-politikatudós, korábban dolgozott Magyarország törökországi ideiglenes ügyvivőjeként és a Harvard Egyetemen Joseph Nye asszisztenseként is. Jelenleg a texasi Austinban él, a Texasi Egyetem William Clements Nemzetbiztonsági Központjának tudományos kutatója.

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.