Jeszenszky 80

Jeszenszky Géza történész, az Antall-kormány külügyminisztere, volt washingtoni és oslói nagykövet a mai napon, november 10-én ünnepli 80. születésnapját. E jeles évfordulón érdemes áttekinteni a rendszerváltás külügyminiszterének, a magyar külpolitikai szakma doyenjének és a magyar diplomáciatörténeti szakma jelentős alakjának életpályáját és életművét.

Apai részről családja a felvidéki Turóc vármegyei Jeszenből származó középnemesi família. Édesapja az 1930-as években bankvezetőként dolgozott, a kommunista hatalomátvétel azonban megroppantja karrierjét. Szintén apai ágon Jeszenszky nagyanyja az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc honvédezredesének a lánya. Történelmi érdeklődésének, a határon túli magyarság iránti elkötelezettségének, antikommunista meggyőződésének, polgári konzervatív-liberális nézeteinek gyökerei jelentős részben családi örökségéhez nyúlnak vissza.

De csak részben, ugyanis életére és pályájára legalább ekkora hatással lehetett Antall Józseffel való sok évtizedes barátságuk. Antallt az 1956-os forradalomban játszott szerepéért a hatóságok meghurcolták, majd az Eötvös Gimnáziumból fegyelmi eljárással a Toldy Gimnáziumba helyezték. Jeszenszky – aki részt vett a forradalomban – ekkor itt tanult és Antallt kapta osztályfőnökéül, aki osztályával „néma tüntetéssel” emlékezett meg a forradalom évfordulójáról. Antall ellen kiújultak a politikai támadások, s végleg eltiltották a pedagógusi pályától, Jeszenszky osztályát pedig az érettségi után két évre eltanácsolták az egyetemi felvételitől.

Jeszenszkynek segédmunkásként kellett dolgoznia, aztán az eltiltás leteltével felvételizett az ELTE-re, ahol 1966-ban történelem-angol szakos tanárként végzett. Ő maga is tanárként dolgozott, majd az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársa lett. Elindult történészi pályája, diplomáciatörténeti kutatásaiban eleinte hangsúlyosan foglalkozott az első világháborúval, a párizsi békekonferenciával, a trianoni döntéssel. 1976-tól külpolitika- és diplomáciatörténetet oktatott a Közgazdasági Egyetemen. Az 1970-es évek elejétől egyre komolyabban foglalkoztatta a brit külpolitika, de figyelme ezen belül is egyre inkább a Nagy-Britannia és a Monarchia közötti kapcsolatok és kiemelten Magyarország brit megítélése felé fordult.

Ezekből a kutatásokból nő ki aztán Jeszenszky fő műve, Az elveszett presztízs, amelyet kandidátusi értekezésként 1980-ban védett meg, majd 1986-ban könyv formájában is megjelent.

E kötet azt a folyamatot járja körbe, amelynek során a forradalom, majd a kiegyezés nyomán Nyugaton kialakult kedvező magyarságkép szétporladt, a nemzeti kisebbségek igényeit egyre határozottabban elutasító magyar és az egyre inkább bipolárissá váló nemzetközi politika révén Magyarország ellenséggé vált Nagy-Britanniában. Az elmúlt évtized külpolitikai ámokfutása és a rendszerváltás idején szerzett presztízs újabb elvesztése inspirálta a szerzőt, hogy a kötetet 2020-ban bővített formában újra kiadja.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!