Jeszenszky 80

Fehér Zoltán | 2021.11.10. 16:22

Címkék:

Jeszenszky Géza

Olvasási idő kb. 8 perc

Jeszenszky Géza történész, az Antall-kormány külügyminisztere, volt washingtoni és oslói nagykövet a mai napon, november 10-én ünnepli 80. születésnapját. E jeles évfordulón érdemes áttekinteni a rendszerváltás külügyminiszterének, a magyar külpolitikai szakma doyenjének és a magyar diplomáciatörténeti szakma jelentős alakjának életpályáját és életművét.

Apai részről családja a felvidéki Turóc vármegyei Jeszenből származó középnemesi família. Édesapja az 1930-as években bankvezetőként dolgozott, a kommunista hatalomátvétel azonban megroppantja karrierjét. Szintén apai ágon Jeszenszky nagyanyja az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc honvédezredesének a lánya. Történelmi érdeklődésének, a határon túli magyarság iránti elkötelezettségének, antikommunista meggyőződésének, polgári konzervatív-liberális nézeteinek gyökerei jelentős részben családi örökségéhez nyúlnak vissza.

De csak részben, ugyanis életére és pályájára legalább ekkora hatással lehetett Antall Józseffel való sok évtizedes barátságuk. Antallt az 1956-os forradalomban játszott szerepéért a hatóságok meghurcolták, majd az Eötvös Gimnáziumból fegyelmi eljárással a Toldy Gimnáziumba helyezték. Jeszenszky – aki részt vett a forradalomban – ekkor itt tanult és Antallt kapta osztályfőnökéül, aki osztályával „néma tüntetéssel” emlékezett meg a forradalom évfordulójáról. Antall ellen kiújultak a politikai támadások, s végleg eltiltották a pedagógusi pályától, Jeszenszky osztályát pedig az érettségi után két évre eltanácsolták az egyetemi felvételitől.

Jeszenszkynek segédmunkásként kellett dolgoznia, aztán az eltiltás leteltével felvételizett az ELTE-re, ahol 1966-ban történelem-angol szakos tanárként végzett. Ő maga is tanárként dolgozott, majd az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársa lett. Elindult történészi pályája, diplomáciatörténeti kutatásaiban eleinte hangsúlyosan foglalkozott az első világháborúval, a párizsi békekonferenciával, a trianoni döntéssel. 1976-tól külpolitika- és diplomáciatörténetet oktatott a Közgazdasági Egyetemen. Az 1970-es évek elejétől egyre komolyabban foglalkoztatta a brit külpolitika, de figyelme ezen belül is egyre inkább a Nagy-Britannia és a Monarchia közötti kapcsolatok és kiemelten Magyarország brit megítélése felé fordult.

Ezekből a kutatásokból nő ki aztán Jeszenszky fő műve, Az elveszett presztízs, amelyet kandidátusi értekezésként 1980-ban védett meg, majd 1986-ban könyv formájában is megjelent.

E kötet azt a folyamatot járja körbe, amelynek során a forradalom, majd a kiegyezés nyomán Nyugaton kialakult kedvező magyarságkép szétporladt, a nemzeti kisebbségek igényeit egyre határozottabban elutasító magyar és az egyre inkább bipolárissá váló nemzetközi politika révén Magyarország ellenséggé vált Nagy-Britanniában. Az elmúlt évtized külpolitikai ámokfutása és a rendszerváltás idején szerzett presztízs újabb elvesztése inspirálta a szerzőt, hogy a kötetet 2020-ban bővített formában újra kiadja.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.
Ez is érdekelheti még

Orbán Viktor történelmi bűne lenne az uniós pénzek elvesztése

Tóth Ákos

Kizárólag Orbán Viktor és az általa működtetett rendszer hibája az, ha Magyarország elesik akár egyetlen, neki járó eurótól is – mondja lapunknak Cseh Katalin, aki szerint van esély annak elérésére, hogy a jövőben az eddigieknél nagyobb arányban érkezzenek közvetlen források Brüsszelből a településekhez, civil szervezetekhez. A Momentum EP-képviselőjével az ellenzék helyzetéről és a Momentum jövőjéről is beszélgettünk.

Elolvasom

Hogyan emeljük a benzinárat 33 százalékkal, politikai kockázat nélkül?

Vető Balázs

2021. november 15. óta volt érvényben Magyarországon az üzemanyag árakat maximalizáló szabály. Bár többször szűkült a jogosultak köre, de a magyar autósok többsége 480 forintért juthatott hozzá a benzinhez vagy a gázolajhoz. Mármint, ha éppen lehetett kapni. 2022 utolsó negyedévében egyre gyakrabban hallhattunk arról, hogy a kutak jelentős részén nem lehet hatósági áras üzemanyagot kapni. December első napjainak egyik vezető híre pedig már az volt, hogy szinte sehol nincs nemhogy hatósági áras üzemanyag, de semmilyen más típus sem. A legtöbb szakértő szerint a hiányt az árszabályozás okozza. Hogyan lehet ezt a helyzetet megoldani úgy, hogy az Orbán-kormány felelőssége fel se merüljön?

Elolvasom
Keresés