A budapesti találkozót követően a lengyel és a magyar kormányfő, valamint Matteo Salvini sajtótájékoztatója végén az olasz mester ösztönösen nyúlt a fejhallgató után, hogy válaszoljon a felvetődő kérdésekre, de Viktorunk büszke mosollyal leintette, „itt nem lesznek kérdések…” A politikusok ezután egymás vállát lapogatva vonultak ki, a kollégák pedig talán néhány élcet még maguk közt elengedve, de a szégyenérzet legkisebb jele nélkül hagyták el a helyszínt.

Ahogy mondani szokás: hosszú út vezetett idáig. Legyünk tárgyilagosak: ennek az útnak a bójáit közösen rakta le a politika és az egyre inkább megosztott szakma, egyiknek sem a dicsőségére, ám tevékenyen hozzájárulva a magyar demokrácia amortizációjához. Orbán Viktor, aki pályafutása kezdetén még lubickolt a nyilvánosságban, mára eljutott odáig, hogy csak az övéivel áll szóba. A vele készült alákérdezős interjúi inkább szónoklatok, mintsem beszélgetések. Választások előtt sem vállal már régóta vitát a konkurensekkel, csapata mindenre a megkapott sillabuszt követve ismétli az előírt, sokszor bornírt szövegeket. Bojkottok, sértődések, pimasz lekezelés, vád, ügyefogyott csend vagy titkosítás, netán megrendelt ellencikk teszi akadálypályává a mesterségbeli minimumot: egy-egy mélyebbre ásni akaró híradást, magyarul az újságíró alapvető tulajdonságát – a kíváncsiságot.

A csökött nyilvánosság megüli a teret tartós közösségi fellépés, akció, hathatós szakmai érdekvédelem nélkül. Régi sérelmek, beskatulyázások, megvonások és juttatások, suttyomban megkötött alkuk és kisszerű pozícióharc darabolja fel a piacot, amelyet már messze nem a piac törvényei uralnak. Suttogássá, panaszos sikollyá silányul a módszeres kiszorítást elszenvedők hangja. A közönség eközben nehezen ébred rá arra, hogy az általa érdemesnek tartott tájékozódáshoz nem juthat ingyen, pénzt kell áldoznia arra, hogy eligazodását ne egy központból előírt, üdvözítő recept felírásával töltsék ki. A közvetlen tapasztaláson túl ma már egyedül a kormányhoz nem kötődő sajtó (messze nem csupán a balliberális rekeszbe tuszkolt része) oszt meg olyan információkat, történeteket, amelyeket a hatalom rigorózusan palástolni próbál. A választásokhoz közeledve e fórumok ellen újabb és újabb rohamok várhatók fantáziadús adminisztratív és gazdasági eszközökkel, aminek tetemes költségét végül is a mi adóforintjaink állják.