Kinek lesz előbb elege a háborúból: az európai vagy az orosz népnek?

Fóti Tamás | 2022.10.02. 12:23

Olvasási idő kb. 3 perc

A háború kimenetelét az fogja eldönteni, hogy a nyugati vagy az orosz közvélemény elégeli meg a szankciós politika következményeit.

Függetlenül attól, hogy objektíve kinek fáj jobban, a társadalmi percepció nem föltétlenül követi napról napra az „egyenleget”. Az egyik oldalon áll a nyugati energiaéhség csillapítása, azaz az orosz gáz alternatív forrásokkal történő helyettesítése, a másik oldalon a nyugati szenzitív technológia kiesését kínai és más, Oroszországgal együttműködő fejlettebb országokból való pótlása.

Putyin nyilvánvalóan arra játszik, hogy elviselhetetlenné manipulálja az energiaárakat, azzal a céllal, hogy puhítsa a nyugati közvéleményt, amely hátha felteszi a kérdést: ér-e nekünk Ukrajna ennyit. Ez a törekvése egyelőre sikertelen. Finnország és Svédország a NATO-ba siet, hiába hozott radikális változást az olasz választás, a részben neo-fasiszta, szélsőjobb koalíció szolidáris Ukrajnával, és a még mérsékeltebb Berlusconi is felhagyott Putyin „megértésével”.

Az EU legnépesebb és legerősebb tagállama, Németország óriási erőfeszítést tesz az infláció enyhítésére, illetve kompenzálására, a közvélemény továbbra is támogatja Ukrajnát. A szélsőjobb AfD – csakúgy, mint Franciaországban Emmanuel Macron győzelme nyomán Marine Le Pen – marginalizálódik (bár, hogy teljesen nem lehet leírni, arra figyelmeztet a kelet-németek növekvő elégedetlensége).

Vagyis Putyin nem számíthat a Nyugat destabilizációjára, még az atomháború belengetésével sem.

De vajon miben reménykedhet a Nyugat?

Ezt olvashatja még a cikkben:

Milyen a közhangulat Oroszországban most?

Van-e esélye egy puccsnak?

Hogyan hat a nyugati közvéleményre a gázvezeték felrobbantása?

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés