Európa utolsó reménye, áll a kitűzőn, amelyet Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő viselt hétvégén a blézere hajtókáján. A szöveg fölött Orbán Viktor markáns arcvonásai láthatók – ő volna tehát az utolsó remény.

A személyi kultusz idővel utat tör magának, ha a szolgák hada tehetségben, kompetenciában éppen azért képtelen versenyezni az uralkodói kegyekért, mert a vezérnek nem célja, hogy ilyen tulajdonságokkal rendelkezzenek. Emlékezetes ebben a műfajban a Fidelitas tavalyi alakítása is, amikor „Apa csak egy van” köszöntéssel szólították meg Orbánt apák napja alkalmából. Szentkirályi plecsnije láttán komolyan remélhetjük azt is, hogy hamarosan megkezdődik Novák Katalin legendás, hatalmas Fidesz-feliratot viselő fülbevalójának sorozatgyártása is.

Mindeme kínos mozzanatok a NER szorgos napszámosainak magánszégyenei, eltekintve attól a nem jelentéktelen apróságtól, hogy valamennyiüket mi tartjuk el. De az már a minősített közfelelőtlenség esete, hogy a rohammal alapítványosított egyetemek közül ötnek a vezetői együttműködési megállapodást kötöttek a Mészáros Alapítvánnyal. A Neumann János Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pannon Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem vezetői Egerszalókra zarándokoltak a Mészáros Alapítvány éves konferenciájára, hogy a nagyfontosságú dokumentumokat kézjegyükkel lássák el.

A Mészáros Alapítvány eddig is jelen volt az egyetemi szférában. Egyik programjuk egyetemista mentorok összekapcsolása kistelepülési diákokkal a lemorzsolódás elkerülése érdekében, miközben

Emellett, a Mészáros-család szállásterületéről származó hallgatók egyetemi ösztöndíjaira öt év alatt félmilliárd forintot költött a Mészáros Alapítvány. Ez az összeg Mészáros Lőrinc egynapi átlagos vagyongyarapodása 2020-ban. A mostani egyetemi megállapodás továbblép az eddigieknél, a Mészáros Csoport szakembereit „bevonják az oktatási folyamatokba”, valamint a Mészáros-féle vállalkozások „együttműködnek kutatás-fejlesztési projektekben az egyetemekkel”.

Az utolsó békeévben a hazai össztermék 1,6 százalékát tette ki a kutatás-fejlesztés, amivel hátulról a hatodikak vagyunk az Európai Unióban. Korábban se voltunk bajnokok, de az elmúlt egy évtized felelőssége ennek a kormánynak számítható fel, különösen, hogy a 2010-es – mindmáig utolsó – kormányprogram a K+F és az innováció erőteljes fejlesztését ígérte. Ehelyett épült ki az a „magyar modell”, amelynek egyik legfőbb tulajdonsága pontosan a K+F hiánya. Módszere az európai uniós források lehívása és kifolyatása a klientúra cégei irányában, e pénz elképesztően alacsony termelékenységű felhasználása, továbbá egyre fokozódó tömegű piaci felvásárlások hatalmas állami hitelekkel és garanciákkal megtámogatva, cégekre és tulajdonosokra szabott szelektív jogszabályok védelmében. A politikai erőfölény pénzzé alakítása a NER-gazdaság lényege. E modell zászlóshajója Magyarország leggazdagabb emberének cégcsoportja, amely mára a legnagyobb nem állami foglalkoztatóvá vált, s elképesztő vagyon, komplett gazdasági ágazatok fölött rendelkezik.