Lakner Zoltán Lakner Zoltán: Március 13-a, negyedszer

Lakner Zoltán: Március 13-a, negyedszer

Dr. Merkely Béla kitüntetése Fotó: MTI/Illyés Tibor

Négyből négy, száz százalékos teljesítmény. A magyar kormány mindeddig négyszer becsülte alá a koronavírus-járvány súlyosságát, négyszer kommunikálta, hogy nincs szükség általános érvényű, kötelező erejű szigorító intézkedésekre – és négyszer tévedett.

Ezek az Orbán-kormány március 13-a pillanatai.

2020-ban ezen a napon Orbán Viktor reggel még kijelentette, szó sem lehet az iskolák járvány miatti bezárásáról, ám ugyanaznap este már kénytelen volt a bezárást elrendelni. Az első hullám kifutását követően a kormány azt kommunikálta, nem lesz szükség még egyszer a hétköznapi tevékenységek korlátozására, novemberben azonban elkerülhetetlennek bizonyultak az újabb lezárások. Idén februárban Orbán a lebirkózott vírusról mondott győzelmes mondatokat, hogy aztán két héttel később minden korábbinál szigorúbb korlátozó intézkedéseket kelljen hoznia. És most itt vagyunk 2021 őszén: hónapok óta hallgatjuk, hogy a kormány káprázatos járványkezelési stratégiája révén visszaadta a nemzetnek a szabad életet, a sörözést, az Európa-bajnokságot, a tűzijátékot, a vadászkiállítást és a Békemenetet. A propagandaesemények idejére még a fennálló járványintézkedéseket is felfüggesztették. Csak most, a Békemenet levonulása után merült fel, hogy mégiscsak legyen kötelező újra maszkot viselni a közösségi közlekedésben, s hogy a munkáltatók előírhatják a kötelező oltást alkalmazottaik számára.

Akkor ez most mégsem, megint nem győzelem.

Nyár közepén nyilatkozta a Jelennek Balkányi László orvosi tudásmérnök – aki éppen azzal foglalkozik, amire most a legnagyobb szükség van: a hiteles tudás keletkezésével, az információk hitelességével, s ezek alapján szakmai intézkedések kidolgozásával –, hogy a járvány addig tart, amíg lesz, aki átadja a vírust és lesz olyan, aki megkaphatja.

A terjedést korlátozhatjuk részleges vagy általános lezárásokkal, illetve a potenciális vírusterjesztők szeparálásával. Ez utóbbira szolgál a tesztelés és a kontaktkutatás, meg az ezek alapján szükség szerint elrendelt, személyre szóló karantén. Mindez azonban csak akkor működik, ha van tesztelés és kontaktkutatás, ám ezeknek az átfogó megszervezésére a magyar állam most már közel két éve teljesen alkalmatlannak mutatkozik.

A legjobb megoldás persze az oltás és a nagyarányú átoltottság. Bár a miniszterelnök tavasszal még arról álmodozott, hogy júniusra 7 millió honfitársunk lesz beoltva, a nagy erőkkel – orosz meg kínai vakcinák bevonásával – beindított hazai oltási kampány az 5,5 milliós szint körül lefékeződött, azóta csak tyúklépésben halad előre. A másik tavaszi európai éllovas, Málta, már nyolcvanszázalékos átoltottságnál tart, míg Magyarország megrekedt 60 százalék alatt. Ami világviszonylatban nem olyan rossz, sőt a legtöbb velünk szomszédos országot felülmúlja.

Csak éppen nem elég.

A kormány a nyár elején teljesen elengedte az oltási kampányt, az egészet a háziorvosok, s most a munkáltatók felelősségi körébe utalta. Balkányi László arról is beszélt lapunknak, hogy a járványok esetére készített európai uniós intézkedési tervek másfél tucat meggyőzési móddal számolnak a különböző társadalmi csoportok kapcsán. Kizárólag óriásplakátokkal nem lehet elérni, hogy az emberek beoltassák magukat. Azt gondolhatnánk, éppen a permanens politikai kampányok földharcában tapasztalatokat szerző Fidesz az, amely tudja, milyen eszközöket vessen be ebben a helyzetben. Csakhogy azt is megtanulhattuk 2020 eleje óta, hogy a rezsim erőssége a nem létező ellenségek elleni küzdelem. Az a fránya vírus meg tényleg van.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!