Orbán gödörben – a kérdés csak az, ki tud-e mászni belőle

A szerző kommunikációs szakember

Libsiként, libsi barátokkal, gödörben látja az ember Orbánt. Úgy könnyű. De vajon gödörben van?

Már az is informatív, hogy a legkeményebb, feketeöves ellenzékiek nem látják vesztes helyzetben Orbánt, hisz szerintük gyakorlatilag mindent meg tud úszni fanatizált tábora megingathatatlan támogatása mellett.

Pedig gödörben van, a kérdés csak az, ki tud-e belőle mászni.

Érdemes leszögezni, hogy Orbán jelenlegi megítélési pozíciója szempontjából semmit nem számít azok véleménye, akik akkor sem szavaznának soha a Fideszre, ha fegyvert szorítanának a fejükhöz. Aztán ott van a Fidesz keménymagja, amelynek tagjai, ha élő egyenes adásban követnék, ahogy Orbán bedrogozva, egy lopott autóval elüt egy apácát és a kiérkező mentőstisztet meghágná segítségnyújtás közben, megbocsájtanák a botlást. Aztán persze irtózatos haraggal fordulnának az Origo tényfeltárása nyomán egy sorosista kutyamenhelyet üzemeltető vállalkozás átlátszó hazugságai felé.

Érdemes tehát az Orbán-hívők és az Orbán-ellenesek halmazát figyelmen kívül hagyni, ha objektíven szeretnénk látni.

Nézzünk innen a gödörre.

Nos, a legmértéktartóbb olvasat szerint sem jöttek jól a lapok Orbán számára. Nyilván nagyságrendi különbségek vannak a George Clooney-tól érkezett üzenet leoltása, a járvány/járványkezelés rövid és hosszútávú folyományai, államtitkára letartóztatása, Demeter Szilárd „publicisztikai” ámokfutása, Deutsch Tamás bocsánatkérésre kényszerítése, Szájer produkciója, az EU-ból naponta érkező elmarasztaló hangok, Bayer performansza, a lengyel álláspont szeszélyessége, a Trump-fiaskó, a nemzetközi közvélemény ingerküszöbét átlépő SZFE-ügy, a külföldi potentátok irányából záporozó beszólások tekintetében.

Az események közül jó néhánynak kiszámíthatatlan a hosszú távú hatása, illetve újból és újból beszivároghat a köztudatba. Másrészt, indaként kapaszkodnak egymásba, összefüggenek, plusz némelyik, noha gyakorlatilag bulváresemény, hatással lehet a választásokra. Ide tartozik, hogy a járvány társadalmi, gazdasági, szociális és egyéb következményei pillanatnyilag csak közelgő meteoritnak tűnnek, amelynek pusztító becsapódását épp a 2022-es választások idején fogjuk teljes erejével érzékelni.

Szinte biztos, hogy Orbánnak ez okozza a legtöbb fejtörést. Akkorra ugyanis teljesen indifferens lesz, hogy Orbán jól, rosszul, közepesen kezelte-e a járványhelyzetet, időben vezetett-e be korlátozásokat, elég tesztet rendelt-e és a sort folytathatnám, mindenképpen egzisztenciák százezrei hullanak a semmibe, teljes iparágak fekszenek el, a megélhetés költségei nőni fognak – és a választások idején a legoptimistább forgatókönyvek szerint sem lesz még érzékelhető az esetleges gazdasági felívelés. Bármily profánul hangozzék is, a halottakat ki lehet magyarázni, a töketlenség addigra feledésbe merül, az összes egyéb elem ügyesen elhazudozható, de a gazdasági válság bűzös leheletét az arcunkban érezzük majd.

A Szájer ügy szerintem második a fontossági sorrendben, melyben óriási szerepet játszik, hogy az internetes folklór pillanatok alatt képi világban megfogalmazva, könnyen és élvezetesen fogyaszthatóvá alakította a brüsszeli házibuli legapróbb részleteit, a történet minden elemét egyszerűen érthető erkölcsi kontextusba helyezte.

Egyrészt azért olyan jelentős a hatása, mert hiába „lebegtetett” idáig a Fidesz széljobbos eszméket sajátjaiként a funkcionálisan rasszista, funkcionálisan homofób, funkcionálisan antiszemita rendelkezéseivel, üzeneteivel, retorikájával,

a radikális jobboldali elvárásokkal érkező szavazói számára egy borús kedd délutánon kiderült, hogy hazugság az egész, és a becsületes homofóbok Dúró Dóra szoknyája körül lelnek igaz elvbarátokra.

Még a saját kertjében emelt mecsetben tórát morzsolgató Orbánhoz képest is négyzetre emelve érkezett a csalódás. Igen valószínű, hogy a botrány ezrével söpör át szavazókat a Mi Hazánkhoz.

Másrészt, a házibuli kozmetikázás nélkül nyilvánosságra került részletei mélyen megdöbbentették a keresztény-konzervatív szavazókat. A Fidesz szavazók nem megvezetett ostobák, álszent erkölcsi hulladékok, még ha sokan szeretnék is ezt hinni, de ez távolról sem igaz. Ugyan minden oldalnak megvannak a korlátolt tálibjai, de ahogy az ellenzéki szavazók sem egy kupacban gyurcsányisták, sőt totálisan nem azok, a fidesz szavazók sem csak álkeresztény, krumpliért megvásárolt prolik. A keresztény-konzervatív értékeket mélyen átélő szavazók ugyan soha a büdös életben nem fognak egyetlen ellenzéki párthoz sem átszivárogni, azonban a Fidesz számára az is hatalmas csapás, ha a választásokon kiábrándultságuk okán mobilizálhatatlanakká válnak.

A botrány ugyanakkor lényeges fegyvereket, retorikai elemeket és meghatározó témákat csavart ki a Fidesz kezéből.

Nem tudom megbecsülni, mennyi ideig nem lehet brüsszelező, családi szentségező vagy bármely áthallásos téma vezérszlogenjével előjönni, hogy egy ország ne a térdét csapkodja a röhögéstől. Sikamlóssá váltak az alapmondások, például az, hogy nem kérünk az európai nyitottságból, hiszen három perc alatt fogja a közösségi média mindent elsöprően átértelmezni nyitható, kimászásra alkalmas ablakká.

Az, hogy a Fidesz hosszú-hosszú ideig nem beszélhet hitelesen családi és keresztény értékekről, elképesztő csapás, hisz ez még a migránstéma nézőpontba helyezését is befolyásolja, miközben mindennél jobban kellenek a „témák” a járvány miatt érkező problémák ellentételezésére.

A legnagyobb csorbát a Fidesz tekintélye és hitelessége szenvedte.

A sztori erkölcstelen, különféle világnézetet vallók körében nyilván különféle okokból, de egyetlen olyan világnézet sincs, amelyből szemlélve ne lenne morálisan elfogadhatatlan.

Érdekes, hogy a kutatási eredmények szerint a Fidesz szavazói a homoszexualitást és a történethez kapcsolódó részleteket is elnézőbben tudták volna kezelni, mint ezt a pipogya menekülést, a hazudozást, a gyáva mellébeszélést. Ez hitelességi deficitet okoz, ami a kommunikáció legnehezebben kezelhető problémája.

A fontossági sorrendben nálam Orbán nemzetközi elmagányosodása áll a harmadik helyen. Azért, mert ez az érdekérvényesítési képességét akár végzetesen is erodálhatja, márpedig a hitelességi deficitre az egyik legkézenfekvőbb gyógyír a nemzetközi porondon elért siker lehetne. Hiánya tovább csökkenti a probléma megoldásának játékterét. Másrészt, Orbán azon politikusok közé tartozik, akinek legitimációját sikerei és ereje biztosítja, ezek imázsának vaskos márványoszlopai. Ha nincsenek mutogatható szövetségesei, személye nem erős pillére egy erős tábornak, vezetői potenciája gyengül nem csak a valóságban, hanem már a látszat szintjén is. Az erőre épülő imázsa nem teszi lehetővé, hogy meghátráljon, nem is tette soha, ami figyelemreméltó teljesítmény egy kis ország vezetőjétől.

Az másik kérdés, hogy kísérték bukások az útján, ám tagadhatatlan tehetséggel maszkírozta sikerre még ezeket is. Azonban elszigetelődve az erőt (az erő látszatát) és a sikert (a siker látszatát) nagyságrendekkel nehezebb fenntartani.

Az, hogy egyre bátrabban, néha már alpárian savazzák, azt mutatja a nyilvánosságnak: már nem tisztelik.

Persze simán fel lehet építeni/fenntartani az erő imázsát itt, kizárólag belföldön is, de lényegesen nehezebben és sérülékenyebb felszínnel. Például pár éve, Orbán tekintélyének ernyője alatt, Deutsch Tamás nem kényszerült volna bocsánatkérésre. Ebből, és csakis ebből a szempontból volt ennek a sztorinak jelentősége, mert véraláfutása egy tekintély-tétű, elvesztett bokszmeccsnek.

Demeter Szilárd csak a negyedik helyet csípi el. Ám annak ellenére, hogy nemzetközi szinten a státusza nulla, „sikerült” feltennie a magyar kormányt az antiszemitizmus térképére a Föld összes zsidó szervezénél és az Egyesült Államok külügyminisztériumánál is.

Ez, bizony, gödör. A kérdés, ki tud-e mászni.

Egyrészt, van itt egy másik gödör, egy sokkal mélyebb, amelyben fekete lovagként, kéz és láb nélkül gubbaszt az ellenzék. Karjait a Fidesz levágta, a lábaikat saját maguk nyesték le, saját pénzen vett bozótvágóval. Ennek a ténynek az ismeretében, kevés jelentősége van Orbán jelenlegi pozíciójának.

Másrészt, hallatlan erőforrások állnak a NER rendelkezésére, amit nem félnek használni, és Orbánt sem érdemes lebecsülni.

Aztán ott van az is, hogy messze van még 2022.

A kérdés tehát módosítható úgy is, hogy van-e esély arra, hogy Orbán ott is maradjon a gödörben? A rövid válasz az, hogy hogyne, a hosszabb, hogy én nem hiszem.

Bosszant, amikor a Orbánra, a NER-re, a Fidesz kommunikációs gépezetére a profizmus jelzőt illesztik. A korlátokat nem ismerő gátlástalanság valóban látszik, és amikor számítóan, kimódoltan és hideg fejjel törvényt alkotnak, hatalomtechnikái játszmákat folytatnak, gazdasági erőforrásokat csoportosítanak kedvező irányba, az tényleg szelete a profizmusnak. Azonban a kommunikációjuk szakmai vonatkozásban is otromba, a közösségi médiát csak alapszinten használják (a posztok fantáziátlan miniatűr plakátok, sosincs interaktív kampányuk, nem targetálnak kis csoportokra), üzeneteik gyermetegek, ostobák, rengeteg elemi hibát vétenek. Őket tehát nem a szenzációs kommunikációjuk tartja a csúcson, hanem a katasztrofális ellenajánlat: az ellenzék. A jelenlegi ellenzékre szinte kizárólag befogott orrú, elszánt Orbán-protest szavazatok érkeznek, és igen, Orbánéknak még nem sikerült annyira felhúzni a megfelelő mennyiségű választót, hogy akár egy házimacskára is szavazzanak.

Tehát két lehetőséget látok: az első, hogy akkora bakit vétenek, hogy meglesz a többsége Mircinek, vagy – és ennek jóval kisebb az esélye – előjön az ellenzék egy normális ajánlattal. Ez utóbbinak szinte nincs is esélye.

Próbálkozhatnak rávilágítani, hogy ezek ellopták az országot, a sajtót, a nyugdíjakat, a jogbiztonságot, a szociális hálót, az egészséghez való jogunkat, emberek méltóságát, a Balatont, gyermekeink tanulmányi minőségét. Igen, de úgy érzem, mindazok, akik ezeket az a fogalmakat tartalmilag értik és fontosnak tartják, akik a korrupció módozatait átlátják és elítélik, illetve azok, akiknek létezik absztrakciós képességük a bonyolultabb üzenetek és összefüggések megértéséhez, a már aktív ellenzéki szavazók. Egy maroknyi csoport tiltakozott a melegek jogainak szégyentelen sárba tiprása miatt. Ám kivétel nélkül mindenki érti a szitut, amikor a melegek jogait csorbító törvényalkotó az ereszcsatornán keresztül menekül egy melegorgiáról. (Pár jobboldali barátom látványosan nem értette, de valójában még ők is értették.) Szóval

csakis a szerencsén múlik, nem az ellenzéken, hogy dob-e a sors olyan eseményeket, amelyeken keresztül szélesebb körben is kivillan az álarc mögül a rendszer igazi természete.

Ellenzékünk a jól bevált módszerrel él majd, hogy felkiáltójelezik az „elég”, a „hazudnak”, a „lopnak” szavakat, és a hallatlan eredeti, alig használt húszéves szlogennel támadnak: „Ha eleged van Orbánból, szavazz rám”.

Szóval minek kell történnie, hogy a gödörben maradjanak?

Mondjuk, józan ésszel nem lehet Szájerénél parádésabb történetet kitalálni, de ezt mondtuk Borkai esetében is, szóval: soha ne mond, hogy soha. A járványnak ugyanakkor katasztrofális hatásai is lehetnek. Tovább jöhetnek az Orbán számára rossz lapok, ami kezelhetetlen helyzetet okozhat, és ennek következtében a számomra döbbenetes újdonságként ható kommunikációs bénultság tartóssá vagy rendszeressé válhat.

Aztán alakulhat egy Ellenzék nevű párt, amelynek semmi más nem lenne a tarsolyában, mint egy vállalható figura, akinek a közelébe se menne egyetlen valaha volt politikus, sőt némaságot fogadva testületileg bevonulnának egy barlangba, akkor Orbánt pihe könnyűségével elfújná a választás. És összeszedné magát az ellenzék.

És hát: nyilván minden botránnyal óvatosabbak lesznek, de azért nem minden alap nélkül bízhatunk abban, hogy hatalmuk hedonista gőgjében, az uborkafára felkapaszkodottak önreflexiójának hiánya miatt, frusztrációjuk kezelhetetlensége következtében valamelyik főemberük bekólázva videóra veszi, ahogy megöl valami nagyon aranyos szőrös állatot egy sátánista szeánszon. Az pusztító lenne.

 

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.