Fóti Tamás Miért mondott le Orbán európai nagykövete?

Orbán a folyamatos vétóival zsarolni akarja az Uniót a visszatartott pénz miatt. A mindennapos brüsszeli egyeztetések során a hálátlan feladatot a nagykövetnek kell ellátnia, aki mostanra megelégelhette a küllők közé tett bot szerepét.

Akció

A napokban egészen bizarr, teljesen fölösleges ügyben szavazott az Országgyűlés. A Kövér ­László-Semjén Zsolt-Simicskó István-Kocsis Máté jegyezte határozati javaslat arról szól, mit gondolnak a kormánypárti képviselők az EU tervezett reformjairól. A javaslat páratlan, hiszen sikerült olyan euroszkeptikus szöveget beterjeszteni, amelyet bármely európai szélsőséges párt felvállalhat, és amelyért a fősodor politikusai szégyenkezni szoktak.

Természetesen normális parlamenti demokráciában még akár helye is lehetne annak, hogy a képviselők kijelölik azt az utat, amelynek mentén kívánnak felhatalmazást adni a kormányuknak. Normális esetben. Csakhogy itt megint színjátékról van szó, Orbán Viktor úgy akar tárgyalni a reformokról, hogy majd sajnálkozhasson: a parlament megkötötte a kezét, szűk a mozgástere. A szépséghiba, hogy ő mondta tollba a szöveget – nem számít majd.

A szokásos csuszpájzzal leöntött javaslat megkérdőjelezi az Európai Parlament legitimitását. Végső soron szembe megy az Európai Unió minden eddigi vívmányával, annak esszenciáját, az értékközösségen alapuló politikai uniót tagadja. De ez mind csak eltakarja a lényeget: a vétójog korlátozását tervező új reformok elutasítását. Európa ugyan még nem tart itt, még csak a vita folyik róla, de a kormányfő tudja, a kérdés előbb-utóbb megkerülhetetlen lesz – amit éppen az ő örökös vétói indokolnak.

A három intézmény, az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a tagállamokat tömörítő Európai Tanács úgy döntött, hogy az EU következő reformcsomagjáról kikérik az európai polgárok véleményét: mondják el ők, milyen Európában akarnak élni. Az Európa jövője konferenciasorozat bő egy év után állt elő javaslataival, amelyek egy része alapszerződés-módosítást vet fel. A legfontosabb reform a döntéshozást érinti: a laikus polgárok is úgy látják, szélesíteni kellene azon területek körét, ahol eltörölnék a tagállamok vétójogát, helyébe lépne a minősített többség. Abszurdnak tartják, hogy egyetlen ország sakkban tarthassa a többit, különösen akkor, ha adott témában nem vitális nemzeti érdekre hivatkozva emel valaki vétót, hanem így akarna kikényszeríteni másutt engedményt.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!