Távoltartási végzés

| 2020.06.29. 06:36

Címkék:

euró

Olvasási idő kb. 5 perc

Horvátország és Bulgária is szeretne az eurózónához tartozni. Úgy néz ki, erre belátható időn belül megvan minden esélyük. Ahogyan Fabio Panetta, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja a napokban nyilatkozta, a két tagállam még az idén beléphet az euró előszobájának nevezett ERM-2 árfolyamrendszerbe. Mivel ott két évet mindenképpen el kell tölteni, a horvátok és a bolgárok legkorábban 2023-ban térhetnek át az euróra. Bulgária 2007, Horvátország 2013 óta tagja a közösségnek. Magyarország 2004 óta.

Először 2002-ben, Orbán Viktor akkori miniszterelnök határozott meg céldátumot a még nem EU tag Magyarország számára: ha a Fidesz kormányozhat tovább, akkor már 2005-ben az euró lehet a hivatalos fizetőeszköz. A Fidesz nem nyert, az euró meg szitokszó lett.

„Az eurózóna jelenleg nem optimális valutaövezet.“ A mondat a Magyar Nemzeti Bank „Fenntartható felzárkózás euróval – Hogyan újítsuk meg a maastrichti kritériumokat?” című, év elején megjelent kiadványában olvasható.

A Matolcsy György szellemi műhelyében született gondolatok szerint az euró 20 éves története és használatának eredményessége komoly vitákra ad okot, a „tények azt mutatják, hogy az eurózóna egyelőre lemaradt a gazdasági övezetek között zajló globális versenyben. Az eurót használó európai országok súlya a világgazdaságban csökkent.“

Szerintük szinte teljes egyetértés mutatkozik, hogy újra kell gondolni a maastrichti kritériumokat, s közösen meg kell alkotni azok 2.0 rendszerét. Az eredeti maastrichti feltételek teljesítése ugyanis önmagában nem volt képes biztosítani sem az eurózóna stabil működését, sem a kevésbé fejlett tagállamok fenntartható felzárkózását. A költségvetéssel kapcsolatos elvárások, főleg a 2008-as válság óta teljesíthetetlenek, az államadósságra vonatkozó szabályokat pedig a legnagyobb arányban és a leghosszabb ideig sértették meg az országok. Ebből kifolyólag a csatlakozó országok számára a reálgazdasági kritériumok teljesítése is szükséges a sikeres euróbevezetés érdekében – derül ki a tanulmányból.

A 2.0 elmélet szerint akkor lehet jól csatlakozni, ha az egy főre jutó GDP és a bérszínvonal eléri az eurózóna legalább 90 százalékát. Ha az üzleti és pénzügyi ciklusok összhangban vannak, ha a kkv-k munkatermelékenysége a nagyvállalatokhoz viszonyítva 50 százaléknál nagyobb, ha magas az exporttermékek hozzáadott értéke, ha a gazdaság a teljes foglalkoztatottság közelében van, ha stabil és versenyképes a bankrendszer.

Szóval sohanapján.

Merthogy az Eurostat adatai alapján Magyarország vásárlóerő-paritáson (mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve) számolt egy főre jutó GDP-je az eurózóna átlagának 66 százalékán van, a bérek nagyjából a 60 százalékát teszik ki. Magyarország a világ versenyképességi rangsorában a 47. helyen áll, az EU tagállamai közül csak Bulgária, Románia, Görögország és Horvátország van mögötte. De nemhogy a kibővített feltételeket nem tudja teljesíteni, de azt az öt alapot sem, amit eddig kértek. Az infláció a kétszerese a szükségesnek, a forint árfolyama úgy lebeg le-fel, ahogyan az éppen a kormányzatnak szükséges, ha pénz kell, akkor az MNB ügyeskedik egy kicsit a forinttal, de nincs rendben az államháztartási hiány sem, s a kreatív költségvetés sem éppen EU-konform.

Az MNB tehát az eurócsatlakozás olyan rendszerét vázolta fel, amelyről már most látszik, hogy Magyarország számára a jelenlegi helyzetből kiindulva lehetetlen meglépni. És nem amiatt, mert a kormányzat az autokrata, oligarcha-barát, versenyellenes, fejlődésellenes, antidemokratikus, szociálisan érzéketlen, megfélemlítésre épülő, önrendelkező, szuverén berendezkedésben hisz. És nem is azért, mert ebben a környezetben legfeljebb a túlélésre, a félmegoldásokra, a kényszerekre van anyagi és emberi erőforrása a lakosságnak, a cégeknek. Hanem azért, mert a legfőbb döntéshozók így akarják.

Hoztak egy távoltartási végzést a feltételeivel zaklatónak tűnő eurózónával szemben.

Ennyi.

 

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés