Vásárhelyi Mária Van az a pénz

Orbán Viktor ha korábban nem, hát első kormányázásának idején biztosan megtanulta, hogy a haderőfejlesztés, a hadászati beruházások nemcsak az ország védelmi képességeinek megerősítését, hanem nem túl szép, de hosszú és gyümölcsöző nemzetközi kapcsolatainak megerősítését vagy összeomlását is szolgálhatják. Mindezeken túl pedig irdatlan nagyságú közpénzek magánzsebekbe vándorlásának bőven áradó forrását is jelentik. A hadiiparban zajló beruházások szerte a világban a kormányzati korrupció ideális terepéül szolgálnak, mivel szabad szemmel is jól látható, de a hétköznapi ember számára felfoghatatlan nagyságú pénzek úgy cserélnek gazdát, hogy egyrészt a részletek még a működő demokráciákban is nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva titokban tarthatók, másrészt mivel harckocsikat, tankokat, vadászgépeket, rakétaelhárító rendszereket csak kormányok szoktak vásárolni, így az ezekkel kapcsolatos döntések és beszerzések hátterét teljes homály fedi. Mindez az esetek jelentős részében így van a demokráciákban, és ezerszer igaz ugyanez az autokratikus, diktatórikus rendszerekre.

Lassan a feledés homályába merül az első Orbán-kormány talán legnagyobb nemzetközi botránya, a Gripen vadászgépek beszerzésének ügye, amikor alig egy évvel a választások előtt, minden érdekelt és a közvélemény legnagyobb megdöbbenésére, közvetlenül a több száz milliárdos vásárlásról szóló kormányzati döntés előtti percekben tájékoztatta Orbán a kormány tagjait, hogy a mindenki által biztosra vett amerikai F-16-osok helyett svéd Gripen vadászgépeket vásárol a magyar kormány. Hogy mi motiválhatta Orbán döntését, arról csak elképzeléseink lehetnek, ám beszédes adalék, hogy 2007-ben Svédországban nyomozást indítottak korrupció gyanúja miatt, majd 2010-ben vádat is emeltek az eladó BAE-System ellen, amelyet azonban vádalku eredményeként gyorsan ejtettek is.

Mind a mai napig sűrű homály fedi a Medgyessy-kormány döntésének hátterét is, amely ahelyett, hogy Magyarország számára gazdaságilag előnyösebbé tette volna a Gripen gyártójával kötött szerződést, 108 milliárdról 210 milliárdra alkudta fel az eredeti szerződésben foglaltaknál jobban felszerelt, bérlet helyett az ország tulajdonába kerülő gépek árát. A kétszeres ár azonban mindezek ellenére nehezen magyarázható.

A hadászati beruházásokban rejlő diplomáciai és korrupciós lehetőségek lefölözését az utóbbi években csúcsra járatja az Orbán- kormány. 

Most, amikor egyre nyilvánvalóbb, hogy talán korábban nem látott gazdasági és közegészségügyi válság előtt áll az ország, Orbán Viktor egymás után köti a hatalma megőrzése szempontjából fontos politikai partnerekkel a több százmilliárdos hadászati beszerzésekről szóló szerződéseket.

Történetesen éppen egy nappal a sorsdöntőnek tételezett júliusi EU csúcs előtt járt Magyarországon Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter, aki egyben a Fidesz testvérpártjának, a CDU-nak is elnöke, és így döntő szava van abban, hogy kizárja-e soraiból a néppárti frakció a demokratikus jogállamiság normáit naponta sárba taposó Fideszt. És mit ad Isten, néhány nappal a találkozó után kiderült, hogy Magyarország az eredeti tervekkel szemben mégsem a norvég-amerikai, hanem a német–amerikai–olasz együttműködés keretében gyártott légvédelmi rendszert vásárolja meg.

Kiszivárgott információk szerint Berlin cserében megígérte, mindent megtesz azért, hogy a december 31-én záruló német EU-elnökség ideje alatt lezárja a 7-es cikkely szerinti, úgynevezett jogállami eljárást hazánk ellen. És a pártelnök-védelmi miniszter vélhetően minden befolyását latba veti annak érdekében is, hogy a német testvérpárt visszavegye teljes jogú tagjai közé a Fideszt.

Ám hogy a másik oroszlán bajszát se húzogassuk túl sokáig, a napokban az is kiderült, hogy a kormány éppen most 300 milliárd forintért vásárol középhatótávolságú rakétákat Amerikától, miután az Egyesült Államok ismét nyíltan jelezte, hogy elégedetlen a magyar bel- és külpolitika alakulásával. Mike Pompeo külügyminiszter immár második alkalommal hagyja ki közép-európai körútjának állomásai közül Budapestet.

S hogy a kecske is jól lakjon, és a káposzta is megmaradjon, az Orbán-kormány vélhetően nem feledkezik meg a fegyverüzletben rejlő személyes gazdasági előnyök lehetőségéről sem. Túl azon, hogy ennél átláthatóbb és kisebb volumenű kormányzati üzleti tranzakciók esetén is látványosan dől a pénz a család és a klientúra zsebébe, a döntéshozatal módja és a végrehajtással megbízott személy kiválasztása miatt is az egyéni anyagi haszonszerzés árnya vetül a beszerzésekre.

A hatalmas összegű katonai eszközvásárlásokat még az egyébként fideszes többségű parlamenti Honvédelmi Bizottság sem ellenőrizheti, és a beszerzéseket nem a honvédelmi miniszter, hanem a miniszterelnök egyébként orvosi diplomával rendelkező korábbi tanácsadója és jó barátja, Maróth Gáspár irányítja, aki személyesen is érintettje volt az elmúlt évek egyik legnagyobb orvosi műszerbeszerzési kartellezési ügyének, amelyben százmilliókat loptak el az egészségügy fejlesztésére szánt EU-s pénzekből.

Magyarország az elkövetkező időkben hatalmas összeget, 3 500 millárd forintot kíván fordítani harcászati beszerzésekre és nem mellesleg a fejlett világ vezető hatalmai jóindulatának megvásárlására. Láthatóan nem is eredménytelenül.

Orbán Viktor ugyanis megtanulta a receptet, a fejünk felett, a mi pénzünkből alkudozik a mi szabadságunk és demokráciánk lerombolásának áráról.

Tisztelt Olvasónk!

Ön az elmúlt percekben a Jelen cikkét olvasta. Köszönjük érdeklődését!
Ha tetszett, olvassa el a többi cikkünket is, amelyek előfizetéssel érhetők el.