SPORTFÓLIÓ

Platz a Hitleren

Hegyi Iván | 2022.09.10. 19:35

Olvasási idő kb. 9 perc

Augusztus utolsó napja volt, és első győzelmét aratta a magyar NB I-ben az Újvidék csapata. A MÁVAG ellen 1941-ben a Horthy Miklós stadionban nyert 3:1-re a csapat, amely hamarosan már a Hitler Adolf sporttelepen játszott. Aztán a Latorca utcában 4:0-ra verte a Vasast 1944. március 19-én, a német megszállás napján.

Zsablyán kezdődött meg 1942. január 4-én a Magyar Királyi Honvédség délvidéki „tisztogató” akciója, amely hideg napok néven vonult be a valódi és a filmtörténelembe. Három nappal később a mindig konzekvensen politikamentes Nemzeti Sport azt jelentette: „Újvidék városa tíz évre bérbe adja az UAC-nak a villanytelep mögött lévő Horthy Miklós sporttelepet, amely a jugoszláv megszállás előtt az UAC-é volt, s amelyet utóbb a Vojvodina használt. Ez a pálya gyepes, jó talajú, rendes öltözői vannak, s a lelátója is korszerűbb, mint az UAC mostani pályájáé”.

Forrás / Magyar Szó

Azt azért nem lehet állítani, hogy Újvidéken akkoriban csupa öröm volt az élet, mert a vérengzésbe torkolló razzia ott járt a legtöbb halálos áldozattal január 21. és 23. között.

Magyarország 1941. április 11-én kapcsolódott be a Jugoszlávia elleni német támadásba. A honvédség négy nap alatt megszállta a trianoni békeszerződés nyomán elvesztett délvidéki területeket, amelyek lakosságának 36,6 százaléka (375 333 ember) magyar volt. Az MLSZ még abban a hónapban úgy döntött, a Délvidék futballklubjait integrálja a magyar bajnoki rendszerbe.

Horthy Miklóst nem zavarta, hogy 1940. december 12-én jugoszláv-magyar örök barátsági szerződést kötöttek Belgrádban: szűk négy hónappal később, a Legfelső Honvédelmi Tanács ülésén határozottan a hadba lépés mellett foglalt állást. Teleki Pál miniszterelnök öngyilkos lett, és a kormányzónak címzett búcsúlevelében azt írta: „Szószegők lettünk gyávaságból… Hullarablók leszünk! A legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok.”

Forrás / tempofradi.hu

A dermesztő körülmények ellenére a Sztoisics – Csillag, Máriás – Hargitai, Gergely, Rumos – Mézes, Pécsi, Pálfi, Víg VI, Welker összetételű újvidéki csapat egyenesen szárnyalt augusztus végén, és nagyon ügyelt arra, mikor szerzi góljait: Hargitai Nándor az első, Pálfi Béla az utolsó percben köszönt be Tihanyi László MÁVAG-kapusnak, s a kettő között Víg VI Simon bevarrta a szabadrúgást.

Kevésbé ment október 5-én az Üllői úton. Az FTC 13:2-es csapást mért az UAC-ra, Sárosi György egymaga hat gólt vágott be a mostoha sorsú Báki János kapusnak. A Sporthírlap úgy vélte: az alaposan kitömött együttes „elsősorban tartalék kapusának, másodsorban pedig megilletődöttségének köszönheti a sok gólt”.

A tavaszra elmúlt a lámpaláz. Március 15-én az Újvidék 3:2-re legyőzte az FTC-t, majd egy hónappal később – Mézes Iván fejesével – Újpesten is nyert 1:0-ra. Aztán 1942 szeptemberében 4:3-mal lepte meg a lilákat a délvidéki együttes, amely bő fél óra múltán 3:0-ra vezetett a Megyeri úton. A veszteseket nem lehetett „ürgéknek” nevezni, hiszen az Újpest felvonultatta Balogh II Sándort, Bíró Sándort, Nagymarosi Mihályt, Szusza Ferencet, Zsengellér Gyulát, Kalocsay Gézát, az egyetemes magyar labdarúgás halhatatlan alakjait. A győztesek közül Bolemányi Károly kapus, valamint Máriás János és Zsoldos Lázár a legjobb osztályzatot, az 1-est érdemelte ki, Mézes, Welker József és Pálfi Béla 2-est kapott. Pálfi az újvidéki labdarúgás kiemelkedő egyénisége volt, szerepelt Jugoszlávia olimpiai ezüstérmes keretében 1948-ban, és meghívták az 1950-es világbajnokságon résztvevő kékek válogatottjába is.

Az újpesti diadal idején már kardinális változásokra készültek Újvidéken. Novemberben napvilágot látott: „A vezetőség elhatározta, hogy megkezdi a Horthy Miklós pálya rendbehozatalát. A játékteret először felszántják, kiegyengetik, és fűvel vetik be. Később azután sor kerül a pálya teljes rendbehozására. Lehetséges, hogy a november 22-én lejátszásra kerülő Újvidék–Szombathely mérkőzést ezért a szomszédos Adolf Hitler pályán játssza le az UAC.”

Forrás / tempofradi.hu

Ott is játszotta, nyert a Szombathely 3:0-ra.

Majd 1943 januárjában arról tudósított a sajtó: „Amióta a Horthy Miklós pályát felszántották, csak a Hitler Adolf pálya áll Újvidék sportolóinak rendelkezésére. Minthogy az UAC a tavaszi mérkőzéseit nem rendezheti a maga pályáján, a vezetők és az újvidéki német népcsoport megegyeztek, hogy a Horthy Miklós nagypálya elkészültéig az UAC nemcsak a bajnoki, de a barátságos mérkőzéseit is a Hitler Adolf pályán rendezheti. Ez a pálya azonban csak 2-2500 néző befogadására alkalmas.

Ezen úgy fognak segíteni, hogy pótlelátókat állítanak fel, és az állóhelyeket megnagyobbítják, így elérik azt, hogy a pályára 4500 ember kényelmesen befér.”

Az újvidéki útikalauztól még a blazírtaknak is könny szökött a szemükbe. „Csak a villamospálya kanyarodik be a pályaudvar előtti térről a Petőfi Sándor utcába, amely már majdnem egyenes – állt a korabeli leírásban. – Ennek folytatása a Hitler Adolf utca, amely a főtérbe torkollik, onnan nyílik tovább a Benito Mussolini utca, amely a Jókai Mór utcával kapcsolódik. A két magyar költőfejedelem között a két nagy népvezér neve.”

A Hitler-pálya katlanában 5:0-ra kapott ki a Kispest és 4:2-re a Vasas, az Újpest viszont – Pozsonyi Ignác góljával – 1:0-ra nyert, és az utolsó fordulóban 2:1-re győzött ott az FTC. Wekler révén az Újvidék vezetett 1:0-ra, de Toldi Géza előbb a Platz Ede kapusról kipattanó labdát tette a helyére, majd Sárosi III Béla óriási taccsdobását fejelte be. Platznak bekiabált egy szurkoló – nyilván nem szonettet szavalt –, mire a Moldova Baumgartneréhez hasonlóan érzékeny kapus kirontott a nézőtérre, csetepaté támadt, a rendőrségnek kellett közbelépnie. Kiss Ernő játékvezető kiállította Platzot, az incidens méltatlan volt a nemzet ünnepi hetéhez.

A lapokat ez a közlemény uralta: „Az Országos Sport Központ elrendelte, hogy a magyar sporttársadalom kormányzónk 75. születésnapja alkalmából hódolatteljes örömét és szeretetét ünnepélyes formában juttassa kifejezésre. A június 13. és 20. között Magyarországon megrendezendő valamennyi

sportesemény megkezdése előtt meg kell emlékezni kormányzónkról. A megemlékezés egységes formában a következőképpen történik. A versenyek, mérkőzések megkezdése előtt a jelenlévő egyesületi vezetők egyike (csapatsportokban a játékvezető) a felsorakozott versenyzők előtt ezeket mondja: »Vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország Főméltóságú Kormányzó Ura e hó 18-án töltötte be hetvenötödik életévét. A Főméltóságú Kormányzó Urat a jó Isten sokáig éltesse! Háromszoros éljen!«”

S az izgága Platz éppen ilyenkor nem tudta türtőztetni magát… Horthy persze nem törődött ezzel, sokkal inkább az foglalkoztatta, hogy (idézet a korabeli híradásokból) „Adolf Hitler, a Német Birodalom Vezére, a Kormányzó Úr személye iránti nagyrabecsülése jeléül a főméltóságú Úr születésnapjára folyami jachtot küldött ajándékba.”

A Nemzeti Sport is átszellemült: „Horthy-híradó jelent meg a magyar mozgóképszínházakban – jelentette. – Nagyszerű keverék. A fővezér, a kormányzó, a családapa, a gazda, a sportember. Ünnepélyes percek, csendes pillanatok. A béke munkája. Alkotások. Országgyarapítás. A háború vérzivatara.”

Az Újvidék a következő évadban feljött a hatodik helyre. A Latorca utcában 4:0-ra

verte a Vasast 1944. március 19-én, a német megszállás napján. Egy hónappal később miniszteri biztost rendeltek ki a Vasas élére. (Az MLSZ-nél ez már 1939. június 20. óta bevált, sorcserékkel sikerült visszatalálni a keresztény-nemzeti szellemű vonalvezetéshez.) Nemsokára az állt egy hirdetményen: „Április 23-án délután 3 órakor Elektromos–Kinizsi (azelőtt Vasas).”

Az országgyarapítás propaganda volt.

A háború vérzivatara stimmelt.

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés