A február eleji törökországi földrengés halálos áldozatainak száma a hivatalos adatok szerint megközelíti az ötvenezret. A földrengést ugyan elkerülni nem lehetett volna, a hatóságok felkészületlensége és az építőipart átszövő korrupció azonban nagy szerepet játszott abban, hogy ennyi életet követelt a földrengés. A törökök azt szeretnék, ha számonkérnék a felelősöket.
Törökországban jövő tavasszal választásokat tartanak. A két évtizede hatalmon lévő Recep Tayyip Erdoğan elnök népszerűsége soha nem látott mélyponton van. Ennek legfőbb oka a gazdasági válság. Az infláció 85 százalékos, a török líra pedig folyamatosan veszít értékéből. A gazdasággal látványosan nem tud mit kezdeni a kormány, két év alatt már a harmadik pénzügyminisztert nevezték ki.
Miután Finnország és Svédország bejelentette csatlakozási szándékát a NATO-hoz, Recep Tayyip Erdoğan török elnök váratlanul belengette, hogy Törökország a vétójogával élve meg fogja megakadályozni a két északi állam tervét. Mindezt azért, mert állítása szerint kurd terror-szervezeteket támogatnak. A valóságban azonban másról van szó.
Oroszország a háború kezdete óta egyre jobban elszigetelődik a világ többi részétől. Törökország azonban NATO-tagsága ellenére mindent megtesz, hogy megőrizze a jó viszonyát Moszkvával és Kijevvel egyaránt. A semlegesség oka az elhibázott gazdaságpolitika.
Törökország a minimálbér 21,56 százalékos emelésével kezdte az új évet, a líra azonban olyan mértékben veszít értékéből, hogy az emelt minimálbér euróra átváltva kevesebbet ér, mint az egy évvel korábbi. A gazdaságpolitikával szembeni elégedetlenség miatt sokan abban sem biztosak, hogy Recep Tayyip Erdoğan elnöknek sikerül hatalmon maradnia a jövő évre tervezett választásokig.
