Eltolódott az Európai Unió országai közötti erőviszony nyugatról keletre az Ukrajna támogatását megfogalmazó témákban. Magyarország azonban egyenesen szembe megy a trendekkel.
Öt ex-miniszterelnök csatája zajlik a 2023 szeptemberére kiírt előrehozott parlamenti választás miatt Szlovákiában, ahol csökken a demokráciába vetett bizalom, elcsendesült a korrupcióellenes forradalom, a baloldali-populista és a szélsőjobboldali pártok népszerűsége pedig emelkedik. A fő kérdés: visszatér-e a részleges maffiaállamot kiépítő Robert Fico a hatalomba?
Petr Pavel nyugalmazott tábornok lett a Cseh Köztársaság új elnöke, akit közvetlen választással két fordulóban választottak meg. Az óriási megkönnyebbülés mellett csak az öröm a nagyobb Csehországban amiatt, hogy Andrej Babiš oligarcha újabb választást bukott el.
Köztársasági elnököt választ Csehország 2023 januárjában. Az ország történetének harmadik közvetlen elnökválasztásán rekordszámú jelölt indul, de a valódi frontvonal ezúttal is a polgári demokrácia képviselői és ellenfelei között húzódik.
A Brüsszellel szemben szkeptikus kormányok új együttműködést hozhatnak létre. A magyar kormánynak nyilván ott lenne a helye, de Moszkva-barát politikája miatt ebből a buliból valószínűleg kihagyják.
Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa után Szlovákiában is megjelent a fehér felsőbbrendűséget és szélsőséges kereszténységet hirdető terrorizmus. Pozsonyban hidegvérrel gyilkoltak meg két fiatalt, a tett elkövetésének indoka nem is kétséges.
Felosztották egymás között az orosz Kalinyingrád exklávét a csehek és a lengyelek, majd kinevették az online térben végrehajtott fiktív területi annexiót komolyan vevő Oroszországot.
A folyamatban lévő perben Andrej Babiš és Jana Nagyová vádlottakat költségvetési csalással és az Európai Unió pénzügyi érdekeinek megsértésével vádolják.
Árbefagyasztással és több más közvetlen lakossági segélycsomaggal próbál a cseh kormány segíteni az erősődő populizmus által egyre jobban felhergelt embereken.
