Száguld az infláció, az emberek fizetik a kormányzat elhibázott lépéseinek költségét. A kiskereskedelemre kivetett extraprofitadó benne van minden egyes termékben, amit megveszünk a boltban, mivel az árstopos élelmiszereken keletkezett veszteséget szétterítik a kereskedők. Egy gazdaságban, amelyben az infláció a legnagyobb veszély, józan gondolkodással a kormány nem adóztatja extrán azt, aki az infláció alakulásában kulcsszerepet játszik – mondta lapunknak Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. De nemcsak az infláció kezelése vár megoldásra, hanem az energiakérdés is, amely óriási gazdasági, társadalmi problémává válhat.
Az oktatásban 2010-ben elindult egy központilag irányított, átideologizált, direkt politikai szocializáció. A Fidesz arra neveli a fiatalokat, hogy legyenek a hatalom irányába lojális állampolgárok. A lojális fiataloknak előrejutást és pozíciókat ígérnek, a nem lojálisokkal szemben viszont ellenségesen lépnek fel, ahogy az történt Nagy Blanka vagy Pankotai Lili esetében. Ugyan a politikai szocializációban a családi minta a meghatározó, de az iskolarendszer képes terelgetni azt. Szabó Andrea politológus szerint a magyar fiatalok többsége apolitikus, az utcán egy hangos kisebbség tüntet, amelytől a rezsim nem ijed meg.
Nemsokára eljön az igazság pillanata: a nyárvégi, megawattonként több mint 300 eurós földgázár jelenleg 99 eurón áll az európai gázpiacon. Tehát a decemberi rezsiszámlákban már meg kellene jelennie az árcsökkenésnek. Ha nem fog, akkor valamit nagyon elrontott a kormány. Holoda Attila energiapiaci szakértő, a Mol korábbi eurázsiai kutatási-termelési igazgatója azt mondja: ha egy vevő túlságosan ki van szolgáltatva az eladónak, akkor egy idő után az eladó érdekét kezdi képviselni a sajátja helyett. Most ezt látjuk.
Megkértem a jegybankelnököt és utasítottam a pénzügyminisztert, hogy a jövő év végére felezzék meg a jelenlegi inflációt, hogy egyszámjegyű legyen - mondta a Kossuth Rádióban Orbán Viktor miniszterelnök. Parancsra talán sikerül. Mert gazdaságpolitikai és monetáris eszközökkel jelenleg megfékezhetetlennek tűnik. Az eddigi intézkedések kicsit sem lassítottak az elszabadult árak emelkedésén és a forint is napról-napra gyengébb. A héten egy dollárért már közel 450 forintot kellett adni, 40 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A miniszterelnöki felszólításra az MNB brutálisat lépett pénteken.
A nemzetközi pénzügyi befektetők bizalomvesztése egyértelműen látszik abból, hogy hiába történnek kormányzati intézkedések, akár költségvetési megszorítás, akár jegybanki kamatemelés, a piac megítélése szerint a kormány és a jegybank sodródik a folyamatokkal, és halvány fogalmuk nincs arról, hogy mit kellene csinálni. Az év elején a lengyel és a cseh jegybanknak elhitték, hogy amint támadás éri a valutájukat, azonnal és mindenáron beavatkoznak, megvédik azt, az MNB ezt nem mondta, nem üzente. Nem volt hozzá elég devizatartaléka, másrészt el sem hitték volna neki, hiszen mindenki látja a számokat – mondta lapunknak Bodnár Zoltán jogász, volt MNB alelnök.
Egy rendőrnek meg lehet mondani, hogy te ma a sarkon állsz Budapesten, holnap tüntetésre mész Szegedre, egy orvos viszont fogja magát, és elmegy több pénzért dolgozni a magánszektorba, onnantól pedig kívülről nézi a közfinanszírozott egészségügy nehézségeit – mondta lapuknak Rékassy Balázs orvos, egészségügyi menedzser, népegészségügyi szakember annak kapcsán, hogy a napokban kiszivárgott jogszabály-tervezet szerint Pintér Sándor belügyminiszter tárcája még tovább központosítaná az egészségügyet. A szakértő szerint a kormányzati elképzelések nagy része egyébként szükséges, időszerű és jó irányba mutató, de az egész rendszer krónikusan alulfinanszírozott.
Több évtizedes inflációs csúcs dőlt meg augusztusban, ráadásul az élelmiszerek ára nőtt a legnagyobb mértékben. A pénzromlás, vagyis az, hogy ugyanannyi forintért kevesebb árut és szolgáltatást tud megfizetni a lakosság, az előrejelzések alapján az év végéig folytatódik. Főleg azért, mert hamarosan megérkeznek a teljes havi energiaszámlák, amelyek sokaknál akár hétszer-tízszer magasabbak lesznek a korábbiaknál, illetve előbb-utóbb az üzemanyagon és az egyes alapvető élelmiszereken lévő ársapka is lekerülhet. Ahogy nő az infláció, úgy érnek kevesebbet a keresetek, a nyugdíjak, a befektetések, a bankbetétek. A cégek gondolkodás nélkül hárítják át a vevőikre a költségeik növekedését, az MNB tehetetlen, az infláció száguld.
Nem lehet 20 ezer forintot kérni egy tányér ételért, nincs közgazdasági megoldás a 8-10 szeresére növekvő költségekre. Túl kell élni valahogyan. – mondja Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége tiszteletbeli elnöke, aki kormányzati segítségre számít.
Utoljára a karantén időszak alatt és a 2008-as gazdasági világválság elején voltak annyira elkeseredettek a magyar vállalkozók, mint most. Mindenkit sújt az energia drágulása, a hitelkamatok emelkedése, az infláció megállíthatatlannak tűnő növekedése. Ágazatok nyögnek a különadók alatt. A járvány már fölemésztette a tartalékok nagy részét, a maradékot most az infláció viszi el. Molnár László közgazdász, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint mindez a középosztály további lecsúszását okozza.
