A siketek és nagyothallók jelbeszédből kifejlesztett organikus mozgásrendszerrel radikálisan megújította a kortárs táncot. Az emberi létezés külső-belső ütközéseit, a másik lényben remélt feloldódásra tett kísérleteinket „csiszolja” mozgássá. Zsigeri, érzéki, intellektuális síkon egyaránt ható darabjai letapogatják korunk kényelmetlen, fájdalmas jelenségeit – a menekültektől a mássággal szembeni támadásokon át a háborús agresszióig. Nemzetközi szinten a leginkább jegyzett hazai kortárs tánc- és mozgásszínház, a Frenák Társulat alapítója. Frenák Pál negyven éves munkásságát tavaly Kossuth-díjjal ismerték el.
Írta, rendezte, gitározza is a Komolyan röhejes vagyok belvárosi romkocsmai játékot a pesti éjszakában kallódó, szerencsétlenkedő figurákról. Miután a Filmintézet partvonalon kívül helyezett számos alkotót a magyar filmes szakmából, Reisz Gábor jelenleg egy low budget film előkészületeinél tart, „innen-onnan összegereblyézett” pénzből. Letett két, többszörösen fesztivál-díjas nagyjátékfilmet a hazai mozgóképművészet asztalára (VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan, Rossz versek), finom iróniával megmutatva azt is, hogyan élünk errefelé, vadkeleten. „Ha ez nem lenne, anyagilag hatalmas bajban volnék” – jegyzi meg arról, hogy jelenleg filmeseket tanít Kolozsváron, a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen.
A magyar hegedűvirtuózként ünnepelt világzenész színes egyéniségét, egyedi öltözékét, improvizációit a Carnegie Halltól a Vatikánon át a londoni Albert Hallig élvezheti a közönség. Szinte minden hangszeren és minden műfajban otthon van a dobtól a zongoráig, a nagybőgőtől a cimbalomig, a fúvósoktól a vonósokig. Roby Lakatos, a legendás cigányprímás, verbunkos szerző, Bihari János leszármazottja, a klasszikus, a jazz, a gipsy zene legkülönfélébb válfajait ötvözi unortodox cigány fúziós zenéjében. Harmincnégy, Brüsszelben töltött év után részben a pandémia, részben családi okok miatt költözött vissza Magyarországra. Legközelebb június 4-én, a Zsidó Művészeti Napok közönsége előtt lép fel zenekarával, a MomKultban.
Závada Pál a Jelennek adott húsvéti interjúban őszintén beszél azokról a kétségekről, amelyeket mostanában érez. "Áltathattuk magunkat azzal, hogy az irodalom talán arra is jó lehet, hogy világosabban lássunk például a történelmi traumák ügyében, népünk lelkületének a megértésében, a történelmi eseményekhez vagy mai társadalmi folyamatokhoz való viszonyában, ám ha egyáltalán létezett ez az eltitkolt, nem direkt felvilágosító attitűd, akkor merő tévedés volt." - mondja az író, aki az Ember Tragédiájának folytatása kapcsán azt is elárulja, hogy az Úr miért Évával áll szóba szívesebben.
Az emberekbe elültetett félelmet tartja a NER-rendszer egyik legnagyobb bűnének. Szemlélődő típus létére mindig az események kereszttüzében találta magát, többnyire ott, ahol testeket-lelkeket kell menteni. A szegények, az elesettek védelmezője, a hangtalanok hangja. Az államtól átvállalt szociális, egészségügyi, oktatási feladatokért járó kiegészítő támogatást kéri csupán az államtól. Iványi Gáborral beszélgettünk.
A kékszakállú herceg vára tartotta vissza attól, hogy magyar nyelvű zenés színpadi művet komponáljon. Egészen mostanáig. Műfaji újításba vágta a fejszéjét a nemzetközi szinten egyik legelismertebb és legtöbbet játszott operaszerző, karmester: groteszk operát készít Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című műve nyomán, Valuska címmel, amelynek jövőre lesz az ősbemutatója az Operaház Eiffel Műhelyházában. Tomboló siker övezi ugyanakkor Berlinben és Genfben a berlini Staatsoper felkérésére írt Sleepless című opera-balladáját, amit Mundruczó Kornél rendezett. Áprilisban a Müpában lesz látható-hallható, koncertszínházi változatban. Egyén és társadalom konfliktusáról, háborúban hegedülő nagyapáról, sólymokról is szót ejtettünk Eötvös Péterrel.
Öltönyös Isten, sima képű diktátor, kirúgott híradósból lett modernkori próféta: néhány villanás Alföldi Róbert meglepő, gazdag színpadi átváltozásaiból. Az Átriumban az első közös munka, egy vad, nyers, tabudöngető kortárs kabaré, a Mefisztó után Trianon mai hatásait idézik meg Urbán András rendezővel, szabadkai és itteni színészekkel. Alföldi Róberttel a demokrácia tanulhatóságáról, az identitás elvehetetlenségéről, a nagyobb cél érdekében a személyes szempontokon való felülemelkedésről beszélgettünk.
