Ferber Katalin

A másik Schindler, Kínában

Spielberg 1993-as filmje óta világszerte ismerik Oskar Schindler embermentő tetteit. De mit tudunk John Rabe német állampolgárról, aki 1937 végén több mint kétszázezer kínai életét mentette meg Nankingban a japánoktól? Mind a ketten a náci párt tagjai voltak. 

Így múlik el a jakuzák dicsősége

Japánról szóló sorozatunk címe azért Fonák, mert a japán színekről már sokmindent tudunk. Volt benne elhagyott sziget, amely egykor az ország egyik legabszurdabb, s így legkegyetlenebb szénbányája volt, s ma az Unesco világörökségeinek egyike, volt nagyhatalmú japán keresztapa, aki szeretett volna Nobel-békedíjat kapni, lesz benne gyarmat, amely a tankönyvek szerint sohasem volt az, vagyis kicsit bóklászunk fonák történelmi jelenségek között. Most a jakuzákról lesz szó, akiket rengeteg mítosz övez hazájukban épp úgy, mint a világ sok országában.

A japán Keresztapa

Japánról szóló sorozatunk címe azért Fonák, mert a japán színekről már sokmindent tudunk. Volt benne elhagyott sziget, amely egykor az ország egyik legabszurdabb, s így legkegyetlenebb szénbányája volt, s ma az Unesco világörökségeinek egyike, lesz benne gyarmat, amely a tankönyvek szerint sohasem volt az, vagyis kicsit bóklászunk fonák történelmi jelenségek között. Most egy nagyhatalmú japán keresztapáról lesz szó, aki szeretett volna Nobel-békedíjat kapni.

A világörökség része lett a csatahajó, a brutális szénbánya

Japánról szóló új sorozatunk címe azért Fonák, mert a japán színekről már sokmindent tudunk. Lesz benne elhagyott sziget, amely egykor az ország egyik legabszurdabb, s így legkegyetlenebb szénbányája volt, s ma az UNESCO világörökségeinek egyike, lesz benne nagyhatalmú japán keresztapa, aki szeretett volna Nobel-békedíjat kapni, lesz benne gyarmat, amely a tankönyvek szerint sohasem volt az, vagyis kicsit bóklászunk fonák történelmi jelenségek között.

Hova lett a japán csoda? 2.

A több mint egy évszázadig sikeresen működő lakossági megtakarításokat összegyűjtő postatakarékpénztár és az állam láthatatlan bankja, amely e megtakarításokat továbbhitelezte, jelentős mértékben hozzájárult a japán gazdaság gyors növekedéséhez, a munkanélküliség alacsony szinten tartásához és az infrastrukturális fejlesztésekhez. Ennek vetett véget a kétezres évek elején az amerikai kormányzat igénye a japán privatizálásra.

Hova lett a japán csoda?

A nyugati világ irigyelte. Japán, a világelső, írta egy híres amerikai közgazdász. Egy volt amerikai pénzügyi vezető kedélyesen megdicsérte a japán jegybankpolitikát, hiszen „nagyszerűen követték a megfelelő elméletet”, melyre a lakonikus válasz Tokióból mindössze annyi volt: sohasem az elméletet, hanem a gyakorlatot követjük

A japán csoda atyjai: Takahasi Kórekijó

Japán elsősorban gazdasági és pénzügyi sikereiről ismert a világban. Éppen ezért furcsa, hogy milyen kevesen ismerik Ázsián kívül azokat a gazdasági és pénzügyi szakembereket, akik az elmúlt évszázadban meghatározó szerepet játszottak e sikerekben.