A történelem Daria Navalnaját igazolta, aki tavaly vette át a Szaharov-díjat a politikai okokból fogva tartott Alekszej Navalnij helyett. Megrendítő beszédében az orosz ellenzéki vezető lánya egy évvel ezelőtt arra kérte a pragmatizmusra hajlamos európai vezetőket, hogy nézzenek bele a történelemkönyvekbe, amelyekből kiderül: a zsarnokokat soha nem lehetett hideg számítással meghátrálásra kényszeríteni, hiszen az autoriter hatalom lényege éppen az új ellenségek keresése, az agresszió növelése. Utólag már az uniós intézmények vezetői is önkritikával beszélnek arról, hogy annak ellenére viszonyultak pragmatizmussal Moszkvához, hogy Putyin 2014-ben megszállta, majd annektálta a Krímet, továbbá sorra mérgeztetett meg orosz ellenzéki vezetőket Európa-szerte.

Navalnaja tavaly decemberben azt mondta, hogy „az európai bankok szabadon mossák tisztára Putyin és barátai korrupt milliárdjait”, míg „Putyin oligarcháinak jachtjai továbbra is szenzációnak számítanak a Földközi-tenger európai térségében”. Bírálta Európát amiatt is, hogy a bűncselekményekben érintett orosz és fehérorosz tisztségviselők továbbra is szabadon utazhatnak az Unióban, ami Navalnaja szerint annak a biztos jele, hogy az európai döntéshozók közül sokan meg sem próbálnak legalább „egy kis csatát” megnyerni ebben a háborúban.

Drámai beszéddel vette át Navalnij lánya a Szaharov-díjat

Egy évvel azt követően, hogy ezeket a szavakat visszhangozták a strasbourgi parlament üléstermének falai, az Európai Unió ma már egészen másképp viszonyul Oroszországhoz. A változást sajnos nem Navalnaja beszéde indította el, hanem a Putyin által idén februárban kirobbantott háború, amely 10 hónapja tart Ukrajnában. Ebben a háborúban több millióan váltak földönfutóvá, a civil halálos áldozatok száma pedig elérheti a 40 ezret. Az Európai Unió tagállamai ma már egységesen fellépve humanitárius, politikai, pénzügyi és katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának, és példa nélküli szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben. Ukrajna uniós tagjelölti státuszt kapott.

Természetesen  a háborúról szólt a Szaharov-díj idei átadó ünnepsége is.  Az eseményen a parlament elnöke, Roberta Metsola felidézte, hogy az EP 1988 óta ítéli oda ezt a díjat olyan embereknek és szervezeteknek, amelyek, illetve akik a gondolat szabadságáért tesznek. Ez az emberi jogok védelmében tett erőfeszítésekért adható legmagasabb szintű európai elismerés, amelyet Andrej Szaharov orosz fizikusról, politikai menekültről, az 1975. évi Nobel-békedíj kitüntetettjéről neveztek el.

– Szaharov hitt a nyílt, a szabad és demokratikus társadalmak által kialakított világrendben. Az európai társadalmakat ugyanezek az eszmék vezérlik. Szaharov azt mondta, hogy az az ország, amely saját polgárainak jogait nem tiszteli, az a szomszédainak a jogait sem tartja tiszteletben. Ez az üzenet nagyon aktuális ma is, éppen ezért 2020-ban az EP a fehér-orosz demokratikus ellenzéknek ítélte oda ezt a díjat. Fehéroroszország most az az ország, ahol a legtöbb Szaharov-díjast tartják börtönben. Navalnij is Szaharov-díjas, és ő is börtönben van. Ők mind a mai napig fizetik a szabadság árát – mondta az Európai Parlament elnöke.

– Kiállunk Ukrajna mellett, nem fogunk félrenézni. Az ukrán nép nemcsak a függetlenségéért harcol, hanem az értékeiért is. Olyan értékek ezek, amelyek az EU-ra is jellemzőek. Sokáig abban a luxusban volt részünk, hogy készpénznek vehettük ezeket az értékeket. Demokráciáról, szabadságról úgy beszéltünk, mintha ezek elvont elképzelések lennének. Az, hogy az ember független újságot olvas, gyülekezhet, elmondhatja a véleményét, illetve azt teszi, ami a legnagyobb örömet okoz neki az életben, mindezek együttese jelenti a gyakorlatban a demokráciát és a szabadságot. Az ukrán nép megérdemli, hogy része legyen ebben – fűzte hozzá Roberta Metsola.

Az idei díjazottat, azaz Ukrajna népét Oleksandra Matviychuk, a Polgári Szabadságjogok Központjának vezetője, Yulia Pajevska, a Taira Angyalai nevű civil szervezet mentőorvosa, illetve Ukrajna választott vezetői képviselték Strasbourgban.

A ceremóniába Ukrajnából bekapcsolódott Volodimir Zelenszkij elnök is.

– Kedves barátaim! Az egész népemnek óriási megtiszteltetés, hogy elismerik Ukrajna fáradozását a békéért. Lehetetlen elképzelni a szabadságot Európában Ukrajna szabadsága nélkül. Minden kísérlet, hogy Ukrajnát leszakítsák Európáról és eltiporják a szabadságát, bűncselekmény. Az orosz terrorista háború Ukrajna és Európa ellen zajlik. Új biztonsági architektúrát hozunk létre a nemzetközi jog keretein belül. Ez erkölcsi kötelességünk. Az orosz hadsereg mindent felgyújt, ami elé kerül, tüzérséggel, bombákkal, drónokkal. Elaknázzák a területeinket. Szétlövik az infrastruktúránkat – mondta, hozzátéve, hogy a háború után, amikor felszabadul az ország, meg fogják találni az orosz terror összes áldozatának sírját, s majd csak akkor tudják megmondani, hogy a zsarnokság hány életet pusztított el. Már most nagyon sok a név, de tartani lehet attól, hogy ennél sokkal több lesz. Zelenszkij megkérte a plenáris ülés résztvevőit arra, hogy egyperces néma tiszteletadással köszöntsék helytállásáért és hősiességéért az ukrán népért. Az elnök szerint nem szabad megvárni a háború végét, mindenkit igazságszolgáltatás elé kell vinni, aki háborús bűnöket követett el, mert csak így lehet megvédeni a szabadságot, a jogállamot, az emberi jogokat, a közös értékeinket, amelyek tükröződnek az EP elismerésében, a Szaharov-díjban.

– Kérem önöket, hogy támogassanak minket abban, hogy a bűnösök bíróság elé állhassanak! Az EP mindig támogatta ezt az elképzelést. Fontos, hogy legyen egy új parlamenti állásfoglalás a bíróságok szerepéről. És az önök országaiban kellene születnie ilyen állásfoglalásnak, mert az oroszok életeket oltanak ki. Rombolnak. Az ítéleteknek reagálniuk kell ezekre a bűnökre. És nem csak azokat kell megbüntetni, akik végrehajtották a bűncselekményeket, hanem azokat is, akik megszervezték, kitalálták azokat. Az igaságszolgáltatásnak működnie kell. A bűnösöket felelősségre kell vonni. Ez a hatékony eszköz további háborúk kirobbanásának megakadályozására – fejtette ki az ukrán elnök, emlékeztetve arra, hogy Putyin felelősségre vonásának kérdése neuralgikus pont, mivel a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát Oroszország nem írta alá. Nemzetközi jogászok közül sokan fejezték már ki aggodalmaikat, hogy bármekkora is az igény arra, hogy az orosz háborús bűnösök bíróság előtt feleljenek tetteikért, erre kevés esély van.

Volodimir Zelenszkij beszélt arról is, hogy egy friss állásfoglalásban az Európai Parlament népirtásnak ismerte el az Ukrajnában 1932-ben és 1933-ban előidézett éhínséget, a holodomort. (Az éhínség alatt, amelyet a Sztálin vezette szovjet kormány tevékenysége idézett elő, sok millió ukrán vesztette életét – a szerk.)  Az elnök szerint ezzel az EU igazságot szolgáltatott. Végül megköszönte az EU támogatását.

– Dicsőség a katonáinknak, dicsőség mindenkinek, aki a szabadságunkat és a népünket védi! Dicsőség Ukrajnának! – zárta beszédét, amelyet szűnni nem akaró, hosszú taps követett. A képviselők állva tapsoltak.

A díjjal kapcsolatban magyar EP-képviselők is kifejtették a véleményüket.

Deutsch Tamás (Fidesz) szerint az EP emberi jogi aktivitása „döntő részben problémás”, de a Szaharov-díj nem tartozik ezen esetek közé. Épp ellenkezőleg: a Fidesz EP-képviselője szerint a díj egy „jó érzékkel megfogalmazott szimbólum”, ami a parlament régi hagyományait idézi. Azokat a hagyományokat, amikor az emberi jogi aktivitás nem volt „párthovatartozástól függetlenül elvakult, elszabadult, woke ideológia” rabja. Deutsch nem tartja helyesnek, hogy az EP az „emberi jogok morális világcsendőreként” lép fel számos ügyben. Azt pedig elképesztőnek tartja, hogy ez a „csendőrködés” hatással legyen az EU kereskedelmi és gazdasági kapcsolataira. Példaként említette, hogy az emberi és szabadságjogokra oly kényes Egyesült Államok nagyvállalatai is simán kereskednek olyan országokban, ahol súlyos emberi jogi ügyek vannak. A fideszes képviselő szerint mindezek mellett lehetetlen ellenőrizni, hogy egy hosszú láncolatban minden beszállító betartja-e EU által feltételként szabott emberi jogi sztenderdeket. Deutsch az idei díjazottról, azaz az ukrán népről is elmondta a véleményét. Megítélése szerint jó helyre került a díj, a „hősies, honvédő háborúban résztvevő nemzet” megérdemli az elismerést.

Molnár Csaba (DK) helyesli, hogy az EP emberi jogi kérdésekben igen aktív. Szerinte kifejezetten jó, hogy az EU – a gazdasági erején keresztül – megpróbál a kereskedelmi és gazdasági szerződéseivel emberi jogi szempontokat is érvényesíteni. A Szaharov-díj kapcsán felidézte az elismerés átadásának megható pillanatait: Molnár Csaba, amióta képviselő, elmondása szerint nem látott még olyat az ülésteremben, hogy percekig állva tapsoljon az összes képviselő. A Szaharov-díjról elmondta, hogy az az EU emberi jogi Nobel-díja.

– Korábban nem volt olyan, hogy egy egész ország minden lakosa megkapta volna – fogalmazott. Molnár Csaba szerint akkor jut szerephez igazán az EU, ha a háború befejeződik, mert a segítségnyújtás kiemelten fontos lesz az újjáépítési folyamatokban.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke azt hangsúlyozta, hogy a Szaharov-díj nem csak szimbolikus jelentőségű, hanem nagyon fontos gyakorlati hatásai is van. A díjnak utóélete van, legalábbis abban az értelemben, hogy a díjazottak sorsát nyomon követi az EP.

– Az emberi jogok az EU létrejöttének alapját jelentik. Ezek a jogok a nyugati együttműködés középpontjában állnak, a szövetségi politika velejét adják – fogalmazott. A politikus úgy véli, fontosak az emberi jogi szabályozások, épp az különbözteti meg az EU-t más országoktól, hogy ezek a jogok megjelennek a döntéshozatalban, és akkor is részei a gondolkodásnak, ha gazdasági-kereskedelmi témákról van szó.

– Az erkölcsi, illetve fenntarthatósági szempontok nem dobhatók sutba, de akkor nem érdemes keménykedni, ha a nyomonkövetés esetleg nem valósítható meg – tette hozzá. Utalva arra a korábbi konfliktusra, amely a magyar kisebbséget hátrányosan érintő ukrán nyelvtörvény miatt robbant ki a két ország között, elmondta, szerinte Ukrajna tanult a hibáiból. – A nemzeti kisebbségek is a nemzet részei, együtt harcolnak Ukrajnáért, egy zászló alatt. A magyar társadalomnak Ukrajna mellett a helye, már csak a saját történelmi tapasztalataink is azt diktálják, hogy szolidárisak legyünk. De a nemzeti érdekeink is azt diktálják, hogy Oroszország minél távolabb legyen Magyarországtól, ehhez pedig Ukrajna területi integritása megkerülhetetlen – fejtette ki. Gyöngyösi szerint Európa „elképesztő gyorsan” reagált az orosz agresszióra, nem hitte volna korábban, hogy például Németország képes lenne lemondani az orosz gázról.