Az elmúlt hónapok során számos köztér telt meg élettel azáltal, hogy a fővárosi önkormányzat és a Budapest Brand Zrt. pályázatot hirdetett művészi projektek megvalósítására. Így történt a Liszt Ferenc téren is.
Amikor a különféle vendéglátóhelyek és éttermek sűrűjéből kibújva a Liszt Ferenc térre érkezünk az Oktogon felől, azt érezhetjük a Zeneakadémia és pár szobor társaságában, hogy a helyszín itt valóban megfelelően van kihasználva. Viszont, ha esetleg nem vagyunk a klasszikus koncertek, hangversenyek rajongói, valószínűleg nem sokat időzünk el ezen a területen. Mert bár ugyan a 19. századi állapotokhoz képest – amikor még eleve beépítetlen volt – természetesen rendkívül megváltozott a képe, de a Budapest Tuning pályázatának egyik nyertes csapata most bebizonyította, hogy igenis, van még hova fejlődnie a térnek.
Mondhatjuk persze azt is, némi elfogultsággal akár, hogy az 1907-ig Gyár utca nevet viselő helyszín ma már a városunkban kiemelkedően szépnek hat, de ha a kihasználtságát is figyelembe vesszük, márpedig ez is fontos szempont, akkor már korántsem tökéletes. Erre hívja fel a figyelmet Papp Dávid is, aki a Budapest Tuning pályázatán nyert csapatával, hogy megvalósíthassa dédelgetett projektjét.
– Kerületi lakos vagyok és elég gyakran sétálok itt. Számomra ez egy kedves tér, mert csendes. Viszont annak ellenére, hogy itt van a Zeneakadémia, s annak ellenére, hogy itt van egy gyermekkönyvtár is, nem eléggé gyermekközpontú hely – mondja.
Papp Dávid, miközben körbevezet minket a helyszínen, elmeséli, hogyan jött létre tervük az ötlettől a megvalósításig. Szerinte ugyanis a városlakóknak kedves motívumokra, színekre van szükségük, és olyan helyekre, ahol otthon tudják érezni magukat. – Gyakorlatilag bármerről jöjjön is ide az ember, a tér e mostani állapotában tökéletesen alkalmas hely arra, hogy az érkező kedves, vizuálisan érzékeny tárgyakkal és zenével találkozhasson.
Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!
Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.
Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
vagy
Fizessen elő a Jelen összes cikkére,
csak havi 1790 Ft!
A válság felértékelte a zuglói modellt
Szakmai és civil siker, hogy Zugló önkormányzata egyelőre nem foglalkozik a helyi szociális modell elvetéséről szóló javaslattal. Scharle Ágota közgazdásszal, a Budapest Intézet vezetőjével, a modell egyik kidolgozójával Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője arról is beszélgetett, hogy a Zuglóban kialakult vita alkalmat teremthet akár egy a szociálpolitika valódi szerepét tisztázni hivatott párbeszédre. A beszélgetés az Új egyenlőség podcast-sorozatának része.
Elolvasom
Az árpádsáv színei és az MLSZ
Érdekes vitát folytatott le önmagával a Magyar Labdarúgó Szövetség a közelmúltban arról, hogy vajon nagy-Magyarország kontúrja és az árpádsávos zászló – vagy hogy őket idézzük: „az árpádsáv színei” – rasszistának, kirekesztőnek minősülnek-e, netán hordoznak-e politikai üzenetet.
Elolvasom
Rékassy Balázs: Az orvosi kamara úgy érezte, mintha pofon vágták volna
A Magyar Orvosi Kamara mindvégig egyetértett nemcsak az egészségügy átalakításának szükségességével, hanem az irányával is, ahogy azzal is, hogy a háziorvosi ügyeleti rendszert modernizálni kell – derült ki az Új Egyenlőség legújabb, a Jelen oldalán is meghallgatható podcast-adásából, amelyben az Új Egyenlőség szerkesztője, Kiss Ambrus Rékassy Balázs szakközgazdásszal, egészségügyi menedzserrel beszélgetett a kormány és a MOK közötti konfliktusról, amelyet a kormány a maga részéről azzal oldott föl, hogy brutálisan, egyik napról a másikra megszüntette a kötelező orvoskamarai tagságot.
Elolvasom
