II. Erzsébet királynő hetvenéves uralkodása során elsőként nem a Buckingham-palotában, hanem Skóciában, balmorali birtokán kérte fel Liz Trusst, a konzervatívok új vezetőjét, hogy alakítson kormányt a nevében. Hogy az új miniszterelnök munkája más tekintetben mennyire fog eltérni az eddig megszokottól, az egyelőre nyitott kérdés. Truss útja a sikerhez nem volt magától értetődő, de kemény munkával és a tory tagság hangulatának jobb megértésével maga mögé utasította riválisait. Boris Johnson öröksége azonban teherré is válhat a kormányzást kimondottan nehéz körülmények között átvevő egykori külügyminiszter számára.
Két volt szovjet közép-ázsiai ország, Kirgizisztán és Tádzsikisztán határán nemrégiben véres konfliktus robbant ki, 94 halálos áldozatot követelve. A jelek szerint háborúról nem beszélhetünk, tűzszünet lépett életbe. A konfliktus hátteréről, illetve a volt szovjet Közép-Ázsia mai helyzetéről Gyene Pállal, a Budapesti Gazdasági Egyetem docensével, Közép-Ázsia szakértővel beszélgettünk.
A politikai túlélésért küzdő Olaf Scholz német kancellár prágai beszédében körvonalazta az újabb bővítés előtt álló Európai Unió jövőjét. Az új tagok csatlakozásának feltétele, hogy az EU előbb rendet tegyen a saját háza táján. Üzent a magyar és lengyel „illiberális demokráciáknak” is, a jelző számára oximoron, vagyis két, egymást kizáró fogalom.
A globális közösség számos példátlan válsággal néz szembe: a Covid-19 variánsok folyamatos kihívásától és az éghajlatváltozással kapcsolatos megrekedt erőfeszítésektől kezdve a globális ellátási láncok megszakadásán át Oroszország Ukrajnával szembeni indokolatlan katonai inváziójáig.
Árbefagyasztással és több más közvetlen lakossági segélycsomaggal próbál a cseh kormány segíteni az erősődő populizmus által egyre jobban felhergelt embereken.
Aktív politikusok és még aktívabb politikamagyarázók találkoztak szeptember 22-23-án a budapesti Nádor utcában, a CEU nagy auditóriumában. Az egyetemet sikerült Orbánéknak kigyűlölniük Magyarországról, oktatási tevékenysége ma Bécsben folyik, de az intézmények egy része maradt. És fontos szerepet játszik annyiban, hogy teret biztosít a demokratikus, európai gondolkodás, eszmecsere számára. Ahogy most is tették együttműködve a fővárossal, a Political Capitallal, számos diplomáciai és üzleti szereplővel.
Pinchas Goldschmidt moszkvai főrabbi a nyár elején isztambuli átszállással Budapesten keresztül elhagyta Oroszországot. A zürichi születésű rabbi, aki harminc évet élt és dolgozott az orosz fővárosban, több interjúban is beszámolt arról, milyen politikai nyomásnak volt kitéve a közössége és ő maga is a hatalom részéről. Azt akarták tőle, hogy nyíltan támogassa Oroszország Ukrajna elleni rablóháborúját.
Vasárnap parlamenti választásokat tartanak Olaszországban. A külvilág talán el is könyvelte már, hogy Giorgia Meloni személyében a modern időkben először lesz az egyik legnagyobb EU-s ország élén szélsőjobboldali vezető. A választási esélyeket latolgató kérdés tehát nem az, hogy ki győzhet, hanem az, hogy veszíthet-e egyáltalán Giorgia Meloni, azaz létezik-e olyan forgatókönyv, amelyben nem a szélsőjobb adja a miniszterelnököt. A rövid válasz az, hogy igen, a hosszabb válasz pedig még a mindig komplikált olasz politikánál is komplexebb.
A magyar internetes sajtóban naponta legalább egy olyan cikk megjelenik, amelyben a kelet-európai háborúra vonatkozó lehetséges forgatókönyveket ismertetik. Nincs olyan magára valamit is adó szakértő, aki ne tudna legalább három, egymást tökéletesen kizáró és cáfoló háborús szcenáriót előhúzni a zsebéből. Mivel ez túl könnyű feladat, itt most inkább azzal próbálkozunk, hogy a konfliktusban szereplő erők mai stratégiai céljait és hosszútávú politikai magatartását összegezzük.
