„A világ(gazdaság) egyetlen tanterem. Minden diák a legjobb jegyeket szeretné kapni. Hirtelen feláll az egyik diák, kikapcsolja a teremben a világítást, és átveszi az osztály irányítását. Van-e bárki (az osztályban) aki e diákkal szimpatizál?” E gondolatok a kínai kormány szóvivője, Hua Chunying Tweet-oldalán láttak napvilágot.

Az osztály vezetését önkényesen magához ragadó diák az ő értelmezésében nem más, mint az Amerikai Egyesült Államok, méghozzá a CHIP-törvény tavaly októberi életbe léptetésével.

Hogy érhetőbb legyen, ennek a törvénynek az alkalmazása gyakorlatilag az eddigieknél sokkal drasztikusabb kereskedelmi háborút jelent a kínai gazdaság egészével szemben. E háborút nem kíséri zaj, csendben zajlik, de minden eddiginél veszélyesebb fegyver Kína ellen.

Hol tart az amerikai-kínai gazdasági verseny?

A legsúlyosabb probléma azonban a CHIP-törvény alkalmazása kapcsán az, hogy nemcsak a kelet-ázsiai gazdaságok mindegyikét, de a világgazdaság egészét is sújtja. Ennek legfőbb oka az, hogy a félvezetők, a chipek, valamint a technológiailag legfejlettebb elektromos áramkörök alkatrészeinek kivitele (a világ különböző országaiba) elválaszthatatlan az autó-és híradástechnikai ipar működésétől, valamint a hadiipar legfejlettebb eszközeitől.

Tavaly a világ legnagyobb exportőrei sorrendben Hongkong, Taiwan, Kína, Szingapúr és Dél-Korea voltak. Az ázsiai földrész egésze 2021-ben a legfontosabb exportőre volt az elektronikus áramkörökhez kapcsolódó alkatrészeknek, a világ teljes kivitelének 88 százalékával. A globalizáció tehát drasztikusan átalakult, vagyis cégek tízezreinek működése, gyártmányaik előállítása mindössze öt ország gyártásától függ: ezek pedig kivétel nélkül kelet-ázsiai országok, köztük Kína. E termék gyártásához kellenek a félvezetők és a chipek, de az amerikai törvény ezt szeretné leállítani, illetve korlátozni.

Ennek (amerikai) indoklása az, hogy e fejlett technológiai alkatrészeket (ellenőrizhetetlenül) tudja fölhasználni nemcsak a kínai polgári célú gyártmányokat előállító cégek mindegyike, de a kínai hadiszektor bármely vállalata is.

A Biden-adminisztráció célja a modern technológiával gyártó amerikai és uniós cégek visszahívása Kínából, a félvezetők és chipek (amerikai) gyártói számára kiviteli tilalom a kínai piacra, valamint a „Gyárts és vásárolj amerikai terméket”-felhívás gyakorlati megvalósítása.