A Diadalív és más ikonikus épületek kékbe és sárgába öltöztetésével az elnök azt üzente: nem gyengíteni, hanem konszolidálni óhajtja az EU-t. A politikai riválisai szerint ­Macron feladja a francia identitást, legalábbis ezt a vádat fogalmazta meg ­Marine Le Pen (Nemzeti Tömörülés) és Éric Zemmour (Visszahódítás). Mindketten a szélsőjobbról féltik a francia történelmi hagyományokat.

Az uniós zászlót két nap múlva levonták – a kormány szerint nem visszatáncolásból, hanem eleve így tervezték. Tény, hogy a Díadalív mennyezetéről a francia zászló is csak a július 14-i nemzeti ünnepen lóg, egy napig. Le Penék mindenesetre politikai győzelmükként értelmezik az uniós zászló „eltüntetését”, és mint a Politico hírportál kérdi, hát ennyire törékeny a francia identitás, hogy már az EU zászlótól is félteni kell? Ez mindenesetre ízelítő, mire számíthatnak a franciák az év első negyedében. Tény, hogy Macron ingoványos talajra lépett, hiszen hazája az EU egyik legszkeptikusabb országa az unió megítélésében. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a franciák 39 százaléka látja úgy, hogy a tagság ugyanannyira kedvező, mint hátrányos, 33 százalék úgy véli, hogy inkább hátrányos és csupán 27 százalékuk adott egyértelműen pozitív választ a tagság előnyeire.

A hivatalos francia elnökségi program három pilléren nyugszik: az első a szuverénebb Európa megteremtése, amely a Schengen övezet megszilárdítására, az európai határok védelmére, a migráció ellenőrzésére koncentrál, kiigazítva a menekültpolitikát a nemzetközi kötelezettségek és az európai értékek figyelembevételével. Európát meg kell erősíteni, hogy felléphessen a biztonság és védelem területén, szükség esetén közbeléphessen szomszédai stabilitásának érdekében, mindenekelőtt a Nyugat-Balkán irányában tett elkötelezettségei révén.

A második pillér a növekedés új európai modellje lenne, amelynek céljai rendkívül ambiciózusak, csak éppen nem látni, hogy mitől válik majd Európa a termelés, a munkahelyteremtés motorjává, az innováció mintarégiójává. A meglehetősen rózsaszínűre festett világban soha nem látott ütemben haladhat a digitalizáció fejlesztése, a gazdaság pedig tekintettel lesz a klímacélokra.

És végül a harmadik pillér egy emberibb Európát kínál, odafigyelve a polgárok igényeire, amelyek megfogalmazódnak az Európa Jövője elnevezésű, tavaly május óta zajló konferenciasorozaton. Az emberi Európa egyszersmind a jogállamiság védelmét is kínálja, elkötelezetten küzd a diszkrimináció minden formája ellen és biztosítja a következő nemzedék jövőjét.

Párizs komolyan veszi a jogállamiság számonkérését. Ez különben kiderült Macronnak a V4-ekkel való decemberi budapesti találkozóján is (annak ellenére, hogy a sajtótájékoztatón fölcserélte a magyar jogsértéseket a lengyelekével), ahol nem hagyott kétséget afelől, mire számíthat a két ország. „A jogállamiság az EU megfelelő működésének elengedhetetlen feltétele” – áll a programban. Első lépésként megemlíti, hogy február 22-én a francia legfelsőbb bíróság kezdeményezésére szimpóziumot tartanak a nemzeti bíróságok és a jogállamisági mechanizmus közötti párbeszédről. „Az elnökség törekedni fog a jogállamisági feltételrendszer olajozott és célravezető végrehajtására az uniós költségvetés védelme érdekben.”