Hogyan lett az Európai parlament hatalmi tényező?
A roaming-díjak eltörlésétől a műanyag hulladék visszaszorításáig
Címkék:
Európai ParlamentOlvasási idő kb. 12 perc

Az Európai Parlament 1979-es megalakulása óta szívós küzdelmet folytat annak érdekében, hogy a tagállamokból álló Tanácsnak egyenrangú fele legyen. A reformok során kis lépésekkel ugyan, de egyre többet ért el, hogy azután a Maastrichti Szerződésben rögzítsék „nagykorúvá” válását. A Szerződés korrigálta az addigi demokrácia-deficitet, vagyis jelentősen bővítette a parlament jogkörét.
Az EP egyik legfontosabb vívmánya a jogalkotás kezdeményezése. A Maastrichti Szerződés hatályba lépéséig egyedül az Európai Bizottság élhetett új jogszabály kezdeményezésével, 1993-tól már az EP is felkérhette a bizottságot jogalkotási javaslat benyújtására. Ez még nem jelentette azt, hogy Brüsszel automatikusan hozzálátott volna a jogszabály kidolgozásához, ám, ha elutasította, azt jól körülírtan meg kellett indokolnia.
2017 június 15-e fordulópont volt az európai mobilszolgáltatás történetében. Ezen a napon vált érvényessé a roaming-díjak teljes eltörlése, vagyis a mobil telefonhívásokért és az adatforgalomért a szolgáltatók nem számíthattak fel extra költséget az unión belül, ugyanazt a tarifát kellett alkalmazniuk külföldön, mint belföldön. Rögös út vezetett idáig, a szektornak hatalmas nyereségről kellett lemondania, az Európai Bizottság és az Európai Parlament azonban évekig súlyos nyomás alatt tartotta a szolgáltatókat. Ahogy az lenni szokott, a sikernek több szülője is akadt. Az Európai Bizottság részéről a luxemburgi Viviane Reding, a tömegkommunikációért is felelős alelnök szinte személyes küzdelmének tekintette a fogyasztóvédelmi szempontból is forradalmi változást, azzal érvelve, hogy a cégeknek ma már nem jelent extra terhet az országhatárokon túlnyúló szolgáltatás és különben is busásan lefölözték már eddig is a piacot.
Az Európai Parlament 2004-ben kezdeményezte először a díj eltörlését, amelyről azonban a nemzeti kormányok hallani sem akartak. Nem szívesen mondtak volna le a tetemes adóbevételről, amely a szolgáltatók extra jövedelme után folyt be az államkasszába. Az EP-nek és az ügyet felkaroló Európai Bizottságnak nem volt könnyű dolga. A képviselők többsége azonban felismerte a politikai haszon jelentőségét, hiszen sikerült olyan témát találniuk, amely százmilliók életét könnyíti meg, és még csak populizmussal sem vádolhatóak, akik beállnak mögé. (Ráadásul éppen ők azok, akik hivatásuknál fogva akár heti rendszerességgel lépik át a határokat.)
Alexis HAULOT
A biztosi tisztet azóta EP-képviselői mandátummal felcserélő Reding új szerepében sem habozott. Természetesen göröngyös úton járt, tovább kellett folytatnia harcát a gigantikus multikkal. Az Európai Parlament után hamar megnyerte a nemzeti parlamentekben ülő képviselőket is, de szövetségük hihetetlen ellenállásba ütközött. A multik pénzt és energiát nem kímélve fogadtak fel lobbistákat, akik elsősorban a nemzeti kormányoknál jártak közbe, hogy ne engedjenek. Éveken át meghallgatásra is találtak, a szakminiszterek alkotta Tanácsban rendre kudarc várt az EB későbbi alelnökére, a tagállamok vonakodtak elfogadni az EP és az EB felől érkező kezdeményezést.
Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!
Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.
Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
vagy
Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!