A populizmus és az építészeti amnesztia okozta a törökországi tragédiát
Olvasási idő kb. 9 perc
A február eleji törökországi földrengés halálos áldozatainak száma a hivatalos adatok szerint megközelíti az ötvenezret. A földrengést ugyan elkerülni nem lehetett volna, a hatóságok felkészületlensége és az építőipart átszövő korrupció azonban nagy szerepet játszott abban, hogy ennyi életet követelt a földrengés. A törökök azt szeretnék, ha számonkérnék a felelősöket.
1984-ben a kormányon lévő jobbközép Anyaföld Pártja (AP) az önkormányzati választásokra különös ígérettel rukkolt elő, az úgynevezett „építészeti amnesztiával”, ami azt jelentette, hogy az engedély nélkül épített vagy éppen nem a funkciója szerint használt épületeket „amnesztiában részesítik”, vagyis bejegyezhetők lesznek a földhivatalban. Ezzel elsősorban a szegényebb rétegek szavazatait próbálták akkor megszerezni. A nyolcvanas években ugyanis az országban erőteljes belső migráció zajlott, Anatólia szegény falvaiból milliók indultak el a nyugati nagyvárosokba, amelyeknek mindegyike aztán telis-tele lett ilyen engedély nélkül felépített házakból álló szegénynegyedekkel. Az építészeti amnesztia persze meg is hozta a várt eredményt, és azóta is szívesen használja ezt a módszert a török politika.
A jelenlegi kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 2002-es hatalomra jutása óta eddig összesen nyolc ilyen amnesztia volt.
Legutóbb decemberben jelentették be, hogy az idén jöhet a kilencedik. Az eddigi legnagyobb szabású amnesztia 2018-ban volt, Recep Tayyip Erdoğan államfőnek abban az évben már nagyon kellett a támogatás, hiszen a gazdasági válság előszelei már érezhetőek voltak, ő pedig először indult a kiszélesített jogkörrel rendelkező elnöki pozícióért. A választások előtt pár hónappal jelentették be a Török Köztársaság történelmének legnagyobb építészeti amnesztiáját, ennek értelmében az ország egész területén összesen több mint hárommillió, a földrengés által érintett tíz tartományban közel háromszázezer illegálisan felhúzott épületet jegyzett be a földhivatal.
Ezek között voltak mezőgazdasági vagy természetvédelmi területen felépített nyaralók és lakóházak, engedély nélkül felhúzott extra emeletek, tulajdoni lap szerint üzlethelyiség vagy műhely besorolású lakások, rendezetlen tulajdonú telkeken álló lakóházak és persze legjelentősebb számban olyan lakóingatlanok, amelyeket sok esetben vidéki családok maguknak húztak fel komolyabb szaktudás nélkül. Rengeteg olyan épületet is bejegyeztek a földhivatalok, amelyeket ugyan vállalkozók építettek, azonban statikailag már nem voltak olyan állapotban, hogy szakmailag vállalhatók legyenek.
Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!
Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.
Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
vagy
Fizessen elő a Jelen összes cikkére,
csak havi 1790 Ft!
Bosszúpolitikával rontja tovább a kormány a megítélését
Ismét a különállását hangsúlyozza a magyar külpolitika, így aztán nemhogy csökkenne, de inkább növekszik azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben a magyar kormány a nyugati szövetségesektől távolodik, miközben az orbáni vétópolitika letörésére is egyre határozottabb válaszok érkeznek – végeredményben egyre erősebben romlik az ország alkupozíciója.
Elolvasom
A válság felértékelte a zuglói modellt
Szakmai és civil siker, hogy Zugló önkormányzata egyelőre nem foglalkozik a helyi szociális modell elvetéséről szóló javaslattal. Scharle Ágota közgazdásszal, a Budapest Intézet vezetőjével, a modell egyik kidolgozójával Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője arról is beszélgetett, hogy a Zuglóban kialakult vita alkalmat teremthet akár egy a szociálpolitika valódi szerepét tisztázni hivatott párbeszédre. A beszélgetés az Új egyenlőség podcast-sorozatának része.
Elolvasom
Az árpádsáv színei és az MLSZ
Érdekes vitát folytatott le önmagával a Magyar Labdarúgó Szövetség a közelmúltban arról, hogy vajon nagy-Magyarország kontúrja és az árpádsávos zászló – vagy hogy őket idézzük: „az árpádsáv színei” – rasszistának, kirekesztőnek minősülnek-e, netán hordoznak-e politikai üzenetet.
Elolvasom
Rékassy Balázs: Az orvosi kamara úgy érezte, mintha pofon vágták volna
A Magyar Orvosi Kamara mindvégig egyetértett nemcsak az egészségügy átalakításának szükségességével, hanem az irányával is, ahogy azzal is, hogy a háziorvosi ügyeleti rendszert modernizálni kell – derült ki az Új Egyenlőség legújabb, a Jelen oldalán is meghallgatható podcast-adásából, amelyben az Új Egyenlőség szerkesztője, Kiss Ambrus Rékassy Balázs szakközgazdásszal, egészségügyi menedzserrel beszélgetett a kormány és a MOK közötti konfliktusról, amelyet a kormány a maga részéről azzal oldott föl, hogy brutálisan, egyik napról a másikra megszüntette a kötelező orvoskamarai tagságot.
Elolvasom
