Az elárvult Britannia III. Károllyal vigasztalódik

II. Erzsébet öröksége

Szabó Barnabás | 2022.10.02. 16:41

Olvasási idő kb. 8 perc

A királynak két teste van – mondhatnánk Ernst Kantorowicz német történész ötvenes években megjelent, a középkori és kora újkori ­monarchia politikai teológiáját feldolgozó klasszikus művére utalva. Az Egyesült Királyságban a szemünk előtt zajlik, ahogy az uralkodó halála és a másik trónra lépése között hidat képez a király halhatatlan teste, a változások közepette is állandó monarchia ethosza.

II. Erzsébet királynő 1952-ben lépett trónra. Első miniszterelnöke Winston Churchill volt, aki 101 évvel korábban született, mint utolsó, tizenötödik miniszterelnöke, Liz Truss, akit, alkotmányos kötelességeinek halála előtt két nappal is eleget téve, személyesen kért fel kormányalakításra.

II. Erzsébet sok mindent megért, uralkodása alatt hatalmasat fordult a világ Nagy-Britanniával, és maga a világ is rengeteget változott. A szuezi válság, a brit világbirodalom felbomlása, a hidegháború, az Európai Gazdasági Közösségek létrejötte, a berlini fal leomlása, a szovjetek és az amerikaiak afganisztáni katasztrófái, az ikertornyok elleni merénylet, az arab tavasz, a Brexit és a koronavírus-járvány alatt a Királynő állandó jelenlét volt az Egyesült Királyság és másik tizennégy királysága, sőt az egész világ mindennapjaiban. Arca mindenütt ismerős volt az újságok címlapjáról, hírműsorokból, sportesemények közvetítéséből, vagy ha máshonnan nem, a nevében kibocsátott bankjegyekről. Halála vitathatatlanul egy korszak lezárását jelenti.

Mint minden drámai változás alkalmával, most is felmerül a kérdés: hogyan tovább? Válságba kerül-e a Windsorok nemzetközi monarchiája az elmúlt hét évtized ikonikus és állandó, szeretett és tisztelt királynője nélkül?

Mielőtt a korszakváltás és a monarchia válsága közé egyenlőségjelet tennénk, érdemes leszögezni, hogy II. Erzsébet alkalmazkodóképes és népszerű monarchiát hagyott maga után. A Királynő nemcsak az Egyesült Királyság, de a világ legnépszerűbb vezetői közé tartozott. A brit királyi rezidenciák környékén elhelyezett brutális mennyiségű virág, kézzel írott levél és szépen becsomagolt lekváros szendvics önmagában is kifejezi ezt. Olyan vezetőből azonban nagyon keveset tudunk mondani, akinek az erényeit ugyanúgy méltatja az ENSZ-főtitkár, a német futballválogatott vagy az Apple. A római pápa, a southamptoni imám, a dalai láma. Joe Biden és Vlagyimir Putyin. Brazíliában, amely soha nem volt brit gyarmat, több napos nemzeti gyászt rendeltek el.

Különösebb jelentősége nincs, de beszédes, hogy II. Erzsébetről ugyanazt mondta Orbán Viktor és Botka László, a Jobbik és a Momentum. Ha kilépünk az EU-ból, esetleg megpróbálkozhatnánk a nemzetközösségi tagsággal. Viccet félretéve, miközben II. Erzsébetnek és az általa vezetett monarchiának bőven akadnak kritikusai szerte a világon, a halálára adott reakciók példátlan veszteségérzetről tesznek bizonyságot.

Személyes népszerűségén túl az is figyelemreméltó, hogy a monarchia intézménye, legalábbis az Egyesült Királyságban, szintén nagy népszerűségnek örvend.

A YouGov legutóbbi mérései szerint a felnőtt népesség több mint 60 százaléka támogatja a monarchia intézményét, 22 százalékkal szemben, akik inkább választott államfőt szeretnének.

A kép árnyaltabbá válik a fiatalabb választópolgárokra, a 18-24 éves korosztályra fókuszálva, de jelenleg ők is meglehetősen egyenlő, 30-30 százalék körüli arányban pártolják egyik vagy másik opciót. Hasonlóan oszlanak meg a vélemények azt illetően, hogy száz év múlva létezik-e még a brit monarchia. Az alapok tehát stabilnak tűnnek, a jövő kihívásai pedig lehetőségként is értelmezhetők.

Ezt olvashatja még a cikkben:

Milyen jövő vár a brit monarchiára?

Mennyire népszerű a királyság a Nemzetközösség többi országában?

Megmentheti-e Károly a királyság intézményét?

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés