Az Európai Bizottság száműzte a TikTok-ot
Olvasási idő kb. 3 perc
Először Ronald Trump elnöksége alatt merült fel a TikTok nevű, rendkívül népszerű alkalmazás betiltásának gondolata. A kezdeményezés támogatói arra hivatkoztak, hogy a kínai fejlesztésű program a háttérben érzékeny, személyes adatokat gyűjt a felhasználókról, amelyek a kínai titkosszolgálatokhoz is eljuthatnak. Akkor sokan úgy gondolták, hogy ez az ügy is része annak a gazdasági háborúnak, amely az Egyesült Államok és Kína között zajlik. Azaz, nem kell a felvetést túl komolyan venni, az amerikaiak így akarnak egy kínai sikertörténetet lejáratni.
Ehhez képest újabban hetente jelennek meg hírek arról, hogy Európában és Észak-Amerikában betiltják a TikTok használatát a kormányzati eszközökön.
Emmanuel Macron tavaly decemberben azzal vádolta meg a „Peking által politikailag erőteljesen szabályozott” közösségi médiás felületet, hogy orosz propagandát terjeszt. A francia államfő arról is beszélt a fiatalkorúak mentális egészségéről folytatott szakmai találkozón, hogy a TikTok „valódi függőséget” okoz a gyerekek körében.
A CHIP-törvény Kínát célozza, de a világgazdaságot is eltalálja
Idén február végén az Európai Bizottság megtiltotta a munkatársai számára, hogy a TikTok alkalmazást futtassák a szervezet informatikai eszközein, illetve a vállalati kommunikációhoz kapcsolt személyes eszközökön is. Az indoklás szerint a program kiberbiztonsági fenyegetést jelent. Hasonló következtetésre jutott a kanadai kormány is, amely pár napja jelentette be, hogy a kormányzati eszközökre a jövőben tilos lesz a TikTok-ot letölteni, a már futó alkalmazásokat pedig kötelező eltávolítani. A kanadai kormány szóvivője azt állította, hogy a program elfogadhatatlan kockázatot jelent a magánélet védelme és a biztonság szempontjából.
A Consumer Choice Center nevű nemzetközi szervezet már januárban hasonló lépések megtételét javasolta. Kész Zoltán, a szervezet egyik vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió lakosságának közel fele használja ezt az alkalmazást. A korábbi országgyűlési képviselő komoly fenyegetésnek nevezte, hogy az európai polgárok adatait a kínai Kommunista Párt által felügyelt vállalat kezeli. Szerinte a 21. századi liberális demokráciáknak – a technológiai innováció és a szabadkereskedelem támogatása mellett – meg kell védeniük magukat a totalitárius rendszerek befolyásától.
Nyitókép: Unsplash
A válság felértékelte a zuglói modellt
Szakmai és civil siker, hogy Zugló önkormányzata egyelőre nem foglalkozik a helyi szociális modell elvetéséről szóló javaslattal. Scharle Ágota közgazdásszal, a Budapest Intézet vezetőjével, a modell egyik kidolgozójával Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője arról is beszélgetett, hogy a Zuglóban kialakult vita alkalmat teremthet akár egy a szociálpolitika valódi szerepét tisztázni hivatott párbeszédre. A beszélgetés az Új egyenlőség podcast-sorozatának része.
Elolvasom
Az árpádsáv színei és az MLSZ
Érdekes vitát folytatott le önmagával a Magyar Labdarúgó Szövetség a közelmúltban arról, hogy vajon nagy-Magyarország kontúrja és az árpádsávos zászló – vagy hogy őket idézzük: „az árpádsáv színei” – rasszistának, kirekesztőnek minősülnek-e, netán hordoznak-e politikai üzenetet.
Elolvasom
Rékassy Balázs: Az orvosi kamara úgy érezte, mintha pofon vágták volna
A Magyar Orvosi Kamara mindvégig egyetértett nemcsak az egészségügy átalakításának szükségességével, hanem az irányával is, ahogy azzal is, hogy a háziorvosi ügyeleti rendszert modernizálni kell – derült ki az Új Egyenlőség legújabb, a Jelen oldalán is meghallgatható podcast-adásából, amelyben az Új Egyenlőség szerkesztője, Kiss Ambrus Rékassy Balázs szakközgazdásszal, egészségügyi menedzserrel beszélgetett a kormány és a MOK közötti konfliktusról, amelyet a kormány a maga részéről azzal oldott föl, hogy brutálisan, egyik napról a másikra megszüntette a kötelező orvoskamarai tagságot.
Elolvasom
