Árstop helyett oligarcha-stopot hirdetett a cseh kormány

„Úgy irányítanám az államot, mint egy céget” – ezzel a sűrűn ismételt mottóval lépett be a cseh nagypolitikába Andrej Babiš, az Agrofert Holding tulajdonosa 2013-ban. Az ősszel megbukott kormányfő az elmúlt kilenc évben az államigazgatás több posztjára hozzá közel álló embereket nevezett ki. Hogyan tud az új kormány megszabadulni a Babiš-hoz lojális köztisztviselőktől a jelenleg érvényes törvények megváltoztatása nélkül?

Csehország politikai és gazdasági életét az 1989-es bársonyos forradalom óta az országot felosztó oligarcha csoportok befolyásolták. Kezdetben a gazdaságot uraló vállalkozók csak politikai pártok döntéseit voltak képesek befolyásolni ajándékok, szponzori pénzek formájában. Az ország felosztása leglátványosabban a baloldali Szociáldemokrata Párt (ČSSD) elnöke, Miloš Zeman és a jobboldali Polgári Demokrata Párt (ODS) élén álló Václav Klaus nevével fémjelzett 1998-as, úgynevezett „ellenzéki szerződésben”, vagy ahogy az emberek nevezték, paktumban nyilvánult meg.

A korabeli közéletet uraló két politikus felosztotta egymás között Csehországot. A pártok mögött álló vállalkozók kijelölt érdekszférákban működtek, az államigazgatás fontosabb pozícióit a két nagy párt emberei töltötték be. Az állam és a gazdaság minden területén tapasztalható jelenség aztán a 2010-es évektől mind látványosabban alakult át meghatározó szereplők egyes területeket uraló, domináns és szűk körévé.

Ellentétben a 90-es évekkel, megfordult a helyzet, és már az oligarchák kezdtek el diktálni a pártoknak. 

Mind a hagyományosan korrupt közbeszerzések, az állami, később uniós támogatások, de a környezetvédelem és a külpolitika területére is kiterjedt ez a befolyás. A legismertebb nevek rendszeresen szerepeltek a Forbes leggazdagabb cseheket tartalmazó listájának élén is: a kommunista állampárt külkeres világából érkező és a szocdem párt, később pedig Zeman politikai támogatását élvező Babiš, vagy a jobboldali politikai elit által elindított kuponos privatizáció zavaros tulajdonváltozásai során életben maradt és az őket jótékonyan támogató jobboldali Klaus „aranyifjai”, mint például a tavaly helikopterbalesetben elhunyt Petr Kellner. Ők és Daniel Křetínský, a Telex.hu-nak egyszeri anyagi támogatást küldő Zdeněk Bakala, vagy a PENTA-s ­Marek Dospiva térnyerése és ereje a cseh médiavilág felosztásában nyilvánult meg leglátványosabban.

A folyamat a 2015-ös évek után tetőzött, amikor Babiš már miniszterelnökként, Kellner pedig Zeman elnökön keresztül képes volt az ország külpolitikáját is befolyásolni, Oroszország és Kína felé fordulni.

Babiš korai éveit és felemelkedését tavaly mutattuk be a Jelenben, amely a 2014-es kormányra kerülésével zárult. „Cégként irányítanám az államot” – kampányolta végig akkor a modern cseh történelem egyik sorsfordító választása előtti hónapokat. Ekkor lépett be ugyanis az oligarcha közvetlenül a nagypolitikába, s láthatóvá vált, vagyis nem bújt politikai párt, Babiš esetében a szocdemek mögé.

Az állam részleges elfoglalásának folyamata a 2017-es választás után gyorsult fel, amikor ANO nevű pártja megnyerte a választásokat és Zeman segítségével alakított kisebbségi kormánya élén Babiš lett a miniszterelnök.

Ettől az évtől kerültek az államigazgatás kulcspozícióiba az Agrofert holdinghoz köthető emberek is, noha a volt cseh kormányfő lehetséges politikai-gazdasági összeférhetetlenségéről már pénzügyminisztersége idején jelentek meg tényfeltáró munkák. A Kalózpárt 2020-as becslése szerint az azt megelőző három évben több mint húszmilliárd korona került törvénytelenül Babiš cégeihez.

Az utóbbi években az oligarchamentes szabadság kis köreit már csak az egykor patinás újságokból az oligarchák megjelenése után kilépett újságírók által elindított kisebb, független médiumok és – magyar szemmel szokatlan lesz ezt olvasni – a közszolgálati média, továbbá néhány független állami intézmény, például az Alkotmánybíróság jelentette.

Babiš az elmúlt években megtámadta a független közmédiát és az Alkotmánybíróságot is, és alighanem sikerrel is járt volna, ha októberben megnyeri a választásokat. A polgári ellenállás mellett azonban a koronavírus megjelenése mutatta meg az állam „elagrofertesedését”. A Babiš által kinevezett lojális emberek nem bírtak megbirkózni a váratlan katasztrófával, ami először egészségügyi és gazdasági válságot, majd a kormányfő népszerűségvesztését okozta.

Az ANO népszerűsége 2021 tavaszán csökkeni kezdett. Akkor a kormány a radikalizációt és a keletre fordulást választotta. Politikai sorsát, hatalma megmentéséért cserébe, összekötötte azokkal, akik készek voltak ­Csehországot teljesen átállítani keleti irányba.

Ez Miloš Zeman és a tanácsadójaként dolgozó Martin Nejedlý üzletember, a Lukoil egykori ügyvezetője és a Putyin körüli orosz oligarchák közeli barátja volt. Választási kampánya során meghívta Orbán Viktort, Moszkva közép-európai bábját és a támogatásokért cserébe Babiš szabad kezet adott a szélsőséges pártoknak, amelyek budapesti és varsói módszerekkel próbálták meg átvenni a hatalmat a közmédia és az igazságszolgáltatás felett. Végül csak Pavel Zeman főügyész leváltását sikerült elérniük.

A demokratikus ellenzéki pártok számára egyszerűen nem volt más lehetőség, csak a választások megnyerése, ha a folyamatot meg akarták állítani. A választást végül az ellenzéki pártok nyerték, olyan programmal, amely a Cseh Köztársaság „deagrofertizációját” mondta ki.

Mit jelent mindez és hogyan kezdett neki az új kormány?

Összehasonlítva, magyar szemmel fontos ­különbség, hogy Babiš nem volt képes teljesen elfoglalni az államot. A nevéhez köthető korrupciós ügyek egyes szektorokat és az államigazgatást érintették. Az új kormány ígérete tehát Babiš ügyeinek kivizsgálását, és egyes intézmények vezetésébe szándékosan elhelyezett, nem az állam, hanem az Agrofert Holding és Babiš érdekében dolgozó emberek átvilágítását jelenti.

A folyamatot esetenként megkönnyíti, hogy a magas presztízsposztokat betöltő, az előző kormány által kinevezett emberek belátják helyzetük tarthatatlanságát. Ilyen volt Jan Švejdar országos rendőrparancsnok, aki még a selyemzsinór kézhezvétele előtt külön találkozót kért Vít Rakušan belügyminisztertől, majd bejelentette lemondását. A közélet megtisztításában a kormány másik fő csapása a törvényi fellépés a megerősödő oligarchák befolyásolási kísérletei ellen. 

A parlamenti választás után egy héttel Rakušan, a Polgármesterek Pártja (STAN) elnöke már konkrétabban fogalmazott, amikor újságírók szembesítették választási ígéretével. Az új kormány köztisztviselők azonnali elbocsátására készül, mondta. Bejelentését Babiš nem hagyta szó nélkül, szerinte az „hatalmas sértés az állami munkakörökben dolgozó minden tisztességes és rátermett ember munkájára nézve”. Babiš szerint kormánya idején soha nem nézték az emberek pártszimpátiáját, kizárólag munkájuk alapján ítélték meg őket.

Rakušan a Twitteren válaszolt a bukott kormányfőnek:

„Babiš úr, Ön sértegeti és lebecsüli a becsületes emberek munkáját azzal, hogy önnek csak a saját és az Agrofert, nem pedig az ország érdeke számít. Elég volt.”

A tények egyébként cáfolják Babiš állítását. A 2014-ben megalakult Sobotka-kormány idején 150 minisztériumi dolgozót és szakszervezeti vezetőt rúgtak ki. A legaktívabb Babiš pénzügyminiszter volt, másfél év alatt a minisztérium 41 osztály- és részlegvezetőjéből 39-et cserélt le. A Pénzügyi Elemző Iroda új vezetőjét akkor Jiří Veselý, az Agrofert Biztonsági Főosztályának vezetője ajánlására nevezte ki. Fennhatósága alá került a cégei számára létfontosságú pénzügyi Igazgatóság, a pénzügyi támogatásokat elosztó hivatal és a biodízel-kereskedelemmel foglalkozó, állami tulajdonban lévő Čepro cég is.

A tisztogatások nagy része még az új közszolgálati törvény 2015-ös életbe lépése előtt megtörtént. A hivatalos narratíva szerint azért kellett sietni a tisztviselők cseréjével, mert különben az a veszély fenyegette volna Csehországot, hogy elveszítenek 500 milliárd cseh korona értékű EU-támogatást. Ez a rohanó tempó aztán oda vezetett, hogy a fontos pozíciókba Babiš bebetonozta embereit. A 2014-ben elkezdődött folyamat 2017-ben, a már homogén összetételű, kisebbségi ANO-kormány megalakulásával tovább folytatódott és felgyorsult.

Az egyre több illiberális módszert alkalmazó Babiš még a rendőrség működésébe is beavatkozott, amelynek egyetlen célja volt: megfélemlíteni és leszerelni az ellene folyó vizsgálatokat.

Ez nagyrészt sikerült, megbénította a főügyész munkáját is. A következő években hozzányúlt a közszolgálati törvényhez. Felpuhította, hogy be tudja fejezni a tisztogatásokat: olyan öntudatos tisztviselőket távolított el, akik nem hagyták, hogy a döntéseket az Agrofert holding üzleti érdekében hozzák meg. 

Ezen tények alapján is egyértelmű, hogy az új, ötpárti koalíció által meghirdetett „deagrofertizáció” elengedhetetlen. Csakhogy a jelenlegi jogi helyzet az, hogy a közszolgálati törvény lényegében kizárja, hogy a folyamatba a miniszter vagy az egész kormány beavatkozzon. Az új kormány ezért a közszolgálati törvény felülvizsgálatát is tervezi. Első körben az egyes minisztériumok a saját osztályaikon és az alárendelt szervezetek kötelékében dolgozókat világítják át. Hasonló lépést terveznek az uniós pénzeket és az állami támogatásokat elosztó szervezetekben is. A stratégiai döntéseket Babiš tanácsadóinak szűk köre hozta, e feladatkör is visszatér az illetékes intézmények alá. Eldöntendő kérdés, hogy ezen emberek távozása elegendő lesz-e, netán felmerül szakmai vagy büntetőjogi felelősségre vonásuk is.

A különböző szabályozó testületek – Energiaszabályozási Hivatal, a Versenyvédelmi Hivatal, a Környezetvédelmi Felügyelőség vagy a Médiatanács – esetében feltérképezik a kinevezettek mandátumának hátralévő időtartamát, és eldöntik, hol van értelme megvárni a mandátum lejártát, és hol próbáljanak meg jogi úton intézkedni. A legtöbb tisztséghez kormányzati jelölés és egyszerű parlamenti többség szükséges. Az olyan nagy állami cégek esetében, mint például a vasút (ČD), az erdészet (LČR), a posta, az energiatársaság (ČEZ), az olajtársaság (ČEPRO), a bányatársaság (Diamo) élén és a felügyelő-bizottságokban többnyire Babišhoz lojális emberek ülnek. Ugyanakkor itt a minisztériumok szava dönt, övék a fő felelősség. Az új kormány a rendőrség és az ügyészség esetében világos és hiteles üzeneteket akar megfogalmazni. 

Az új kormány elvárja, hogy függetlenül egyes szereplők politikai szimpátiájától, a leállított nyomozásokat, ügyeket újra kell indítani. Ilyen például az eddig fentről lassított Gólyafészek-ügy, amelyben a volt miniszterelnököt költségvetési csalással gyanúsították meg. Állítása szerint kora miatt Babiš már nem tervezi, hogy elindul a következő parlamenti választáson, de azért kockán forog a politikai sorsa: ha sikerül 2023-ban köztársasági elnökké választatnia magát és így megszerezni a mentelmi jogot, akkor megőrzi politikai befolyását, ha nyugdíjba vonul, akkor viszont több komoly jogi probléma kíséri.

A kormányváltás megváltoztatta Babiš helyzetét: mivel már nem tagja a kormánynak, formálisan már nem összeférhetetlen, az Agrofert tisztán hívhatna le EU-s támogatásokat. Elméletileg. Az új kormány erős jogi, gazdasági csoportot hoz létre, amely kidolgozza a hivatali és ügyészségi stratégiát, hogyan lehet sikeresen behajtani az Agrofertnek átutalt pénzeket. A folyamat évekig is eltarthat, vélhetően Babiš keményen fog védekezni.

Az összeférhetetlenség terén hamarabb lehet látványos eredményt elérni. Január közepén a kormány így arról is döntött, hogy megszigorítja a politikusokra vonatkozó összeférhetetlenségi törvényt. A változás elsősorban éppen Babiš-t érintené, mivel kimondaná: politikus nem birtokolhat médiumokat. Az intézkedés célja, hogy óriási vagyonnal rendelkező üzletemberek ne tudjanak politikai hatalmat szerezni ezen az úton. A Transparency International pozitívan értékelte Petr Fiala kormányának szándékát. 

A változtatásra azért van szükség, mert a jelenleg érvényben lévő összeférhetetlenségi törvény nagyon könnyen megkerülhető. A Kalózpárt által beterjesztett módosítás kimondaná, hogy nem birtokolhat médiumot olyan képviselő, szenátor vagy kormánytag, amely tulajdonosként van feltüntetve a központi nyilvántartásban.

A törvény elfogadása esetén a volt kormányfőnek 60 napja van eldönteni: eladja médiumait vagy lemond képviselő posztjáról.

Babiš eddig úgy védekezett, hogy bár ő médiatulajdonos, de nem irányítja a céget. A törvénymódosítással ezt az érvet kerülnék meg. A sajtó megkeresésére a volt kormányfő még nem válaszolt, megszabadulna-e a tulajdonában álló médiaháztól. A Fiala-kormány törvénymódosítása lehetetlenné tenné azt is, hogy cégeket vagyonkezelői alapokba vagy a tulajdonoshoz közel álló, baráti, rokoni személyek nevére tegyék át. Emlékezetes, hogy a 2017-es összeférhetetlenségi törvény elfogadása után Babiš teljes vagyonát két vagyonkezelői alapba helyezte át. Állítása szerint már semmi köze nincs cégeihez, ezért azok jogosultak a támogatások felvételére is. A vagyonkezelői alapok Babiš rokonai és a hozzá közel álló emberek neveire kerültek.

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.