Miklós Gábor Az utolsó békeév?

Válságos időket élünk, ami nem meglepő számomra, mert a külpolitikai újságírásban eltöltött évtizedeim alatt nem volt olyan év, hogy ne beszéltünk volna megoldhatatlan válságokról. Most is háborús spekulációkkal van tele a nemzetközi sajtó: orosz csapatmozgások Ukrajna határainál, flottamozgások a Fekete tengeren. Moszkva szerint a Nyugat átlépi vörös vonalat.

A kelet-európai politikai állapotokat az elmúlt években az orosz belpolitika bizonytalanságai határozták meg, melynek korábbi belső válságai, ellentétei váltották ki a mostani fordulatot. Ezzel Vlagyimir Putyin és köre – érzékelve a társadalom jelentős részének helyeslését – eldöntötte, hogy Oroszország a Nyugat, a Nyugat értékei ellenében fogja meghatározni magát. Így építi újjá világhatalmi státuszát, hoz létre új szövetségi rendszereket, erősíti meg katonai-hatalmi jelenlétét a föld számos pontján. Nem mondták ki, de utaltak rá: az egykori birodalom területi veszteségeit, az „orosz világ” szétszakítását sem tekintik véglegesnek. Ezt a célt igyekeznek megvalósítani, amennyiben telik rá.

Ennek a világpolitikai törekvésnek a belső tükörképe a demokrácia intézményeinek, a szabad választások és a politikai ellenzékiség lehetőségeinek felszámolása. Példázza ezt a Navalnij-ügy. Az orosz hírszerzők feltételezett külföldi merényletei, a legális politikai választék felszámolása, az agresszív emlékezetpolitika – ez mind a tekintélyuralmi rendszer erősödésének jele.

Putyin rendszere újra birodalomként lép fel, otthon pedig nacionalista tekintélyuralmi állammá válik. Ez évtizedes folyamat.

Azóta globalizálódott az orosz válság, hogy Ukrajna a 2014-es „Majdan-­forradalommal” a nyugati perspektívát választotta, Putyin annektálta a Krím-félszigetet és a kelet-ukrajnai szeparatisták mögé állt. Ezt a lépését az orosz társadalom többsége helyeselte. A politikai klíma megváltozása, a szankciók miatti gazdasági nehézségek, s a rendszer belső romlottsága azonban fokozatosan morzsolta ezt a támogatást. Az orosz politikai osztály nagy problémája, miként tartsák fenn a jelenlegi rendszert Putyin távozása után. Ezt a dilemmát nevezik „tranzitnak”.

Próbálkoznak az alkotmány barkácsolásával, de láthatóan képtelenek intézményes megoldást találni. Putyin és környezete egyre konzervatívabb. Az, hogy a Nyugat-ellenesség lett állameszmévé, nyilvánvalóvá teszi, hogy az orosz rendszer súlyosan szorong. Fél a civil társadalomtól, a melegektől, a vallási kisebbségektől, a nyugati befolyástól. Félnek a „színes forradalmaktól”, azaz az oligarchikus rendszer elleni tömegmozgalomtól. Ez magyarázza azt a sokféle offenzívát, amelyet az orosz állami média, a titkosszolgálatok, az oligarchák által működtetett troll-gyárak folytatnak. Ezért támogatják a legkülönbözőbb nacionalista, EU-ellenes, jobboldali konzervatív vagy akár fajgyűlölő csoportokat. Finanszírozták például Marine Le Pen nacionalista francia politikus szélsőjobboldali pártját, ahogy orosz hírszerzők haverkodtak magyar neonyilasokkal pár éve. Ebbe a stratégiába illeszkedik a világcégek elleni zsaroló hackertámadások sorozata, a nyugati választásokba való beavatkozás. Vagy akár az energiahordozók piacának manipulálása.

Ezt a permanens hadiállapotot nevezik mostanában hibrid háborúnak.

Az ukrán esetben ez akár valós háborúvá változhat. Ha nem megy politikai eszközökkel, próbálkozhatnak a gázszállítás leállításával, média-befolyásolással, s ha az sem hatásos, úgy következhet a frontális támadás.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!