Miklós Gábor Megvétózta a lengyel államfő a független sajtó kiszorítását

Az elmúlt hónap fő lengyel belpolitikai eseménye az volt, hogy az államfő december végén megtagadta egy törvénymódosítás aláírását. A lépés megrendítette a kormányzó jobboldali-nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) pártot. 

Nem számítottak rá, hogy Andrzej Duda elnök független lépésre szánja el magát és szembeszáll Jarosław Kaczyńskivel, a párt elnökével. A PiS vezére emelte ki az ismeretlenségből hét éve a fiatal jogászt, s vitte be az elnöki palotába. Az államfő és a pártelnök viszonya soha nem volt jó. Kaczyński nem kedveli és nem becsüli Dudát, feltehetően nem tartja méltónak arra, hogy fontos ügyeket megvitasson vele.

A két politikus között gyakorlatilag nincs személyes kapcsolat. Pár éve nagy siker volt a lengyel interneten a komikus politikai sorozat, a „Pártelnök füle”, amely a PiS központjában játszódott. Egyik visszatérő eleme szerint az államfő időről-időre megpróbálkozik vele, hogy bejusson a pártelnökhöz, de már a titkárnőről visszapattan. A sorozatban a pártelnök pedig még a keresztnevét sem tudja az államfőnek.

Kaczynski több éve hangoztatja, hogy a külföldi tulajdonnak nincs helye a lengyel médiapiacon, a sajtót „lengyelesíteni” kell.

Ennek a programnak a jegyében az állami tulajdonú Orlen kőolajtröszttel megvásároltatták a bajor Passau Press tulajdonában lévő helyi lapokat, gyakorlatilag a teljes vidéki nyomtatott sajtót és a lapokhoz kötődő hirdetési újságokat és internetes portálokat. A pár hónapja megvalósult tranzakció nyomán a fontos lapok vezetőit lojális szerkesztőkre cserélték és átigazítják az eddig független lapok hangnemét.

A PiS számára továbbra is nagy kihívás, hogy a legnagyobb példányszámú bulvárlap, a Fakt (Axel Springer-Ringier) is független, valamint az ugyanehhez a konszernhez tartozó internetes Onet.pl portál és a Newsweek Polska véleményformáló politikai hetilap. De igazából a hatalmat a TVN, illetve annak hírcsatornája a TVN24 zavarta. Az ok: a korábban francia, most amerikai tulajdonú tévéállomás kihívás a tájékoztatási monopóliumra törekvő hatalomnak. Ráadásul a TVN jelen van az egész országban, adásai elérhetők ott is, ahol a PiS uralja a helyi közvéleményt.

A PiS úgy döntött, hogy egyes EU-országok tulajdonkorlátozó szabályaihoz hasonló eljárást vezet be. Ezért a nyáron olyan törvényt hoztak, amely szerint nem lehet médiacégben többsége az Európai Gazdasági Térségen, az EGT-n kívüli tulajdonosnak. (Az EGT-hez az EU-n kívül Norvégia, Izland és Lichtenstein tartozik.) A TVN többségi tulajdonosa az amerikai Discovery cég. A törvényt módosította az ellenzéki többségű lengyel Szenátus, de a parlament az eljárás szabályait felrúgva újra megszavazta a jogszabályt.

Lengyelország sokszorosan bonyolult helyzetben van: első helyen a koronavírus-járvány áll az országot sújtó gondok közül, s ezt a kormány igen ügyetlenül kezeli. A Covid megroppantotta a lengyel gazdaságot, amelynek nagyon kellene az EU pénze az Országos Újjáépítési Programhoz. Folyósításról – akárcsak Magyarország esetében – szó sem lehet a jogállamisággal kapcsolatos vita miatt. Ez Lengyelország esetében a bírósági rendszernek a PiS általi megszállása miatt dúl. Mivel Varsó nem hajtotta végre az Európai Unió Bíróságának ítéletét a bírósági rendszert illetően, a bíróság pénzbüntetésre is ítélte. Feszült a helyzet az új német kormánnyal is. Kaczyński második világháborús jóvátételt fizettetne a németekkel, s azt mondta, hogy az új német koalíció az EU-t „negyedik német birodalommá” változtatná. Lengyelország a bíróság ítélete alapján súlyos bírságot kell fizetnie cseh szomszédainak a turówi környezetszennyező barnaszénbánya és erőmű miatt is.

Ahhoz képest, hogy ezek az országok Varsó szövetségesei a NATO-ban és az EU-ban, a keleti határokon feltornyosult háborús feszültség szinte észrevehetetlen. A logika azt diktálná, hogy Varsó ne provokálja az Egyesült Államokat azzal, hogy a legnagyobb amerikai befektetés felszámolására törekszik. Lengyelországban most is vannak amerikai felszerelések és katonák, Patriot rakétavédelmi ütegeket vásárol 4,8 milliárd dollár értékben és F-35 Lockheed harci gépek beszerzéséről is tárgyalnak. Vlagyimir Putyin orosz elnök mindezen fegyverek kivonását követelte a napokban.

Egyébként az Egyesült Államok képviselői beszéltek is arról, hogy barátságtalan gesztus lenne, ha életbe lépne a kényszereladást előíró törvény.

Elég meggyőzőek azok az elemzések, amelyek szerint Kaczyński kizárólag a hatalom megtartását tartja fontosnak. Az információs tér maximális uralása kell ehhez, ezért akarta kiiktatni a TVN-t mielőbb. Azt sem tartja rossznak, ha az országban erősödnek a politikai ellentétek. Feltehetően úgy kalkulál, hogy neki a legfontosabb a saját táborának megőrzése. Ezt pedig a heves németellenes, Nyugat-ellenes retorikával akarja elérni.

Amióta elveszítette egyik kis szövetségesét, a Jarosław Gowin vezette konzervatív-liberális Egyetértést, pártja már csak a szélsőjobboldali képviselők támogatásával kormányozhat. Ezeknek pedig szintén bejön a Nyugat-ellenes retorika, a liberális médiával szembeni fellépés. Adott esetben ez fontosabb volt Kaczyński számára, mint a kon­frontáció Oroszországgal vagy a Lukasenko által előállított migrációs válság a lengyel határon. A menekültekkel való rémisztgetés persze ugyanúgy része a PiS politikájának, mint a Fideszének. De természetesen nem ez az egyetlen hasonlóság. A lengyel jobboldali rezsim például magyar elvbarátaihoz hasonlóan megvásárolta az izraeli Pegasus szoftvert, hogy azzal a kormánypárt politikai ellenfeleit hallgassa le.

A médiatér uralása és megtartása tehát ma a legfontosabb a ­Kaczyński-pártnak. Úgy vélik, csak így képesek megtartani a hatalmat. A közvélemény-kutatások ezt meg is erősítik.

A gazdasági nehézségek, a szövetségesekkel való konfliktusok s a sorozatos botrányok alig képesek befolyásolni a polgárok választásait.

Az Ipsos iroda az Oko.press megrendelésére készített felmérést a lengyelek pártválasztásairól szeptember és december utolsó napjaiban. A romló helyzet, a botrányok szinte nem voltak hatással az emberekre. A PiS megőrizte vezető helyét, bár két százalékkal kevesebbje van, mint szeptemberben. Most a lengyelek 33 százaléka szavazna rájuk. Az ellenzéken belül vannak apró átrendeződések. A Polgári Koalíció (korábban Polgári Platform, PO) 26 százalékot kapna, két százalékkal többet, mint szeptemberben, de ezt talán a Szymon Hołownia tv-személyiség által képviselt Lengyelország 2050 párttól nyerte el, amelynek most 13 százaléka lenne, kettővel kevesebb, mint szeptemberben. A két párt együtt megelőzi a PiS-t, a Lengyel Parasztpárt és a Baloldal is 5-6 százalékon állnak. Erősödik picit a szélsőjobboldali Konföderáció párt is, most a lengyelek 10 százaléka választaná őket.

Az Ipsos elemzője, Katarzyna Lusińska ezt az állapotot így magyarázza: „A PiS szakadatlanul azt mondja a lengyeleknek, hogy a helyzet kitűnő. Lehet, hogy vannak valamilyen botrányok, de alapjában nagyon jól állunk. Az ellenzék meg azt mondja nekik: számoljátok össze, hogy Obajtek (Daniel Obajtek az Orlen kőolajcég elnök-vezérigazgatója – a szerk.) mennyit lopott össze, nézzétek meg, kiket neveztek ki az állami cégek igazgatóságaiba, olvassatok a PiS irodaház-építési botrányáról. Ki jut el a választókhoz? A PiS nagyon egyszerű nyelven szól hozzájuk és az információt minimálisra szorítja. Az ellenzék pedig nagyobb elkötelezettségre, elemzésre, rengeteg információ feldolgozására akarja késztetni őket.”

Az elemző szerint az összeadott ellenzéki szavazók száma nagyobb, mint a PiS-é, de fordulat csak akkor következik be, ha két nagy választói blokk áll majd egymással szemben. Hogy mi lesz ebben a helyzetben az elnök szerepe, azt nehéz megmondani. Mindenesetre tény, hogy egy csavar kiesett a gépezetből.

Duda önállóan lépett

Az idén ötven éves Andrzej Duda krakkói értelmiségi családból származik, apja és anyja egyetemi tanárok a helyi Bányászati-Kohászati Akadémia nevű műegyetemen. A hivatalos életrajzban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a későbbi elnök ősei, közeli-távoli rokonai milyen szerepet játszottak a függetlenségi mozgalomban és a nácikkal szembeni ellenállásban. Duda jogot végzett 1996-ban és fiatalon bekapcsolódott a politikai életbe. A PiS-szel együttműködve előbb tanácsadóként dolgozott, majd igazságügyi helyettes államtitkár volt Jarosław Kaczyński kormányában. Később a jogi ügyeket intézte hasonló rangban Lech Kaczyński elnök hivatalában. Duda lelkiismeretes hivatalnok, majd hasonlóan alapos munkát végző képviselő volt a szejmben és az Európai Parlamentben. Hazai ismertségre nem tett szert, egyike volt a konzervatív, deklaráltan egyházias nézeteket képviselő politikusoknak, például törvényt terjesztett elő, amely börtönnel sújtaná a lombikbébi-programban résztvevőket. Az életrajzokból nem derül ki, hogy 2015-ben ki és milyen meggondolással találta ki őt elnökjelöltnek. Mindenesetre győzött, és újítani is tudott, 2020-ban újraválasztották – igaz, ekkor már kisebb előnnyel. Duda elnöki pályáján végig következetesen képviselte a PiS konzervatív irányvonalát. Arcát adta az LMBT-ellenes kampánynak, például azt mondta egyszer, hogy az „LMBT+, az nem emberek, hanem ideológia”. Azért néha megrendült, amikor a párt túl radikálisan látott hozzá a jogállami intézmények lebontásához, például lassította a bíróságok jobbos megszállását. A PiS emlékezetpolitikáját viszont mindig engedelmesen képviselte, kész volt aláírni a törvényt, amely börtönnel sújtotta volna azokat, akik a lengyelek részvételéről írnak a zsidóellenes náci bűnökben. Benjamin Netanjahu volt izraeli kormányfő a törvényt Holokauszt-tagadásnak minősítette.

Ezzel együtt nem sikerült elfogadtatnia magát Kaczyńskivel, aki komolyan fontolgatta, hogy nem indítja őt második mandátumért, mert „megbolondult”. Nyilván az elnöknek azokra próbálkozásaira utalt ezzel, amikor ki akart lépni a pártember szerepköréből, s valóban minden lengyel elnökeként kívánt feltűnni. Duda ugyan igyekezett a kezdetektől fogva „egyesítő” elnökként fellépni, aki meghallgatja az ellenzékiek véleményét is, de ennek azért nem igazán volt látszata. Megpróbálta elérni, hogy megváltozzon az állami tévé agresszívan kormánypárti hangneme, s megtagadta a tévé kiegészítő költségvetéséről rendelkező törvény (2 milliárd złoty) aláírását, amíg az intézményt Jacek Kurski, Kaczyński bizalmasa irányítja. Látszólag engedtek neki, majd kevéssel azután, hogy a pénzt megkapta a lengyel televízió, Kurskit visszarakták az intézmény élére. Ez nagy megaláztatás volt neki, ahogy az is, hogy kirakták a hozzá közel álló személyeket a média irányításából. A TVN-törvény esetében a legtöbb elemző arra számított, hogy aláírja, vagy az Alkotmánybírósághoz küldi a szöveget elbírálásra. Mivel ez a testület kizárólag Kaczyński híveiből áll, ez is a PiS-nek kedvezett volna. Ő azonban megvétózta a törvényt. Az elnöki vétót a szejm csak 3/5-ös többséggel nullázhatná le. A jobboldalnak ilyen nincs. Duda azt mondta, hogy a vétóhoz hozzájárultak a törvény megszavazása körüli szabálytalanságok is, de főleg érdemi okokról beszélt. Ilyen például az, hogy ez a jogszabály feleslegesen növelte volna a társadalmon belüli vitákat, megosztottságot. Beszélt arról is, hogy a „lex TVN” visszamenőleg hatna, tehát ez jogilag elfogadhatatlan számára, s konfliktust okozna a szövetségesekkel, amikor az országnak amúgy is sok baja van.

A lengyel elnök most először ment igazán szembe Kaczyńskivel, aki államfőt csinált belőle. Második mandátumát tölti, újabbra nem pályázhat, de még fiatal ember lesz, amikor kiköltözik a palotából. Lehet, hogy nemzetközi karrierre vágyik és azt készíti elő? Az is lehet persze, hogy saját jogán akar visszatérni a politikába, s a nemzetközileg elfogadott, mérsékelt, konzervatív államférfi szerepkörét próbálgatja.

Kedves Olvasónk!

Érdekesnek találta ezt a cikket? Ha igen, akkor kérjük, segítse Ön is a Jelen fennmaradását. A sajtó szabadságát egyedül az olvasókkal közösen védhetjük meg. A támogatásokat a Jelen Mindenütt Alapítvány oldalán lehet egyszerűen és biztonságosan elküldeni nekünk. Köszönjük a segítségét.