Európa már tudja, hogyan gyengítse Orbán vétóit
Olvasási idő kb. 5 perc
Az Európai Unió tagállamainak állandó képviselői szerdán újra nekigyürkőztek, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió évfordulójára összeálljon a 10. szankciós csomag. Brüsszelben kedden derült ki, hogy Magyarország ismét vétóval fenyegetőzik, ha nem enyhítenek a szankciókon. Micsoda meglepetés!
A csomag 11 milliárd eurós Oroszországba irányuló export leállítását tartalmazza, továbbá 96 személyt – oligarchákat, az állami média munkatársait, a Russia Today újságíróit – tiltana ki az EU-ból. Magyarországnak nem tetszett négy név a listán – követelte levételüket, ellenkező esetben vétót helyezett kilátásba. Kiszivárgott hírek szerint a négyek vallási vezetők lehetnek. Ez persze nem lenne meglepetés, hiszen tavaly az orosz ortodox egyház feje úszta meg Magyarország közbenjárására – értsd, akkor is vétóval fenyegetőzött „a vallásszabadság” jegyében. Azóta kiderült, hogy a mára milliárdossá vált Kirill pátriárka a hetvenes években a KGB-nek dolgozott, amikor az Egyházak Világtanácsának genfi székhelyén az orosz patriarkátust képviselte. (A Mihajlov fedőnéven dolgozó későbbi egyházfő alighanem már csak ezért sem lehetett finnyás, amikor a szintén KGB ügynök, bizonyos Vlagyimir Putyin államfőként kérte együttműködésre.)
Milyen célt szolgálnak a magyar vétófenyegetések? Magyar érdeket nehezen fedezhetünk fel. Fidesz-érdeket azonban bőven.
Ezt olvashatja még a cikkben:
Milyen előnyökkel jár Orbán szerint az orosz barátság?
Mi cáfolódott meg ezekből az előnyökből?
Hogyan próbálja az Euórpai Unió kivédeni Orbán sorozatos vétóit?
Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
vagy
Fizessen elő a Jelen összes cikkére,
csak havi 1790 Ft!
Bosszúpolitikával rontja tovább a kormány a megítélését
Ismét a különállását hangsúlyozza a magyar külpolitika, így aztán nemhogy csökkenne, de inkább növekszik azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben a magyar kormány a nyugati szövetségesektől távolodik, miközben az orbáni vétópolitika letörésére is egyre határozottabb válaszok érkeznek – végeredményben egyre erősebben romlik az ország alkupozíciója.
Elolvasom
A válság felértékelte a zuglói modellt
Szakmai és civil siker, hogy Zugló önkormányzata egyelőre nem foglalkozik a helyi szociális modell elvetéséről szóló javaslattal. Scharle Ágota közgazdásszal, a Budapest Intézet vezetőjével, a modell egyik kidolgozójával Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője arról is beszélgetett, hogy a Zuglóban kialakult vita alkalmat teremthet akár egy a szociálpolitika valódi szerepét tisztázni hivatott párbeszédre. A beszélgetés az Új egyenlőség podcast-sorozatának része.
Elolvasom
Az árpádsáv színei és az MLSZ
Érdekes vitát folytatott le önmagával a Magyar Labdarúgó Szövetség a közelmúltban arról, hogy vajon nagy-Magyarország kontúrja és az árpádsávos zászló – vagy hogy őket idézzük: „az árpádsáv színei” – rasszistának, kirekesztőnek minősülnek-e, netán hordoznak-e politikai üzenetet.
Elolvasom
Rékassy Balázs: Az orvosi kamara úgy érezte, mintha pofon vágták volna
A Magyar Orvosi Kamara mindvégig egyetértett nemcsak az egészségügy átalakításának szükségességével, hanem az irányával is, ahogy azzal is, hogy a háziorvosi ügyeleti rendszert modernizálni kell – derült ki az Új Egyenlőség legújabb, a Jelen oldalán is meghallgatható podcast-adásából, amelyben az Új Egyenlőség szerkesztője, Kiss Ambrus Rékassy Balázs szakközgazdásszal, egészségügyi menedzserrel beszélgetett a kormány és a MOK közötti konfliktusról, amelyet a kormány a maga részéről azzal oldott föl, hogy brutálisan, egyik napról a másikra megszüntette a kötelező orvoskamarai tagságot.
Elolvasom
