Félidős választás Amerikában: győzelemmel felérő vereséget értek el a demokraták

Kaló Máté | 2022.11.15. 09:11

Olvasási idő kb. 11 perc

Lezajlottak a félidős választások az Egyesült Államokban, és újra borult a papírforma. A szerény kormányzati teljesítmény és időnként erőtlen kampányok ellenére a demokraták várakozáson felül szerepeltek a magabiztos győzelmet váró republikánusokkal szemben. A választási rendszer miatt a mostani szoros eredmények az utolsó szavazatok megszámlálásáig még jelentősen eltérő kimeneteleket eredményezhetnek, pár tanulság azonban már most levonható.

Elmaradt idén az elemzők és felmérések által jósolt republikánus előretörés az amerikai szövetségi és állami politika porondjain. A billegő körzetek és szenátusi pozíciók többségében következetesen pár százalékpontos republikánus előnyt mértek a kutatók az utolsó hetekben. Ezek ismeretében kényelmes képviselőházi győzelem és minimum egál, de inkább egy-két fős szenátusi többség volt az elvárás az amerikai jobboldalnak.

A vártnál szerényebb eredmények okairól még folyik a szokásos elemzői bölcselkedés: a republikánus szavazók – tőlük szokatlan módon – elbízhatták magukat, esetleg éppen a demokrata szimpatizánsok rémültek meg az előrejelzésektől és a Trump-korszak visszatérésének rémétől. Nem kis mértékben befolyásolhatta az eredményeket, hogy a demokraták idén lekörözték a republikánusokat a kampányforrások összekalapozásában, és sikerült aktivizálniuk a szövetséges szakszervezeteket is, akik remekül értenek a mozgósításhoz.

Ugyan országszerte 4-5 millió vokssal többet szerzett a konzervatív tábor az idei választásokon, a várakozásokhoz képest pár százalékponttal erősebb demokrata szavazati arány a körzetek és államok többségében meghiúsította a nagyarányú republikánus hatalomátvételt.

Olyannyira, hogy a négyszázharmincöt fős Képviselőházban legjobb esetben is csak pár mandátumos többségre számíthatnak, ez leginkább csak nevében jelent többséget. Sőt, egy héttel az urnazárás után matematikailag még egyértelműen ki sem jelenthető az alsóházi győzelem ténye – lapzártánkkor legalábbis. Ha össze is jönne, a számos renegát képviselőt soraiban tudó republikánus frakció annyira nem egységes, hogy Kevin McCarthy házelnök-jelölt megválasztása sem vehető készpénznek. Ráadásul a törvényalkotási munka sem ígérkezik hatékonynak, ami 2024 előtt nem a legjobb ajánlólevél.

A szenátusban a nagyon lassan számoló Arizona és Nevada államok eredményeinek hétvégi kihirdetésével részben fellélegezhetnek a demokraták: a következő két évben legalább ötven mandátumuk lesz a Kongresszus száz tagú felsőházában, ahol szavazategyenlőség esetén a demokrata alelnök, Kamala Harris szavazata az ő irányukba billenti a mérleg nyelvét. Amennyiben a december elején második fordulót tartó Georgiában újrázni tud Raphael Warnock szenátor, úgy még akár egy fővel növelhetik is többségüket Joe Biden elnök párttársai.

A gyenge szenátusi eredmények miatti felelősség erősen rávetül Trumpra, aki gyenge kvalitású jelöltjeivel szórta meg az előválasztásokat, akiket utána aztán alig támogatott anyagilag az őszi kampány során. A Trump-tábor inkább Mitch McConnell frakcióvezetőt okolja, aki a kampány során önbeteljesítő jóslatként prognosztizálta nyerhető mandátumok elvesztését az alacsony jelölti színvonal miatt.

Ezt olvashatja még a cikkben:

Miért került a republikánus párt tudathasadásos állapotba?

Leírható-e Trump vagy elindul az elnökségért?

Miért tudott a floridai kormányzó, Ron DeSantis megerősödni?

Fellélegezhetnek-e a demokraták?

Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Bodnár: Már az is segítene a forinton, ha Nagy Márton csendben maradna

Lakner Zoltán

Ismét átlendültünk a 400 forintos euró világába, pedig év elejére már stabilizálódni látszott az árfolyam. Az amerikai bankcsődök azonban kedvezőtlenül hatnak az olyan kockázatosnak ítélt devizákra, amilyen a forint, állítja Bodnár Zoltán, volt jegybankalelnök, a DK árnyékkormányának tagja, aki azt is hozzáteszi, hogy az infláció nagyon lassú fékeződésére ható tényezőket semlegesítheti a márciusi árfolyamromlás. A rizikó enyhítéséért sokat tehetne a kormány azzal, ha nem vívna nyilvános harcot a Nemzeti Bankkal, és ha sikerülne végre teljesíteni az uniós pénzek lehívásának feltételeit.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Mogyoró Kornél: Tizenöt centivel közelebb Istenhez

Trencsényi Zoltán

Mogyoró Kornél vállalja, hogy ő igazi zenei kaméleon. Elsősorban a jazz és a világzene az, ami érdekli, de szívesen játszik kortárszenét, popot, rockot, crossovert, játszott már technopartin és színházban, gyerekzenekarban is. Azt mondja, a zene lényege nem a stílus, nem a hangok mennyisége, hanem az, hogy az előadó fel tudja-e emelni magát és a nézőket úgy, hogy tizenöt centivel közelebb kerüljenek Istenhez.

Elolvasom

Az egyetemek sorsára jutnak a gimnáziumok?

Tóth Ákos

A magyarországi gimnáziumok fele már egyházi fenntartással működik. Friss hír, hogy az Óbudai Egyetem átvenné a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnáziumot. A tendencia egyértelmű: 13 év alatt a magyar kormány az állami oktatási intézmények jelentős részétől megszabadult.

Elolvasom
Keresés