Fogpasztától a Red Bull-ig: Dietrich Mateschitz Ausztria legsikeresebb vállalkozója volt

Fóti Tamás | 2022.11.15. 12:44

Címkék:

Ausztria

Olvasási idő kb. 7 perc

Cserben hagyta a földkerekség leghíresebb energiaitala annak kitalálóját, a Red Bull tulajdonosát, Dietrich Mateschitzet, aki októberben, 78 évesen egy hosszadalmas betegség után, valószínűleg rákban hunyt el. Ausztria leggazdagabb üzletemberének világviszonylatban sem kellett szégyenkeznie: a Forbes magazin szeptemberi rangsorolása szerint 19 milliárd dolláros vagyonával a 75. helyen állt.

Az eredetileg építészi álmokat szövő stájerországi Mateschitz végül egy bécsi főiskolán nemzetközi kereskedelmi tanulmányokat folytatott és üzemgazdasági képzettségével előbb a brit Unilever, majd a müncheni Jacobs kávékereskedés, végül a Blendex fogpasztagyár marketing osztályát vezette. A nyolcvanas években thaiföldi üzleti útján a véletlen segítette hozzá, hogy karrierje következő állomása már saját vállalkozása legyen. 1982-ben kimerítő repülőút után érkezett ugyanis Hongkongba, és szállodája bárjában elfogyasztott egy thai frissítőt. Ezután meglepetten tapasztalta, hogy hiába várta jet lagjét, nem okozott gondot az időátállás. A thai energiaital a Krating Daeng névre hallgatott, amit egy 1976-ban alapított cég állított elő. A vállalat tulajdonosa, Chaleo Yoovidhya gyógyszerész hajlandó volt társulni Mateschitz-cel, aki azonnal fantáziát látott az italban. Meggyőzte partnerét a recept módosításáról, hogy az megfeleljen úgymond a nyugatiak ízlésvilágának, követve a szénsavval dúsított Coca-Cola és a Pepsi-Cola példáját. Két esztendővel később, 1984-ben, egy kis osztrák faluban, a Salzburg melletti mindössze 1500 lelket számláló Fuschl am See-ben bejegyzett Red Bull GmbH márka nevén se kellett sokáig törniük a fejüket: a Daeng vöröset, a Krating a Dél-Kelet-Ázsiában közönséges szarvasmarhafajtát jelenti, ebből lett a bull, vagyis bika. Mindketten félmillió dollárt fektettek a közös cégbe, amely 1987 április 1-én jelentkezett Ausztriában energiaitalával. A vállalat vezetését és nem utolsósorban marketingjét természetesen a Red Bull felét tulajdonló Mateschitz vállalta magára. A termék hamar népszerű lett, bevezették Ausztria után Németországban, Nagy-Britanniában, több kelet-európai országban, köztük Magyarországon.  Az osztrák üzletember előtt azonban – okulva az Unilever multinál szerzett tapasztalatából – a jóval nagyobb haszonnal kecsegető észak-amerikai piac lebegett.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Bodnár: Már az is segítene a forinton, ha Nagy Márton csendben maradna

Lakner Zoltán

Ismét átlendültünk a 400 forintos euró világába, pedig év elejére már stabilizálódni látszott az árfolyam. Az amerikai bankcsődök azonban kedvezőtlenül hatnak az olyan kockázatosnak ítélt devizákra, amilyen a forint, állítja Bodnár Zoltán, volt jegybankalelnök, a DK árnyékkormányának tagja, aki azt is hozzáteszi, hogy az infláció nagyon lassú fékeződésére ható tényezőket semlegesítheti a márciusi árfolyamromlás. A rizikó enyhítéséért sokat tehetne a kormány azzal, ha nem vívna nyilvános harcot a Nemzeti Bankkal, és ha sikerülne végre teljesíteni az uniós pénzek lehívásának feltételeit.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Mogyoró Kornél: Tizenöt centivel közelebb Istenhez

Trencsényi Zoltán

Mogyoró Kornél vállalja, hogy ő igazi zenei kaméleon. Elsősorban a jazz és a világzene az, ami érdekli, de szívesen játszik kortárszenét, popot, rockot, crossovert, játszott már technopartin és színházban, gyerekzenekarban is. Azt mondja, a zene lényege nem a stílus, nem a hangok mennyisége, hanem az, hogy az előadó fel tudja-e emelni magát és a nézőket úgy, hogy tizenöt centivel közelebb kerüljenek Istenhez.

Elolvasom

Az egyetemek sorsára jutnak a gimnáziumok?

Tóth Ákos

A magyarországi gimnáziumok fele már egyházi fenntartással működik. Friss hír, hogy az Óbudai Egyetem átvenné a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnáziumot. A tendencia egyértelmű: 13 év alatt a magyar kormány az állami oktatási intézmények jelentős részétől megszabadult.

Elolvasom
Keresés