Fóti Tamás Áldozatot hoznak a németek: megszűnhet a száguldozás az autópályákon

A felmérések szerint a németek még azt is tudomásul vennék, ha az autópályákon átmenetileg sebességkorlátozást vezetnének be a spórolás érdekében.

Akció

Régi igazság, ha az amerikai gazdaság köhécsel, az európai ágynak dől. Egy kicsit így van ez a német gazdasággal: a legkisebb gyengélkedését is fokozottabban érzik meg az európaiak, különösen azok az országok, amelyekben német összeszerelő gyárak vannak, vagy amelyek termékei függenek a német piac felvevő képességétől. Nem állítjuk, hogy a német politikusoknak a például az energiabiztonságot érintő döntéseiben különösebb figyelmet kapnának az európai kihatások, ám ettől még igaz, hogy elvileg nagyobb a felelősségük, mint a szerényebben teljesítő európai partnereknek.

Izgatottan várták a piacok, politikusok, energetikai szakemberek múlt csütörtökön, vajon érkezik-e újra földgáz az Északi Áramlat 1. vezetéken, miután befejeződtek a karbantartási munkák. Hamar kiderült: a Gazprom gondoskodott a lezárás előtti mennyiségről, amitől – legalábbis rövid távon – fellélegezhettek a döntéshozók. Németország legnagyobb gázimportőre, az Uniper már arra készült, hogy szerződésszegés miatt bepereli a Gazpromot, ha az vis maiorra hivatkozva nem fizetne kompenzációt az elmaradt szállításért.

A kormány nem lát garanciát arra, hogy Moszkva nem használja majd zsarolásra energiaexportját – a Kreml megmondó-embere, Szergej Lavrov külügyminiszter például korábban az ukrán gabona szállítását lehetővé tevő Fekete-tengeri blokád feloldását a nyugati szankciók visszavonásától tette függővé. Berlin éppen ezért – hasonlóan más európai szövetségesekhez – „körüludvarolja” az afrikai/közel-keleti földgázexportálókat, nem is eredménytelenül. Most hallgatnak a hazai jogvédők, kevéssé számít, hogy egyrészt autoriter kormányoknál kell kilincselni, másrészt olyanoknál, amelyektől visszatérően követelik politikai foglyok szabadon bocsátását, és kérik számon rajtuk – kevés sikerrel – az emberi jogokat.

A gáztározók jelenlegi feltöltöttsége átlagosan 65 százalékos, de viszonylag nagy eltérések vannak a tartományok között, Bajorországban például az arány csak 57 százalék. A terv, hogy november 1-én 95 százalékig legyenek feltöltve – mint azt Robert Habeck alkancellár, gazdasági csúcsminiszter múlt heti energiabiztonsági csomagjában bemutatta. Az előírással a kormány megakadályozza, hogy a 23 tartályból gázt adjanak el, kísértésbe esve a magas árak jelentette profittól. A zöldpárti miniszter rendeleti úton kötelezné a vállalatokat energiatakarékosságra, például, hogy hagyjanak fel télen azoknak a helyiségeknek a fűtésével, ahol csak rövid ideig tartózkodnak, mint az előszobák, folyosók, raktárak. A közlekedési minisztériummal közösen igyekeznek a vasúttársaságokat arra szorítani, hogy gáz helyett szénnel vagy olajjal hajtsák a mozdonyokat.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!