EU-csúcs Prágában

Ha van rajta gázársapka, akkor azért, ha nincs, akkor azért

Fóti Tamás | 2022.10.10. 18:48

Olvasási idő kb. 8 perc

Az EU prágai csúcstalálkozóján a tagállamoknak nem sikerült megállapodniuk arról, milyen közös intézkedéssel vegyék fel a harcot a gázár emelkedésével, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyetlen hathatós fegyverével szemben. Egyesek szerint ez baj, mások szerint nincs veszve semmi.

Félig üres vagy félig teli a pohár? Az Európai Unió válságkezeléseinél visszatérő kérdés, hogy a kiérlelt kompromisszum már a maximum vagy éppenséggel csak az alap, amelyre építkezni lehet. Az informális csúcsok, mint a legutóbbi prágai is, arra szolgálnak, hogy egyfelől elrejtsék a látványos nézetkülönbségeket, másfelől olyan, amúgy tabunak számító felvetéseket tehessenek, amelyek nem köteleznek semmire, de amelyekre pozitív fogadtatás esetén vissza lehet térni. A zárónyilatkozatokban ezekről aztán legfeljebb információ morzsákat talál a szaksajtó – s a nemzeti delegációk feladata, hogy a kíváncsiskodókat tájékoztassák saját álláspontjukról.

Különösen feltűnő, hogy a pénteki csúcs után nem született még zárónyilatkozat sem. Ez leginkább arról árulkodik, hogy ezúttal a legfontosabb kérdésben, hogy szükség van-e gázársapkára, és az kivitelezhető-e egyáltalán, nagyon is eltérnek a vélemények.

Az Európai Bizottság, melynek nincs döntési jogköre, csak javaslatot tehet, sokáig maga is vonakodott hozzányúlni a gázársapka témájához. Azonban oly erős volt a rá nehezedő nyomás – 15 tagállam kérte fel, hogy álljon elő javaslattal -, hogy végül Ursula von der Leyen elnök beadta a derekát, és átmeneti ársapkát kezdeményezett.

A 15-ök – köztük Olaszország, Lengyelország, Görögország – „dinamikus árfolyosót” tartanak szem előtt, hogy elejét vegyék a magas energiaáraknak, és nyomukban az elszabadult inflációnak. A „folyosó” minden nagykereskedelmi tranzakcióra érvényes lenne, vagyis nem korlátozódhatna csak bizonyos országokból származó importra és annak hasznosítására – áll a Reuters által megszerzett tervezetben.

Az elképzelésnek Németország a legnagyobb ellenzője, de a németeket támogatja például Hollandia is, azzal érvelve, hogy amennyiben maximálják a földgáz árát, akkor a tagországok nem lesznek képesek folyékony gázt (LNG) vásárolni a világpiacon, mert a kitermelők csak a küszöb felett lesznek hajlandók eladni. Az osztrák kancellár, Karl Nehammer azt mondja az ársapkáról, hogy az áramtermelőket oly módon kell támogatni, hogy azok ne veszélyeztessék a rendelkezésre álló gázforrásokat. „Normális tárgyalásokon kell ésszerű szerződéseket kötni” – nyilatkozta. Amikor Brüsszel jelezte, hogy kész fontolóra venni az ársapkát, Vlagyimir Putyin orosz elnök azonnal belengette a szállítások teljes leállítását.

Németországot heves bírálatok érik a magas energiaárak kompenzációjaként tervezett 200 milliárd eurós szubvenciós csomagja miatt. A 2024-ig előirányzott hatalmas összegből a lakosság is részesül, de a cél a kis- és középvállalatok támogatása. A program ellenzői – többek közt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő – azt vetik Berlin szemére, hogy visszaél gazdasági erőfölényével, hiszen így előnyös helyzetbe hozzá saját iparát a nemzetközi piacokon azokkal szemben, akik nem rendelkeznek kellő tartalékkal.

Ezt olvashatja még a cikkben:

Mit válaszolt a német kancellár a bírálatokra?

Mi volt a résztvevők álláspontja a közös hitelfelvétellel kapcsolatban?

Miben volt egyetértés a felek között?

Hogyan vette védelmébe a találkozót az Európai Tanács elnöke?

Mit mondott Zelenszkij a jelenlévőknek?

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Lelátó

Tamás Ervin 

„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.

Elolvasom

A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét

Tóth Bea

Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra

Lakner Zoltán

Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.

Elolvasom

Egy választás anatómiája

Szekeres Imre

Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.

Elolvasom
Keresés