Ferber Katalin Toshiba, Olympus, Daiwa Bank: hogyan csapták be a világot a japán óriáscégek?

1995 nyarán az amerikai tőzsdei felügyelet emberei a szokásos félévi ellenőrzésre mentek az akkor világhírű Daiwa Bank New York-i irodájába. Semmi különöset nem láttak, kivéve az iroda egyik helységét, amely bútorraktárnak nézett ki. Az iroda ott tartózkodó három alkalmazottjának egyike, a 44 éves vezető, Igucsi Tosihide készséggel mutatta meg a könyvelést is az ellenőröknek. Mindez egy pénteki napon történt, mindenki sietett haza, de az ellenőrök egyikének gyanús lett a bank irodájának „bútorraktára”, ezért a következő hétfőn ismét ellenőrzést akart tartani. Igucsi tudta, hogy a bútorraktár az a helyiség, ahol 11 éve az amerikai pénzpiacon a Daiwának megtiltott tevékenységet folytat: az amerikai költségvetési hiány fedezésére kibocsátott államkötvényekkel üzletel. 

Igucsi a bankfiók növekvő vesztéségét próbálta ezzel finanszírozni, a bank ügyfeleinek járó évi osztalékot fizette ebből ki. A több mint egy évtizedig tartó műveletek azonban 1,2 milliárd dollár veszteséget okoztak. Azon a hétvégén, vagyis az amerikai pénzügyi felügyelők másodszori ellenőrzése előtt krimibe illő akciósorozat következett. Igucsi egy kollégájával Tokióba repült, a japán pénzügyminisztérium bank-és tőzsdei osztályvezetőjének bevallotta a felhalmozott veszteségeket. Visszaérve kollégájával New Yorkba, a manhattani erdőben elástak több száz dokumentumot. A pletykák és mendemondák szerint a legfontosabb bizonyító erejű papírokat Igucsi megette.

A következő hetekben a legnagyobb példányszámú amerikai napilapok címlapsztorija Igucsi csalása volt. Az FBI vizsgálata nyomán a Daiwának fel kellett számolnia összes amerikai fiókját, és 334 millió dollár kártérítést kellett fizetnie a pénzügyi felügyeletnek. A botrány legkínosabb eleme az volt, hogy a japán pénzügyminisztérium nem hozta nyilvánosságra a Daiwa bankban történteket, arról már nem is szólva, hogy maga a japán pénzügyminiszter nem tájékoztatta amerikai kollégáját, Robert Rubint sem a történtekről. Mindettől a korábban nemzetközi ámulatot kiváltó japán bankszektor egésze mélyrepülésbe kezdett, amelyben persze közrejátszott a buborék-gazdaság okozta válság is.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!