Már januárban elindulhat a jogállamisági eljárás a magyar kormány ellen

Bodor Gábor | 2021.12.20. 08:47

Címkék:

Európai Unió

Olvasási idő kb. 7 perc

Viharos évet zárunk, legalábbis ami a Magyarország és az Európai Unió közötti kapcsolatot illeti. A közös uniós vakcinabeszerzés és az azt övező kritikus kormányzati kommunikáció, a gyermekvédelmi törvény módosítása miatt kialakult éles szembenállás, a Helyreállítási Alapra vonatkozó magyar terv elfogadásának folyamatos csúszása mind-mind kiemelt konfliktus volt Budapest és Brüsszel között. A legélesebb ütközési pont: a jogállamisági mechanizmus. 

Napra pontosan egy évvel ezelőtt, 2020. december 16-án írta alá az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa nevében David ­Sassoli és Michael Roth az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendeletet. A jogszabály 2021. január 1-ei hatályba lépésével az Európai Unió kétségtelenül egy integrációtörténeti mérföldkőhöz érkezett. A jogállamisági mechanizmus megszületésével lényegében egy olyan eszközt hozott létre, amelynek eredményeként az uniós források kifizetése csökkenthetővé vagy visszatarthatóvá válik azon tagállamok esetében, ahol a források kezelése kapcsán egyértelműen sérül a jogállamiság.

Az Európai Parlament kulcsszerepet játszott a tárgyalások során abban, hogy – határozott álláspontot képviselve – nem engedett a Tanács nyomásának, és nem ment bele olyan kompromisszumokba, amelyek felvizezték volna ezt a mechanizmust. Ennek eredményeként – a magyar és a lengyel miniszterelnökök költségvetési csomagra vonatkozó vétófenyegetése ellenére – az új jogszabály nem csak akkor alkalmazható, amikor korrupció vagy csalás révén konkrét visszaélés történik az uniós forrásokkal.

A mechanizmus akkor is elindítható, ha a tagállamok által tiszteletben tartandó alapvető jogok – például az igazságszolgáltatás függetlensége – rendszerszinten sérülnek, aminek hatása van az uniós forrásokra is.

Az Európai Parlament nyomására került bele a jogszabály végső verziójába a „végső kedvezményezettek” védelméről szóló rész, amely arra hivatott, hogy ne a források hasznos felhasználásában érdekeltek (például az önkormányzatok, civilek, kis- és középvállalkozások) szenvedjék el a kormányaik jogsértéseinek következményeit. Az uniós támogatásokban részesülő végső felhasználók számára tehát garantálni kell, hogy hozzájuthassanak a számukra megítélt forrásokhoz; az eljárás alá vont kormányoknak ezt garantálniuk kell.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Fizess elő a Jelen online cikkeire,
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában

Krajczár Gyula

Szabó Barnabás

Hiába trükközik a KSH, az emberek 100 százalékos inflációt érzékelnek

Csak a kenyér több, mint 60 százalékkal drágult

Szabó Brigitta

Láng Zsuzsa

Cser-Palkovics András: Kulcskérdés, hogy megjöjjenek az EU-s pénzek

Energiacsúcs összehívását és a fűtési szezon végéig ársapka bevezetését kérik a kormánytól az önkormányzatok.

Tóth Ákos

Ónody-Molnár Dóra

Kvótát a magyar cigányságnak!

A faj szó átírását kezdeményezik a magyar joganyagban az Ámbédkar Technikum vezetői

Ónody-Molnár Dóra

Paul a pult mögött

McCartney, 3, 2, 1.

Benedek Szabolcs

Árnyékkormány angol és magyar módra

Őfelsége leghűségesebb ellenzéke

Szabó Barnabás

Mindenki hazaárulója

Eckhardt Tibor (1888-1972)

Révész Sándor

Vásárhelyi Mária

Ipsos: A magyarok tartanak a legjobban az áremelkedéstől

Többen hibáztatják a háborút, mint a kormányt

Lakner Zoltán

Lakner Zoltán

Tamás Ervin 

Folytatódik Iványi Gáborék zaklatása

A BM-ben nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb

Ónody-Molnár Dóra

Baljós tanévkezdés

Csak irracionális racionalizálás képzelhető el

Ónody-Molnár Dóra

Keresés