Kína-Amerika: Választási kényszer

Krajczár Gyula | 2022.11.23. 08:38

Olvasási idő kb. 11 perc

A tény, hogy Joe Biden amerikai elnökként a múlt héten először találkozott személyesen Xi Jinping kínai államfővel, önmagában is valamilyen elmozdulást jelent a két jelentős ország fagyos viszonyában. A nemzetközi politikai és gazdasági világ rengeteg szereplőjét zavarta már a kialakult kapcsolatok nélküli szembenállás, a már rövid távon is előrejelezhetetlen perspektíva. A lényegi szándékok persze nem változtak meg a találkozótól, de a kommunikáció újrafelvétele a stabilabb világ képét sugallja.

A G20 országok Indonéziában, Bali szigetén tartott csúcstalálkozója rendkívül intenzív diplomáciai tevékenységet hozott. A legnagyobb figyelmet nyilvánvalóan a kínai és az amerikai elnök találkozója kapta, illetve a Lengyelországba jutott, halálos áldozatokkal járó rakéta ügyében hirtelen összerántott G7 találkozó. Utóbbi miatt egyébként elmaradt Xi Jinping és az új brit miniszterelnök, Rishi Sunak találkozója, melyet pedig a brit sajtó és a politikai közvélemény már-már szélsőségesnek mondható várakozása előzött meg – kommentár- és elemzéshegyekkel.

Az elmúlt időszakban a nemzetközi közvélemény azt tapasztalhatta, hogy az egyébként is rossz kínai-amerikai kapcsolatok gyorsuló lefelé tartó spirálba kerültek. Két igen nagy reputációval rendelkező szerző, Dani Rodrik és Stephen M. Walt már arról közölt tanulmányt, hogy a helyzet mára rosszabb és veszélyesebb, mint a hidegháborúban volt. Elemzésükben a mostani világ legfőbb jellemzőiként az ellenséges kínai-amerikai viszonyon túl Európa újra-militarizálását, a befelé fókuszáló regionális gazdasági blokkokat, a digitális világ geopolitikai vonalak mentén történő megoszlását, a gazdasági kapcsolatok fegyverként való használatát sorolják fel. A helyzet létrejöttének folyamatában jelentősen erodálódtak a szabályok, csökkent vagy megváltozott az intézmények hatékonysága. Amivel szembe kell néznie a világnak, s ebben kiemelkedő szerepe van az Egyesült Államoknak és Kínának, hogy új és stabilabb rendet kell létrehozni.

Azt nem állíthatjuk, hogy Balin ebbe az irányba óriási lépések történtek volna, de a tárgyalás már magában is stabilizáló erő lehet.

A több mint három órán át tartó tárgyalás legeleje nyilvános volt, a nyitó szövegek kifejezetten barátságosra sikeredtek. A megbeszélések után kiadott két közlemény aztán persze sorolta a problémákat és a nézeteltéréseket. Az egész tétje valószínűleg a vörös vonalak kitapogatása volt, annak felmérése, hogy az egyes kérdésekben meddig lehet elmenni olyan konfliktus nélkül, amely kicsúszhat a kezek közül. A helyzet annyiban kedvező volt, hogy egyik félnek sem kellett rendkívüli módon riszálnia magát a hazai közvéleménynek, Biden túl volt a félidős választásokon, Xi pedig a pártkongresszuson.

Ezt olvashatja még a cikkben:

Mi szivárgott ki a kétoldalú találkozóról?

Miben volt egyetértés Ukrajnálval kapcsolatban az értkezlet résztvevői között?

Mi a háttere a kínai-kanadai konfliktusnak?

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Európai Bizottság: a kkv-k számíthatnak a brüsszeli mentőövre

Fóti Tamás

Az Európai Bizottság (EB) minden évben megrendezi – közösen az éppen soros EU elnökséggel – a kis- és középvállalatok találkozóját. Több száz cég tulajdonosa vagy vezetője egyeztethet az európai döntéshozókkal, az Európai Parlament képviselőivel, a résztvevők megosztják egymással tapasztalataikat és elvétve siralmaikat, ha elégedetlenek a kkv-kre vonatkozó direktívákkal, ösztönzőkkel, szabályzókkal.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Győri diák nyerte az Európai Unió esszépályázatát

Fóti Tamás

Az Európai Unió kis- és közepes méretű vállalatainak idei éves találkozóján, Prágában hirdették ki a fiatalok számára kiírt esszépályázat győztesét. A beérkezett több mint 30 pályamű közül meghívták a nemzetközi zsűri által legjobb háromnak ítélt szerzőjét, és közülük került ki a győztes. Idén magyar siker született, Vass Viktória nyerte el a legjobb pályázat díját.

Elolvasom

Szupermérföldekre került az uniós pénztől a magyar kormány

Lakner Zoltán - Tóth Ákos

Az Európai Bizottság egyrészt továbbra is fenntartja a kohéziós alapokból Magyarországnak járó összeg egy részének visszatartására vonatkozó javaslatát, másrészt jóváhagyta az úgynevezett helyreállítási tervet, amelynek célja a Covid-válság hatásainak enyhítése. A kohéziós alapok kapcsán az Európai Bizottság a jelek szerint ezúttal nem hagyta átverni magát, míg a helyreállítási alap esetén a magyar kormány számos pozícióját feladta, így például jöhetnek a szélerőművek és számos, a közoktatás deszegregációját szolgáló intézkedést is végre kell hajtania. Nagyon úgy tűnik, hogy a kontroll folyamatos lesz, minden egyes fillér, illetve euró csak a beruházás végrehajtásának ellenőrzése után érkezhet.

Elolvasom
Keresés