Német szemszögből ellentmondásos energiaipari tervezet készült Brüsszelben. Berlini politikusok azonban tagadják, hogy emiatt törés lenne a kormányban. Ezzel párhuzamosan viszont enyhülhet az Oroszországból a Balti-tenger alatt érkező Északi Áramlat 2 földgázvezeték körül az amerikaiakkal kialakult konfliktus.
Az Európai Bizottság (EB) arra készül, hogy bizonyos feltételekkel a földgázt és az atomenergiát is megújuló, fenntartható energiaforrásnak minősítse. Ezt többen úgy értelmezik, hogy a háttérben kölcsönösen előnyös francia-német megállapodás húzódhat. Párizs az atomerőműveivel akar jól járni, Berlinben pedig azt remélik, hogy ha a földgáz termelése környezetbarát címkét kap, az vonzó lenne a magánbefektetőknek. Csakhogy a berlini koalíciós kormányban nem mindenki lelkes.
Hogy tiltakozásának nagyobb a füstje, mint a lángja, azt Steffen Hebestreit kormányszóvivőtől tudhatjuk, aki így nyilatkozott: „a nukleáris technológiát veszélyesnek tartjuk, megoldatlan az atomhulladék sorsa”. Hallva ezt, nyilván megkönnyebbültek az atomenergiát szintén ellenző uniós államok, Luxemburg, Ausztria, Spanyolország. Csakhogy Németország tiltakozása látszólagos. Mint a Politico idézi, Hebestreit tagadólag válaszolt arra a kérdésre, hogy akkor Berlin is beáll-e azon országok közé, amelyek jogi lépést terveznek az EB ellen.
A tagállamok az Európai Parlamenttel együtt a hét végéig kommentálhatják tervezetet, majd megint az EB-n a sor, hogy ahol szükségesnek látja, korrigáljon, s a végleges szöveget január végén kibocsássa. Kicsi az esélye, hogy a tagállamok Tanácsában elvérezzen a javaslat: legalább 20 tagországnak kellene ellene szavaznia, amelyek összesen a teljes lakosság legalább 65 százalékát képviselik. Németország tehát bele se vág alkalmi szövetség toborzásába, Scholznak pedig ínyére van, hogy a költségvetésből kisebb részt szakíthat ki az energiatermelés.
Az alternatív energiaforrások gyorsabb terjedése érdekében a gazdaság és klímavédelem zöld minisztere, Robert Habeck alkancellár el akarja érni Brüsszelben, hogy enyhítsenek a természetvédelmi irányelveken. Enélkül a szél- és napenergia hasznosítására tett erőfeszítések részben eredménytelenek lennének. Államtitkára, a szintén Zöld Sven Giegold azt hozta fel példának, hogy amint egyetlen védett vörös kánya felbukkan valamely erőműre kiszemelt területen, elvileg azonnal le kell állítani az építkezést.
Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!
Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.
Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
vagy
Fizessen elő a Jelen összes cikkére,
csak havi 1790 Ft!
A válság felértékelte a zuglói modellt
Szakmai és civil siker, hogy Zugló önkormányzata egyelőre nem foglalkozik a helyi szociális modell elvetéséről szóló javaslattal. Scharle Ágota közgazdásszal, a Budapest Intézet vezetőjével, a modell egyik kidolgozójával Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője arról is beszélgetett, hogy a Zuglóban kialakult vita alkalmat teremthet akár egy a szociálpolitika valódi szerepét tisztázni hivatott párbeszédre. A beszélgetés az Új egyenlőség podcast-sorozatának része.
Elolvasom
Az árpádsáv színei és az MLSZ
Érdekes vitát folytatott le önmagával a Magyar Labdarúgó Szövetség a közelmúltban arról, hogy vajon nagy-Magyarország kontúrja és az árpádsávos zászló – vagy hogy őket idézzük: „az árpádsáv színei” – rasszistának, kirekesztőnek minősülnek-e, netán hordoznak-e politikai üzenetet.
Elolvasom
Rékassy Balázs: Az orvosi kamara úgy érezte, mintha pofon vágták volna
A Magyar Orvosi Kamara mindvégig egyetértett nemcsak az egészségügy átalakításának szükségességével, hanem az irányával is, ahogy azzal is, hogy a háziorvosi ügyeleti rendszert modernizálni kell – derült ki az Új Egyenlőség legújabb, a Jelen oldalán is meghallgatható podcast-adásából, amelyben az Új Egyenlőség szerkesztője, Kiss Ambrus Rékassy Balázs szakközgazdásszal, egészségügyi menedzserrel beszélgetett a kormány és a MOK közötti konfliktusról, amelyet a kormány a maga részéről azzal oldott föl, hogy brutálisan, egyik napról a másikra megszüntette a kötelező orvoskamarai tagságot.
Elolvasom
