Krajczár Gyula: A béke kalapácsa
Olvasási idő kb. 6 perc
A kínai kormányzat Oroszország ukrajnai agressziójának egyéves évfordulóján „béketervvel” állt elő. Az idézőjelek használata jogos, mert ugyan a gyorsan alakuló média-szleng „béketervként” emlegeti, valójában nem igazán az. A kínai dokumentum címében nem is szerepel ez a kifejezés, s nem is tartalmaz semmi olyan intézkedést, javaslatot, amely a békéhez vezető utat írná le. Nem egy operatív elképzelés, hanem bizonyos elveknek a gyűjteménye, amelyeket, mint a kínaiak számára fontosakat és kedveseket, eddig is ismertünk, de most az ukrajnai háború kontextusában összeszerkesztették azokat.
Valójában arról szól, hogy milyen elveknek kellene érvényesülniük akkor, amikor béke van. Vagyis az odavezető útról ebből a dokumentumból nem tudunk meg semmit, de segítségével felismernénk, ha már béke lenne.
Ehhez képest a magyar miniszterelnök, vagy ahogy önmagát emlegetni szokta, Magyarország támogatja ezt a tervet. Egy hongkongi újság, a South China Morning Post, amely normál körülmények között soha nem szokott Magyarországról írni, évszám nem említi a magyar miniszterelnökök nevét, most egész cikket szánt ennek az esetnek. Ők úgy vették le, a jelek szerint messziről tisztábban látszik, hogy ezzel a támogatással a magyarok szembemennek az Európai Unióval.
Az európai országok sok vezetője persze mondott ezt-azt a kínai dokumentumról, de ezek a mondások a legkevésbé sem arról szóltak, hogy támogatják vagy ellenzik a „béketervet”. Egyszerűen csak nem igyekeztek úgy tenni, mintha ez egy „béketerv” lenne, s így már nem is volt mit támogatni vagy ellenezni. Ha valamiben a magyarok szembementek az unióval, akkor az az volt, hogy a magyar miniszterelnök úgy tett, mintha ez a dokumentum „béketerv” lenne. Általában Európa-szerte, sőt világszerte nincs hiány képmutatásban, de ebben a konkrét esetben éppen képmutatással lehetett szembemenni a többséggel.
Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!
Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.
Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
vagy
Fizessen elő a Jelen összes cikkére,
csak havi 1790 Ft!
A válság felértékelte a zuglói modellt
Szakmai és civil siker, hogy Zugló önkormányzata egyelőre nem foglalkozik a helyi szociális modell elvetéséről szóló javaslattal. Scharle Ágota közgazdásszal, a Budapest Intézet vezetőjével, a modell egyik kidolgozójával Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője arról is beszélgetett, hogy a Zuglóban kialakult vita alkalmat teremthet akár egy a szociálpolitika valódi szerepét tisztázni hivatott párbeszédre. A beszélgetés az Új egyenlőség podcast-sorozatának része.
Elolvasom
Az árpádsáv színei és az MLSZ
Érdekes vitát folytatott le önmagával a Magyar Labdarúgó Szövetség a közelmúltban arról, hogy vajon nagy-Magyarország kontúrja és az árpádsávos zászló – vagy hogy őket idézzük: „az árpádsáv színei” – rasszistának, kirekesztőnek minősülnek-e, netán hordoznak-e politikai üzenetet.
Elolvasom
Rékassy Balázs: Az orvosi kamara úgy érezte, mintha pofon vágták volna
A Magyar Orvosi Kamara mindvégig egyetértett nemcsak az egészségügy átalakításának szükségességével, hanem az irányával is, ahogy azzal is, hogy a háziorvosi ügyeleti rendszert modernizálni kell – derült ki az Új Egyenlőség legújabb, a Jelen oldalán is meghallgatható podcast-adásából, amelyben az Új Egyenlőség szerkesztője, Kiss Ambrus Rékassy Balázs szakközgazdásszal, egészségügyi menedzserrel beszélgetett a kormány és a MOK közötti konfliktusról, amelyet a kormány a maga részéről azzal oldott föl, hogy brutálisan, egyik napról a másikra megszüntette a kötelező orvoskamarai tagságot.
Elolvasom
