Ezt bizonyítják a közvéleménykutató intézetek vizsgálatai. A legutóbbi szerint (a Kantar Public szeptemberi felmérése) az ellenzék vezető ereje a liberális-centrista Polgári Koalíció/Polgári Platform (PO) önmagában is megelőzte a Jog és Igazságosság (PiS) Pártot, a többi ellenzéki párttal együtt a fölény már 58 százalékos, tehát a jobboldal elveszítené a választást. A közvélemény elégedetlen a kormányzás teljesítményével: Lengyelországban megélhetési válság, infláció van, s az országot is súlyosan érinti a globális energiakrízis. Ez már szinte eléri a belpolitikai válság szintjét. Erről még sincs szó, talán elsősorban a szomszédos Ukrajnában dúló háború miatt.

A lengyel jobboldal kétfrontos háborút folytat. Egyrészt, nagy társadalmi támogatottsággal segítik az ukránok küzdelmét, Lengyelország alapvető utánpótlási útvonal, logisztikai átrakodó terep ebben a konfliktusban. Nem csak a lengyel hadsereg átadott fegyverzeteinek használatára képzik itt ki az ukrán katonákat. A másik oldala ennek a támogatásnak a többmillió háborús menekült, akiknek menedéket, iskolai és egészségi gondoskodást nyújtanak.

A háború költségei is alaposan megterhelik a gazdaságot, érthető, hogy Varsónak rendkívüli és sürgős szüksége lenne arra, hogy megkapja az EU helyreállítási alapjából járó eurómilliárdokat. A pénz viszont nem került át a lengyel folyószámlákra, az EU intézményei arra várnak, hogy a lengyel kormány ténylegesen eleget tegyen vállalásainak, helyreállítsa az igazságszolgáltatás függetlenségét és visszahelyezze állásukba a jogtalanul eltávolított bírókat.

A konfliktus lényege: a lengyel jobboldal felszámolta a bírói önkormányzat korábbi rendszerét, s olyan kinevezési rendszert vezetett be, amellyel a PiS-hez közelálló jogászokat helyeztek pozíciókba. A politikailag elkötelezett bíróságok, plusz a hasonlóan pártos alkotmánybíróság volt a PiS egyik fő stratégiai célja, amivel a jobboldali-nacionalista hatalom be akarta magát betonozni.

A lengyel jobboldal korábban megszállta az állami médiát is, ahol folyamatosan EU- és Németország-ellenes propagandát, mondhatni uszítást folytat. Azt közvetíti a médiafogyasztóknak, hogy a Nyugat meg akarja semmisíteni a lengyel nemzeti-katolikus értékeket, s rá akarja kényszeríteni a lengyelekre a liberalizmust, az LMBT-ideológiát, a menekültek befogadását és hasonlókat.