Fóti Tamás Macron megvétózná a vétójogot

Harminc éve, 1992 decemberében az EBESZ ­stockholmi konferenciáján felszólalt Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter. A hidegháborút idéző beszédében megfenyegette a Nyugatot, hogy Oroszország az egykori Szovjetunió utódállamait ismét egyesíti az orosz föderációban, ha kell, erőszakkal. A jelenlévők kővé váltak, a beszédet dermesztő csend fogadta, a világ hírügynökségei ontották a sokkoló hírt: a Kreml 180 fokos fordulatot hajt végre. A meglepetés fél órát tartott, Kozirjev újra szót kért, és elmondta, beszédét figyelmeztetésnek szánta, lám, ilyen következményei lehetnek annak, ha Oroszországban a nacionalisták, konzervatívok kerülnek hatalomra és a Nyugat nem nyújt kellő támogatást az ország demokratikus átalakulásához, a piacgazdasági reformokhoz. A hallgatóság megnyugodott.

Kozirjev szavai három évtized után igazolódtak, egy nagyhatalom, fittyet hányva a nemzetközi jognak és normáknak, megtámadott egy szuverén országot, hogy annak területeit magához csatolja.

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök a május 9-i Európa-napon Strasbourgban tartott beszédének talán egyetlen olyan passzusa sincs, amely ne lenne közvetlen vagy közvetett összefüggésben Oroszország Ukrajna elleni agressziójával. Macron az Európai Unió soros elnökeként mélyenszántó programot hirdetett meg. Új európai konvent összehívását javasolja, amely módosíthat az EU alapszerződésén, sok területen eltörölné a vétójogot a hatékonyabb működésért. Szavai egybecsengenek az Európa jövője című konferenciasorozat végkövetkeztetésével: nem kevesebb, hanem több Európára van szükség.

A nap, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, február 24-e, döntően befolyásolta a konferenciát is. Még inkább teret nyert a felismerés, hogy Európának a kül- és biztonságpolitikában is egy hangon kell megszólalnia – ha a tagállamoknak vétójoguk van közös nyilatkozatok, cselekvések elfogadásában, azzal szétforgácsolódnak, komolytalanná válnak.

Ha az unió nemzetközi szereplő akar lenni, akkor szűnjön meg a vétójog, elég, ha minősített többséghez kötik a határozatok elfogadását.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Kérjük, fizessen elő a Jelen nyomtatott vagy online változatára!

Kérjük, jelentkezzen be, ha Ön már regisztrált előfizető.

A Jelen egy pártoktól független hetilap és online portál, amelynek tulajdonosai a szerkesztők, támogatói az olvasók. A lap újságírói mélyen elkötelezettek a szabadság, a demokrácia, a jogállam és a társadalmi igazságosság értékei mellett. Köszönjük, hogy a Jelen mellett döntött!