Nem a csodára várnak a Tátra hegyei alatt

Maffiaállam: Szlovákiában lerombolják, Magyarországon építik

Bőtös Botond | 2022.09.12. 15:30

Címkék:

Szlovákia

Olvasási idő kb. 15 perc

Nem Brüsszelben folytatnak méltatlan utódvédharcot egy normális, demokratikus szlovák jogállamért, hanem Szlovákiában állnak szemben egymással, ideológiai táborokon átnyúlva, a populizmus és a liberális demokrácia képviselői. A szembenállás a maffiacsaládok lojális tagjainak örökös védelmét és a szlovák közélet megtisztítását akaró politikai erők között húzódik. E mély kulturális megosztottságot is jelentő küzdelemnek legújabb jogi fejezete az előző kormány igazságügyi államtitkárának első, nyilvános bírósági tárgyalása volt.

Remegő kezekkel, sírástól öklendezve érkezett a nagyszombati Kerületi Bíróság épületéhez gyalogosan, védőügyvédjét átkarolva Monika Jankovská augusztus 20-án. Az előző kormány volt igazságügyi államtitkára és egykori büntetőbíró az úgynevezett Fatima-ügy első, nyilvános bírósági tárgyalásán jelent meg a média kiemelkedő figyelmétől kísérve. A közvélemény a volt politikus meglehetősen zaklatott és szokatlan érkezése kapcsán indulatos kommentekkel árasztotta el a közéleti internetes felületeket. Sokan színészkedéssel vádolták meg és hosszú börtönéveket kívántak a Fico- és Pellegrini-kormányok egykori államtitkárának, aki korábban előszeretettel osztotta meg a nyaralásain készült fotókat is. Az állampolgárok indulata érthető. Mégis, ha egy kicsit hátrébb lépünk, fontos azt is látni, hogy Jankovská csak fogaskerék volt a részleges maffiaállami struktúra kiépült gépezetében, amely egyáltalán nem vált még történelemmé.

Másrészt, Jankovská első nyilvános bírósági tárgyalása nagyon fontos esemény nemcsak szlovákiai, de regionális szinten is. Magyar szemmel nézve érdemes tudatosítani, hogy jelenleg a lengyel és magyar jogállamiság védelme az EU különböző intézményeire hárul a támogatások visszatartása formájában. Mindeközben a cseh és szlovák jogállamiság védelmét, brüsszeli segítség mellett, a cseh és szlovák állampolgárok által választott demokratikus kormányok politikusai és a hatalomtól független igazságszolgáltatási intézmények végzik. Ahogy korábban a Jelen hetilap is beszámolt róla, 2022 nyarán a cseh és a szlovák belpolitika nagy része arról szól, hogy Robert Fico és Andrej Babiš különböző populista trükkökkel próbálja megúszni, hogy bíróság elé álljon, nyilvános tárgyalás keretén belül. Természetesen az egykor közös államban működő cseh és szlovák társadalom is megosztott a kérdésben, a korrupció és a múlt képviselői továbbra is jelentős erőt képviselnek, de mindkét társadalomban létezik ma már egy olyan erőtér, amely úgy gondolkodik, hogy a politikusok feladata a köz szolgálata, nem pedig különböző előjogok és státuszok megszerzése.

A maffiaállam vége … Szlovákiában

Innen nézve különösen súlyos a magyar társadalom lemaradása, mert a magyar választópolgárok tömegeit jelenleg egészen más dolgok foglalkoztatják, mint a demokrácia és a bíróságok függetlensége. Számunkra azért lehet fontosabb a szlovák példa, mert a cseh politika egyes részleteiben már jobban közelít Nyugat-Európához. A szlovákiai társadalmi dilemmák szintén távolodóban vannak a magyarországiaktól, de mindenképp jobban érthetőek. Ne felejtsük el, hogy a ma élő szlovákok és magyarok őseit alig több mint kétszáz éve, 1785 augusztus 22-én szabadította fel II. József egyik leghíresebb rendeletével az örökös jobbágyság alól, ami – többek között – óriási tömegeknek engedte meg a szabad költözést és szakmaválasztást, valamint biztosította az ingó vagyon feletti rendelkezés jogát. Tudjuk azt is, hogy a „kalapos király” rendeletét a korabeli nemesség ellenezte, és az 1514-es Dózsa György-féle parasztfelkelés után három évvel a Tripartitumban megfogalmazott „örökös jobbágyság” elvéhez, vagyis a saját örökösnek gondolt előjogaihoz ragaszkodott.

A jobbágyfelszabadító rendeletet a Habsburg birodalom cseh területein már négy évvel korábban bevezették, a Lajtán inneni területeken viszont csak az 1784-es erdélyi parasztfelkelés törte meg a nemesség ellenállását. Kétszáz évvel később, más társadalmi viszonyok között, a régiónk társadalmai hasonló emancipációs küzdelem előtt állnak, amely, modern formában, a jogállamiságért vívott társadalmi küzdelemben nyilvánul meg. Ma már nem az „isteni” törvényekre és a születési elv alapján öröklött előjogokra hivatkozó nemesség, de a joggal és a demokratikus intézmények adta lehetőségekkel visszaélő, azokban maffia-struktúrákat kiépítő, magukat a társadalom fölé helyező bűnözők kiváltságait kell megtörni. Ennek módjára egységes recept nem létezik, viszont a szomszédos népek példájából – a konfliktusok hasonlósága miatt – a magyar társadalom is tanulhat. Mit üzen számunkra a tisztességes Szlovákiáért vívott küzdelem?

Kormányellenes tüntetés résztvevői Robert Kalinák szlovák belügyminisztert ábrázoló plakátot mutatnak fel

A szélesebb nyilvánosság számára Monika Jankovská személye és neve azután vált ismertté, hogy Marian Kočner, a Ján Kuciak és menyasszonya, ­Martina Kušnírová meggyilkolását megrendelő és azóta jogerősen elítélt üzletember titkosított csatornákon, politikusokkal, rendőrökkel folytatott kommunikációja nyilvánosságra került. A rendőrség által feltört Threema telefonos applikáción keresztül folytatott beszélgetésekben több magasrangú politikus, rendőrségi és igazságszolgáltatási tisztviselő, többek között Jankovská neve is felbukkant. A gyilkosság megrendelésével gyanúsított vállalkozóval közös platformon való megjelenés védhetetlensége miatt fokozódott a társadalmi nyomás ezekre a közéleti szereplőkre. A lemondások sorát Robert Kaliňák belügyminiszter, majd Tibor Gašpar rendőrfőkapitány kezdte meg. Jankovská először kategorikusan visszautasította lemondását.

A szlovák rendőrség még 2019 augusztusában foglalta le ­Jankovská és a szlovák igazságszolgáltatás több más képviselője, köztük bírók mobiltelefonját. Jankovská a rendőri intézkedést észszerűtlennek nevezte. A tényfeltáró újságírói munka során azonban kiderült, hogy Jankovská több mint ezer üzenetet váltott Kočnerrel mobiltelefonon keresztül. A titkosított kommunikációból az állampolgárok azt is megtudhatták, hogy Kočnernek komoly tervei voltak Jankovskával. Azt szerette volna elérni, hogy ő legyen az igazságügyi miniszter, miután Ján Kuciak 2018-as meggyilkolása után a lemondási hullámban megüresedett a miniszteri poszt. Jankovská lemondását a miniszterelnök csere után, végül már új felettese, Peter Pellegrini miniszterelnök is szorgalmazta. Rajta kívül Zuzana Čaputová államfő is határozottan felszólalt az ellen, hogy Jankovská továbbra is kulcspozícióban dolgozzon az igazságszolgáltatáson belül.

„Egyértelműen nyilatkoztam Marian Kočner személyéről. Nem ismerem, nem kommunikáltam vele sem közvetlenül, sem közvetve, sem személyesen, sem más személyeken keresztül, semmilyen módon” – fordult a választópolgárok felé 2019 szeptemberében Jankovská utolsó sajtótájékoztatóján, mint a Pellegrini-kormány igazságügyi államtitkára, s ekkor jelentette be lemondását is. „Ezt a médiapolitikai cirkuszt nagyon nehezen viseli a családom, ezért lemondok államtitkári pozíciómról” – nyilatkozta akkor, s még bejelentette, hogy visszatér eredeti szakmájába. A sajtótájékoztatón értelmetlennek minősítette az újságírói kérdést, miszerint a taláros testületbe való visszatérése rontja-e az igazságszolgáltatás hitelességét a közvélemény szemében.

2020 januárjában megalakult a különböző identitású jobboldali pártok ötpárti koalíciója. A sokszínű társaságot az előző korszak emblematikus figurája, Robert Fico pártjának hatalomból történő leváltása és a nevével fémjelzett korrupt, részleges maffiaállami struktúrákat kiépítő és működtető világának felszámolása hozta össze. Nem sokkal az új kormány megalakulása után a rendőrség szervezett bűnözés elleni osztálya (NAKA) a Vihar (Búrka) elnevezésű akció során 14 embert vett őrizetbe 2020. március 11-én. A szlovák igazságszolgáltatás történetének egyik legnagyobb megrázkódtatását jelentő korrupcióellenes razziában a letartóztatott politikusok és bírók között ott volt Jankovská is. Az őrizetbe vett bírák többsége kapcsolatban állt Kočnerrel, aki a számára személyesen fontos ügyekben tanácsokat, eligazításokat adott nekik.

Lemondása után Jankovská jól tudta, mit csinál. Bíróként biztos és magas jövedelemmel rendelkezett, ráadásul paradox módon sokkal több kárt tudott okozni döntéseivel, mintha a minisztériumban maradt volna. A közvélemény annyit érzékelt, hogy Jankovská eltűnt a napi politikai hírekből, de az igazságszolgáltatáson belüli informális kapcsolatait felhasználva sok mindent képes volt befolyásolni. És pontosan ez az a társadalom számára láthatatlan, de közben nagyon is befolyásos pozíció, amelyet a különböző demokratikus intézményeken belül kiépült maffiastruktúrák résztvevői, mint például az olyan, ma már elítélt bűnözők a legjobban vágytak, mint Kočner. A rendőrség az őrizetbe vett Jankovskát 2020 tavaszán tehát kenőpénz átvételével és lefizetéssel gyanúsította meg a Fatima-ügyben. Három hónap előzetes letartóztatás után jelezte először, hogy vallomást szeretne tenni.

A Fatima-ügy névadója egy trencséni bár, amelyet 2000-ben nyitott meg tulajdonos-párosa, Ondrej Janíček és Jozef Strelčík. A jól menő vendéglátóipari egységet megtalálta a kétezres évek alvilágának a csongrádyak néven hírhedtté vált csoportja. Peter Čongrády, a csoport főnöke, pozsonyi üzletein kívül Trencsénben is terjeszkedett és befolyásolta a helyi rendőrséget, bírókat is, akik közül az egyik lefizetett éppen Jankovská volt. A Fatima bárt úgy tudta átvenni a maffia, hogy az eredeti tulajdonos-párost koholt vádak alapján a trencséni bíróság 15 hónap börtönbüntetésre ítélte. A koholt vádakat, még trencséni járásbíróként, Jankovská fogalmazta meg. A maffia javára hozott ítéletért Janíček egykori tulajdonos és más tanúk állítása alapján mintegy százezer euró kenőpénzt kapott, amit ő maga tagadott.

Janíčeken kívül egy másik tanú, Michal Vida is Jankovská korrumpálásáról vallott egy videofelvételen rögzített és minden részletet feltáró nyilatkozatban. Csakhogy 2018. márciusában Vida váratlanul megváltoztatta vallomását, és a rendőrségen bejelentette, hogy a videófelvételre a bár egykori tulajdonosa, Janíček beszélte rá. Azt is közölte, hogy szeretne Jankovskától elnézést kérni. A Fatima-ügyben az újabb fordulatot a Kočner és Jankovská között a Threema telefonos applikáción keresztül folytatott üzenetváltások nyilvánosságra kerülése hozta el. Vida nem a véletlennek köszönhetően változtatta meg vallomását, hanem Jankovská beavatkozása miatt. A Kočner által küldött üzenetekből ugyanis egyértelműen kiderült, hogy Jankovská Vida vallomásának megváltozása előtt az új vallomás forgatókönyvét jóváhagyásra elküldte Kočnernek, hogy mit mond majd Vida.

Szlovákia: a rendkívüli válság mindennapos

A Fatima-bár később a NAKA korrupcióellenes egység volt igazgatójának, Róbert Krajmer feleségéhez, Mária Krajmerovához került. A két eredeti tulajdonost, Janíčeket és Strelčíket a Nagyszombati Kerületi Bíróság végül felmentette. Igaz, nem azért, ahogy azt korábban állították, miszerint a 2002-ben Jankovská által kimondott ítéletet a maffia megvásárolta, hanem csak bizonyítékok hiánya miatt. A Fatima-ügyben Jankovskán kívül veje, Peter Vasko és a már említett Krajmer szintén vádemelés elé néz a nagyszombati Kerületi Bíróság asztalán lévő ügyben, amely szeptember 7-én folytatódik. Ezen kívül Jankovská ellen a Vihar-ügyben is eljárás indult. Itt a gyanú szerint a Markíza kereskedelmi televízió váltói ügyében később jogerősen elítélt Kočner ellen szóló bírósági határozatokat Kočner javára megváltoztatta. Amennyiben Jankovská bűnössége bebizonyosodik, összesen akár 15-20 év börtönre is ítélhetik.

A fentiek fényében a szlovák példa azt üzeni, hogy az évszázados, különböző politikai berendezkedéseken átívelő és túlélő rossz társadalmi hagyományok elleni küzdelem még egy fiatal, de működő polgári demokráciában is napi politikai és jogi küzdelem. A most először a bíróságig eljutó Jankovská ügyében még a vádemelés sem hangzott el, mert a volt politikus egészségügyi panaszaira való tekintettel a tárgyalást elhalasztották. Ráadásul a laikus szemmel is logikusnak tűnő ügyet, miszerint Jankovská egykori bírónő összejátszott a maffiával, hogy egy helyi vállalkozót megfosszanak tulajdonától, egy hónappal korábban, júliusban egy másik bíró túl bonyolultnak és megfejthetetlennek minősítette, és egy Agatha Christie-féle bűnügyhöz hasonlította. Az erős jogállami környezetnek, rendezettebb társadalmi viszonyoknak még a Kuciak-gyilkosság és a tömeges letartóztatások után is rengeteg ellenérdekelt képviselője van az államigazgatásban és a különböző politikai pártokban, ideológiai hovatartozástól függetlenül. Eközben Jankovská ügye az, aminek látszik. A részleges maffiaállam mai napig túlélő struktúrái annyira elterjedtek szinte minden szinten, hogy annak befolyásától még Hercule Poirot is meglepődne.

Ez a részlet is mutatja, hogy egy tisztességesebb Szlovákiáért folytatott küzdelem hosszú ideig tartó folyamat lesz. De a frontvonal ma már egyes intézményeken belül és politikai pártok között húzódik. Ez a szembenállás feszül a több hónapja tartó kormányválság hátterében is. A politikai paletta egyik oldalán azok a populisták állnak, akik örökösen harcolni akarnak valami ellen és a demokratikus jogállam lebontását akarják, mint például Fico (Smer), Igor Matovič (OĽANO) és a fasiszta pártok (Republika, ĽSNS), míg a másik térfélen Pellegrini (Hlas), Richard Sulík (SaS) és Michal Šimečka (Progresszív Szlovákia, PS) azpk, akik működő jogállamban és társadalmi nyugalomban érdekeltek. A társadalom kulturális szövete, történelme és az emberek mentalitása nagyon hasonlít a magyarokéhoz. Ugyanakkor ma már Szlovákia polgárai nemcsak euróval fizetnek a boltokban, de fogcsikorgatva, sok buktatón át, felvették a harcot egy olyan társadalom kialakításáért, ahol a jogegyenlőség és a polgári szabadság nem csupán szavakban érvényesül.

Még több olvasnivaló a témában.

Hajlik-e az iráni rendszer vagy törik?

Krajczár Gyula

Az Iránban szeptember óta tartó tüntetések nyomán az ország főügyésze, Mohammad Jafar Montazeri bejelentette, hogy megszüntetik az úgynevezett erkölcsi rendőrséget, s elkezdik tanulmányozni a nők nyilvános kendő- és ruhaviselési szabályait tartalmazó törvényt. Most még nehéz megítélni, hogy tényleges, komoly engedményről van-e szó. Az biztos, hogy a lázongások egyelőre nem enyhülnek, s a rezsim egyre szélesebb skálán keresi a normalizálás eszközeit.

Elolvasom

Űrverseny 2.0: Amerika és Kína célba vette a Holdat

Krajczár Gyula

Többszöri halasztás után november 16-án Floridából útjára indult az Artemis I nevű Hold-misszió. Ezzel kezdetét vette a 2017-ben indult új amerikai Hold-program első űrbéli szakasza. A küldetésen még nem utazik ember, az Orion űrjárműben rengeteg szenzorral feljavított próbababák foglalnak helyet. A parancsnoki székben ülő test a Commander Moonikin Campos névre hallgat.

Elolvasom
Keresés