Belarusz

Keleten a helyzet változatlan

Miklós Gábor | 2021.12.15. 09:26

Olvasási idő kb. 11 perc

Több mint egy éve tart a politikai válság Belaruszban. Azóta, hogy a hatóságok pimaszul elcsalták az augusztusi elnökválasztást, majd egyre kegyetlenebb terrorral elnyomták a tiltakozó ellenzéki mozgalmat. 

Belarusz kegyetlen diktatúra, ahol legalább kilencszáz politikai foglyot tartanak börtönökben, ezrek emigráltak az üldöztetések elől. Nincs semmilyen független sajtó, aki ellenzékinek minősített tartalmat oszt meg az interneten, bíróság elé kerülhet. A fehér-vörös-fehér kombináció, a nemzeti színek nyilvános használatát is börtönnel büntetik. A nyugati államok a tiltakozás és a jelképes megszorítások után akkor kezdtek komolyabb politikai és gazdasági szankciókat alkalmazni Lukasenko rezsimje ellen, amikor tavasszal a diktátor földre kényszerítette a Ryanair Athén-­Vilnius járatát, hogy letartóztassa a gépen utazó ellenzékit.

Lukasenko erre válaszul bevetette a „migránsfegyvert”.

Erről júliusban írtunk először a Jelenben. Akkor már látszott a belarusz „migráns-impex” működése. Új repülőjáratokat indítottak közel-keleti repülőterek és Minszk között, s megbízható irodákon keresztül turistavízumokat adtak a repülőjegyet vásárlóknak. Eközben a hálón elterjesztették, hogy ez a legegyszerűbb módja az EU-ba jutásnak. A szomszédos országok és Brüsszel először nem hitték el, hogy Lukasenko rendszere képes lesz erre a provokációra. Tévedtek. Százával, ezrével jelentek meg a maguknak európai jövőt álmodó irakiak, szírek, afgánok a határokon.

A migrációs válság tehát a fehéroroszországi rezsim politikai válságának egyenes következménye. Nem „természeti erő” vitte a boldogságkeresőket az EU keleti határaihoz, hanem Lukasenko rezsimje szervezte ezt meg politikai zsarolásként. A Deutsche Welle az Európai Bizottságra hivatkozva azt írta, hogy az év eleje óta nyolcezernél több migráns jutott az EU-ba Belaruszon keresztül. 4300-an Litvánián, 3200-an Lengyelországon át jutottak az unió területére, Lettországba körülbelül 400-an jutottak. Az EU nagy erőfeszítéseket tett, hogy megállítsa ezt az emberáradatot. Tárgyaltak a „kibocsátó” államokkal arról, hogy állítsák le a migránsokat szállító „turistajáratokat”. Az iraki kormány bezárt több belarusz tiszteletbeli konzulátust, s megpróbálta lebeszélni állampolgárait az utazásról. Sőt, haza is szállított többeket.

Eközben nyilvánvaló lett: a szomszédos EU-államok nem engedik be a menedéket kérő boldogságkeresőket. Az ősz eleje óta a „front” a lengyel-belarusz határ. A műveletek állami szinten folynak. A beszámolók szerint a migránsok többnyire saját költségen jutnak el a határ közelébe, ahol a fehérorosz határőrség próbálja őket átjuttatni a határkerítésen. Filmek mutatják, ahogy a katonák segítenek ledönteni a kerítést, sokszor konfrontálnak a lengyel katonákkal. A migránsok gyakran agresszívak, kövekkel dobálják a lengyel határőröket, akik gyakran a levegőbe lőnek. A fagyos téli erdőségben alkalmi táborok alakultak ki, gyerekes családok próbálkoznak áttöréssel. Több halott van. (Kelet-Lengyelországban évszázadok óta élnek muzulmán tatárok. Ők vállalták több közel-keleti halott eltemetését.)

Végeredményben valamennyire sikeres volt Lukasenko bosszúja a nyugati szankciókért. Elterelte a figyelmet az országában dúló terrorról és gazdasági nehézségekről, arról, hogy egyre jobban függ Oroszországtól, s hogy teljesen elszigetelődött, tisztességes politikusok nem állnak szóba vele.

Kedves Olvasónk, ennek az érdekes cikknek még nincs vége!

Ha továbblép a teljes cikk elolvasásához, akkor hozzájárul a Jelen szerkesztőségének fennmaradásához. Az előfizetésért cserébe színvonalas elemzéseket, interjúkat, riportokat és publicisztikákat kínálunk.

Olvasd el ezt a cikket,
csak 199 Ft!

vagy

Fizessen elő a Jelen online cikkeire, vagy jelentkezzen be
csak havi 1500 Ft!

Még több olvasnivaló a témában.

Űrverseny 2.0: Amerika és Kína célba vette a Holdat

Krajczár Gyula

Többszöri halasztás után november 16-án Floridából útjára indult az Artemis I nevű Hold-misszió. Ezzel kezdetét vette a 2017-ben indult új amerikai Hold-program első űrbéli szakasza. A küldetésen még nem utazik ember, az Orion űrjárműben rengeteg szenzorral feljavított próbababák foglalnak helyet. A parancsnoki székben ülő test a Commander Moonikin Campos névre hallgat.

Elolvasom
Ez is érdekelheti még

Megerősödtek a populisták Európában, de nem sikerült áttörniük

Tóth Ákos

Habár minden jel arra mutatott, hogy Európában számottevően megerősödnek a szélsőjobboldali és populista pártok, de nem valószínű, hogy ezek az erők az Európai Tanácsban blokkoló erőt tudnának képezni a jövőben – hangzott el a Political Capital (PC), a Friedrich-Ebert Alapítvány (FES) és a Jelen közös rendezvényén, ahol Kőváry Sólymos Karin, a Brnoi Egyetem doktori hallgatója és a Jan Kuciak Oknyomozó Alapítvány kutatója, valamint Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője elemezte a hagyományos pártok számára egyelőre nehezen kezelhető helyzetet a PC és a FES közös tanulmánya alapján, Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztőjének moderálásával.

Elolvasom
Keresés